BabitsMa

Kép: Szabó T. Anna Facebook oldala   Február 26-án a Be(p)Art pályázat keretében rendhagyó irodalomórára került sor iskolánkban, a vendég Szabó T. Anna volt. A Szépírók Társasága által szervezett alkalom egy többlépcsős program első része volt. A következő hónapokban is lesz lehetőség kortárs szerzőkkel találkoznia a diákoknak. Az alábbiakban két rövid beszámolót olvashattok: Schmidt Kata (11.C) : A rendhagyó órán sok téma felmerült, többek között az is, hogy miért jó ilyen alkalmakat tartani nekünk diákoknak. Erre úgy gondolom, elég egyértelmű a válasz, mivel így sokkal érdekesebb módon juthat el hozzánk az irodalom, és mi is közelebbinek érezhetjük magunkhoz. Az órán sok új információt kaptunk. Személy szerint nekem az volt a legérdekesebb, hogy az íróvá válás útja közel sem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Az írópalántának elsősorban meg kell találnia az egyéni hangját. Ki kell tapasztalnia, milyen hangulatban és témában a legtermékenyebb. Emellett azt is el kell döntenie, melyik

A 3D nyomtatás során digitális modellekből háromdimenziós tárgyak készülnek el. A 3D nyomtatás egyike a 21. század forradalmian új technológiáinak, az utóbbi időben rohamosan növekszik az eladott nyomtatók száma, míg áruk meredeken csökken, így egyre inkább terjed ez a dolog. A háromdimenziós nyomtatás rengeteg lehetőséget rejt magában, hiszen segítségével végtelen sokféle modell és eszköz készíthető el. A technológia segítségével könnyedén lehet egyedi tárgyakat gyártani. Mára már elég elterjedt technolóigiáról beszélhetünk, hiszen 3D nyomtatást használnak az autóiparban, a repülőiparban, az orvostechnikában, az építészetben, fogyasztói cikkekben, ipari termékekben és az oktatásban is. Története A 3D nyomtatás első példái az 1980-as években bukkantak fel, ekkor nagy és drága gépek készültek, melyek felhasználási lehetőségei igen korlátozottak voltak. Charles Hull, nyújtott be első ízben szabadalmat egy sztereolitográfiai (SLA) keretrendszerhez. Az SLA eljárás lényege, hogy a térbeli m

„Mindenről pontos jegyzeteim vannak. Az életem olyan volt, mint egy álom, és az álmaim olyanok, mint az élet. Az életem szép volt, mint egy álom; ó, bár lett volna az életem szerencsétlen, és az álmaim lettek volna szépek!” – írja Babits Mihály, iskolánk névadója az először 1913-ban megjelent A gólyakalifa című regényének első fejezetében, ami talán detektívkönyvként és fantasztikus regényként is megállja a helyét. Már a fenti idézetből is látható, hogy ez egy olyan történet, amire annyira kell koncentrálnia az olvasónak, hogy szinte belefájdul a feje, de biztosan állíthatom, hogy megéri. A regény cselekménye nem egyszerűen két szálon fut, hanem egy ember két életét olvashatjuk, amelyet megmagyarázhatatlan dolgok vesznek körül. Minden azzal kezdődik, hogy egy tizenhat éves úrfi, Tábory Elemér álmában egy másik fiú testében ébred. Ez a gyerek egy vele azonos korú asztalostanonc. Míg Elemér élete csupa fény és ragyogás, addig az asztalosfiúé szenvedés és durvaság. A két fiú jelleme se

Rabb József - a mi generációnknak talán már nem mond sokat ez a név, ám közel 70 évvel ezelőtt Pécs egyik legismertebbjeként tartották számon. Rendszeres vendége volt a rádiónak, fellépője számos pécsi vendéglátóhelynek, színésze és kórustagja a Pécsi Nemzeti Színháznak. Életéről A XX. század elején, 1915-ben Baranyajenőn látta meg a napvilágot. Huszonéves korában  már a pécsváradi bányában dolgozott. Idővel egyre többet énekelt a bányászkórus szólistájaként, ennek emlékét őrzi egy, a munkások között elhíresült szállóige: „Jóska te csak énekelj, majd mi dolgozunk!”. Itt közbeszólt a történelem, 1939-ben kitört a II. világháború, behívót kapott a seregbe. 1947-ben, a háború befejezte után szerelt le. Az ’50-es évek elején Antal Györgynek, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatójának jóvoltából a Pécsi Nemzeti Színházba került. Innen 1957 decemberében távozott, majd meghívásra énekelt megannyi pécsi vendéglátóhelyen, ahogy ő maga is mondta: „Énekeltem meghívásra, felléptem mindenütt, ahova

A második világháborút követően szovjet mintára és szovjet támogatással a kommunista párt egypárti diktatúrát épített ki Magyarországon. Az egyenlőséggel és a szocializmus eszméivel próbálták megnyerni a tömegek támogatását. A hatalom megszerzésének és megtartásának egyik fontos eszköze volt az itt állomásozó szovjet Vörös Hadsereg és az ÁVH (Államvédelmi Hatóság). Országunkban a kommunista diktatúra 1940-es évek végétől egészen 1989. október 23-áig, azaz több mint 40 évig tartott. Ezalatt hazánkban százezrek vesztették életüket és milliók mindennapjait keserítette meg a diktatúra mindennapjainak kegyetlen valósága, mind testi, mind lelki értelemben. A Rákosi-korszak A Rákosi-korszak Magyarországon tágabb értelemben véve 1947 és 1956 között létezett. Ez a kor nevét a totális diktatúrát kiépítő Rákosi Mátyás után kapta. Ebben az időben volt a legkeményebb diktatúra országunkban. A rendszerre a féktelen terror volt a jellemző. Gyakoriak voltak a koncepciós perek (előre eltervezett koncep

Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag

A hagyomány szerint minél többet eszünk farsangkor, annál több lesz a termés, míg mások a böjt időszak előtt adják meg maguknak ezt a kényelmet, hogy egy kicsit f(al)ánkok legyenek. Két receptet szeretnék veletek megosztani, az egyik egy hagyományos, mindenki kedvence fánkrecept, míg a másik egy egészségesebb, tudatosabb, diétás étrendbe beilleszthető recept. Hagyományos farsangi fánk: Hozzávalók: 500 g finomliszt 2.5 dkg friss élesztő 1 ek cukor 1 ek rum 3.5 dl tej 1 db tojás 75 dkg sertészsír A tejből kiöntünk egy decit, és meglangyosítjuk. Feloldjuk benne a cukrot, és belemorzsoljuk az élesztőt. Ha felfutott, hozzáöntjük a liszthez. Hozzáadjuk a maradék tejet is, a tojást és a rumot. Fakanállal elkezdjük verni, és jó 10 percen át dolgozunk rajta, míg hólyagos, sima tésztát nem kapunk. A tetejére szórunk egy kis lisztet, és letakarva, meleg helyen duplájára kelesztjük. Ha kész, lisztezett deszkára borítjuk, kinyújtjuk 2-3 cm vastagra, és kiszaggatjuk. A lehulló tésztaszéleket újra ös