A magyar dráma napja

-
Zichy Mihály illusztrációja
A magyar dráma napja a magyarországi és határon kívüli magyar drámairodalom ünnepe.

1984-ben a Magyar Írószövetség vetette fel, hogy Az ember tragédiája első színrevitele előtti tisztelgésként szeptember 21. legyen a magyar dráma rendszeres ünnepe. Ezzel a kezdeményezéssel akarták felhívni a figyelmet a hazai drámairodalom értékeire, jobb megismertetésére, s ez által ösztönözni akarták az írókat újabb művek megalkotására.

Minden évben szeptember 21. a magyar színházak külön programokat, rendezvényeket, előadásokat szerveznek, hogy népszerűsítsék a magyar drámát, valamint ezen a napon adják át a Szép Ernő-jutalmat, és a Színházi Dramaturgok Céhe által alapított Az évad legjobb magyar drámája díjat az előző évad kiemelkedő műveiért.
E napnak a célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére, valamint, hogy ösztönözze az írókat újabb és jobb alkotások létrehozására.

Madách Imre 1859. február 17-én kezdte írni élete fő művét, Az ember tragédiáját. A mű a Kisfaludy Társaság támogatásával 1861-es évszámmal, de 1862. január 16-án hagyta el Emich Gusztáv nyomdáját. A Tragédia a magyar irodalom egyik legnehezebben értelmezhető alkotása, az emberiség sorsáról való töprengés drámai költeménye, amelynek üzenetét újabb és újabb színpadra állításokkal próbálják megfejteni, értelmezni.

„A magyar irodalom egyik legszebb terméke, büszkesége oly alakban kerül most a közönség elé, amilyenről szerzője aligha álmodott valaha. Az „Ember tragédiájá”-t, ez egyáltalán nem a színpad számára írott drámai költeményt színre hozza a nemzeti színház, Paulay Ede igazgató és dramaturg átdolgozásában.” -Így kezdte cikkét a bemutató után két nappal, 1883. szeptember 23-án a Vasárnapi újság névtelen szerzője.

A bemutató kivételes sikert ért el: 1894-ig, Paulay halálig, kilencvenhétszer tűzhették műsorra Madách művének színpadi változatát.

***
Iskolaújságunk ez alkalommal linkgyűjteménnyel készült e jeles napra.

  • A Magyar Elektronikus Könyvtár anyaga Madách Imréhez és Az ember tragédiájához (KATT!) 
  • A Nemzeti Színház 2002-ben bemutatott előadása (r.: Szikora János) (YouTube link.)
  • Kiss Judit Ágnes költő, magyartanár online irodalomórája két részben (1, 2).
  • A pécsi Bóbita Bábszínház és az Apolló Kulturális Egyesület színlapja a 2015-ben bemutatott, 2021-ben újra játszott Az ember tr. című előadáshoz.
  • A RevizorOnline kritikája az előadásról.
  • Jankovics Marcell 2011-ben bemutatott animációs filmje. (YouTube link.)
  • A Holnap Témazáró YouTube-csatorna anyaga a műhöz.
  • Teljes hangoskönyv.
  • A SZINHAZ.NET oldalán ingyenesen olvashatók kortárs magyar drámák is: http://szinhaz.net/dramak/
  • Az alábbi linken olvasható Érsek Boglárka (10.A) tavalyi pályamunkája a Bánk bánról, amivel bekerült a XIII. Országos Dráma Tanulmányi Verseny döntőjébe. KATT.

Iskolánk 2018-ban készült videója a magyar dráma napjára:  



Éljen a magyar dráma!

(A bevezetőt írta: Barta Liliána 11.c)


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg
Olvasd tovább »

Az húsvét nagy kérdései, avagy miért pont a tojás és a nyúl kötődik az ünnephez?

-
Kép
Most, hogy közeleg a húsvét az ember elgondolkodik néhány nem teljesen tisztázott dolgon az ünnepről. Például honnan ered az, hogy a nyúl tojja a tojásokat? Vagy a húsvéti tojásnak miért pont a piros a legjellegzetesebb színe? És még sorolhatnám a sok megválaszolatlan kérdést, de inkább járjunk utána pár érdekes elképzelésnek és történetnek ezekkel kapcsolatban. A nyúl szimbólumának több magyarázata is létezik , mint például a termékenység, ami abból ered, hogy a nyulak rengeteg utódot nemzenek és nevelnek fel. A kereszténységet megelőző időkben egyes helyeken a tavaszi nap-éjegyenlőség utáni első holdtöltét követő első vasárnapon, azaz húsvétvasárnapkor a tavasz és a megújulás pogány istennőjét, vagyis Ostarát (Eostre) ünnepelték. Több változat ismert a hozzá fűződő legendából. Az egyik ilyen szerint Ostara tartott magánál egy színes tojásokat tojó madarat, amit nyuszivá változtatott, és ő a mai húsvéti nyusziként ismert állat. Azokat a tojásokat, amiket a nyúl tojt--hiszen megőrizte
Olvasd tovább »