BabitsMa

Június 9-én a DÖK Nap keretein belül a kilencedikesnek Pót Szecskaavatót tartottunk. Erre a napra az elsőéveseink egy-egy adott témának megfelelően öltöztek be, majd mind a hat osztály írt dicshimnuszt a DÖK Elnökségünk felé, melyet az udvaron tartott eseményen szavaltak el.   9. A Tisztelt DÖK elnökség, Tiétek a dicsőség! Képviseltek minket, Tartjátok hitünket! Ti vagytok a legmenőbbek, Hangjai a diáktömegnek! Mindig kiálltok értünk, Ti vagytok a reményünk! Hálásak vagyunk értetek, Sokat köszönhetünk nektek!  9. B Drága kedves Dorottya a DÖK elnökség bajnoka Taylor Swift is szeretne rátalálni kegyedre. Milánka, ó Milánka Matekzsenik királya Szemüveged kerete illik a fejedre, Segít látni a szemednek. Patrik, legszebb csillag az égen és a vízben Spongyabob haverja mindig ott áll készen Babits Rádió recseg, ropog De így is szeretjük, mint a hotdogot Viki Miki, hajad mindig csili-vili nem olyan, mint a zsíros krumpli McDonalds helyett McGregor a nyerő Ezért vagy te olyan menő

Kép forrása: escargohajoja.hu 2021. június 9-én szerdán az osztályommal szerencsénk volt részt venni egy tantermi színházi foglalkozáson, aminek az volt a címe, hogy Mars kolónia . Az Escargo Hajója Színházi Nevelési Szövegkezetből jött el hozzánk Zsófi (Kocsis Zsófia) és Komló (Komlóczi Zoltán), akik egy interaktív drámaórát tartottak nekünk. A Mars kolónia témája az elszakadás fájdalmai, nehézségei, és valamilyen szinten a saját utunk megtalálása, ami néha kifejezetten nehéz, főleg ha ezt más emberek megnehezítik számunkra. Négy csapatra lettünk osztva, és mind egy-egy űrhajó utasai lettünk, ami a Mars felé tart, hogy az ismeretlen területet meghódítsa. Az első feladatunk az volt, hogy eldöntsük, mi legyen a hajóink neve. Így jött létre az Űrsikló, Escobar, Fekete bikák és a Bab35 űrhajó, ezzel pedig a történet is elindult. Egy lány életének nehézségeibe kaphattunk belátást, akinek a szülei az ő saját beleszólása nélkül döntötték el, hogy mi legyen a lány jövőjével, és teljesen kis

2021. június 9.-én a Diákönkormányzat szervezésében DÖK-nap került megrendezésre. A rendezvény fő témája idén a gyermekjogok és a gyermekvédelem volt. Az osztályok ezzel kapcsolatos workshopokon és beszélgetéseken vehettek részt illetve interjúkat tekinthettek meg, megoszthatták saját véleményüket is. Körbejártuk az állomásokat, így betekintést nyerhettünk az ott zajló programokba. Utunk először a kistornaterembe vezetett, ahol a 10.C osztály egy elsősegély foglalkozáson vett részt. Mikor mi ott jártunk épp az újraélesztést, és a stabiloldalfekvést gyakorolták a babitsos elsősegélyes lányok útmutatásával Beke Panna szervezésében. A 9.A-sok gyermekjogi activityt játszottak, ami tulajdonképpen a klasszikus activity játék, a nap folyamán már korábban megismert  gyermekvédelmi fogalmakkal. A 9.E osztály két csoportra bontva az informatika termekben internetes szabadulószoba játékon vett részt, amelynek keretein belül különböző feladatokat kellett megoldaniuk, hogy kiszabaduljanak a “szo

Ha a nyáron a nagy kikapcsolódás során, van egy kis unalmas, semmittevős szabadidőd, mindenképpen ajánlanék egy könyvet erre az időszakra: Jenn Bennett Alex, nagyjából című ifjúsági regényét. Az írónőhöz ezen kívül is több romantikus történet is köthető, amelyek közül szintén van, ami a leginkább hozzánk, a fiatalokhoz szól (pl. Ragyogó szemek ). Az Alex, nagyjából című regényben megszólaló főhősnő, Bailey nagy elhatározáshoz jut. A szülei elváltak, és a lány egy ideje Washington DC-ben él az anyukájával és annak párjával. Most azonban úgy dönt, hogy a nyarat az édesapjánál fogja tölteni Kaliforniában. Ennek nem csak az az oka, hogy elmeneküljön valahova az otthoni dolgoktól. Kaliforniában él a címben is szereplő Alex nevű fiú, akivel a lány már egy ideje beszélget a Lumière-filmrajongók klubjának privát chatfelületén. Mivel még nem találkoztak, ezért szeretné megtalálni, vagyis inkább kinyomozni, hogy ki is ez a fiú. Az igazi nevüket sem árulták el egymásnak. Mindketten csak a kital

Iskolánk Diákönkormányzatánk elnöksége részt vett egy beszélgetésben Nemes Balázzsal, a Pécsi Önkormányzat Innovációért, Ifjúságügyekért és Testvérvárosi kapcsolatokért felelős biztosával a fiatalok helyzetéről, ami kapcsolódik a június 9-ei DÖK nap témájához. A program keretein belül ezt a videót is megtekintették a diákjaink.

Manapság már mindenki számára természetes, hogy az emberek jó néhány éven át tanulnak, iskolába járnak. Azonban ez nem mindig volt így. Sokáig kevesek kiváltsága volt ez és akkor is csak néhány évig adatott meg nekik a lehetőség. Egy 1849-es kormányrendelet kimondta, hogy a nevelés és oktatás főfelügyeletét az állam látja el. 1868-ig a népiskolák egyházi fenntartásúak voltak. A mindenkori plébános volt az iskolai igazgatója. Ezekből következőleg a diákokat vallásos szellemben nevelték. A magyar oktatás sok szempontból elmaradott volt. A tankötelezettség ekkoriban hat és tizenkét éves kor közé tevődött. Próbálták szigorúan ellenőrizni, hogy a tanköteles gyerekek teljesítik-e a rájuk vonakozó szabályokat, de ennek ellenére a tankötelezettek körülbelül csak fele járt iskolába. Ennek oka volt többek között az is, hogy több ezer településen nem volt iskola. Magyarország első népoktatási törvénye 1868-ban született meg. Létrejött a hatosztályos elemi népiskola, ami jellegében a mai általános

Németh Daniella „Danó”, a Babits egykori diákja, 2013-ban kapott agyvérzést. Túlélte, és most óriási mosollyal az arcán üzeni a világnak: „Élni jó!” Nemrég elindította kerámiás vállalkozását, és szebbnél szebb agyagedényeket, tálakat, ékszereket alkot, amiknek különlegességük, hogy fél kézzel készíti őket. A vele készített interjút olvashatjátok. -Először is, mesélj egy kicsit magadról! -Németh Daniella vagyok, 24 éves, 3 testvérem van. 2013-ban kaptam egy agyvérzést. Ekkor a Babitsba jártam, azelőtt pedig a Sztáraiba. Nagyon szerettem iskolába járni és tanulni is. Mindenféle sportot nagyon szerettem, és sokszor mentünk mindenhova kirándulni. Aztán 2013-ban, szeptember 7-én (mikor éppen a 11. osztályba készültem), kaptam egy nagyon súlyos agyvérzést egy rendezvényen. Nem is tudtuk az elején, hogy mi történt velem. Valaki azt ajánlotta, hogy menjünk haza, mert nem vészes, csak elájultam. De hajszál híján meghaltam. Az orvosok már lemondtak rólam, de Istennek hála, élek. Már az elején