BabitsMa

Kersák Viktória (12.C) Babits-portréja (2021) November 26-án minden évben megünnepeljük Babits Mihály , iskolánk névadója születésnapját. Ebből az alkalomból érdekes rendezvényekkel, programokkal, kvízekkel, kreatív feladatokkal készülünk.  Hagyományosan ekkor kerül megrendezésre a Baranya Megyei Irodalmi Verseny , amelyről hamarosan beszámolóval jelentkezünk. A témához kapcsolódó első bejegyzésben tanulóink munkái olvashatók. *** A lírikus epilógja (parafrázis) Csak magamról tudok írni. Egommal nem lehet bírni. Másról is írnék én verset, ha látnék lényemnél szebbet. Köröttem forog minden, ezt tán még magam sem hiszem. Elmémet takarja murva, s élek a világról mit sem tudva. A bűvös körből nincs kiút, de én vágyom rá oly hiún, mint fagyira a kisfiú. Saját börtönöm rabja vagyok én. Ez már nem bohém poén, maradok én a világ közepén! (Józsa Anna, 12.E) Barta Liliána: Erre…arra... ( Messze... messze... ) Magyarország az otthonom, hegyi levegő orvosom. Erdők, mezők

A Janus Egyetemi Színház előadásában volt lehetőségünk megtekinteni a görög drámaíró, Szophoklész művét, a Philoktétész t Zakariás Máté rendezésében. A dráma Philoktétészről szól, aki a trójai mondakör egy meghatározó alakja volt, egy jóslat szerint a görögök csak vele nyerhették meg a trójai háborút. A történet a jóslatot követően veszi fel a cselekmény fonalát, amikor is Odüsszeusz és Akhilleusz fia, Neoptolemosz elmegy Lémnosz szigetére. Mivel a szigetre maga Odüsszeusz űzte el Philoktétészt, ezért ő többek között emiatt sem hajlandó a görögöknek segíteni. Az előadás tehát Philoktétész meggyőzéséről szól, ami azonban a megszokotthoz képest más formában tárul a nézők elé. Eleinte a görög színházat megidézve a színpadot körülölelő nézőtérről egy teljesen hétköznapi utcai kép tárult elénk. A színpad körül mindenhol szemét a földön, a színpad közepén pedig egy férfi, egy hajléktalannak tűnő alak ül. Ez az egyszerű színpadtervezés szerintem közelebb hozza az embert a darabhoz. Ezt segí

2022. szeptember 30-án tartottuk kilencedikes diákjaink hagyományos Diákpolgár-avatóját , melyet a négy évvel ezelőtti győztes osztály, a 12. C szervezett. Az alábbiakban egy kissé megkésett, de annál lelkesebb beszámolót olvashattok Szobics Karinától (9.C). A program győztese egyébként a 9.B osztály lett, akik a C-sek több évi sikerszériáját törték meg. Az alábbi linkre kattintva megnézhetitek az eseményen készült képgalériát (fotók: Sütő Zsigmond, 10.B és Hosszú Barbara). KATT.   *** MIRŐL SZÓL A "SZECSKAAVATÓ"? A diákélet a hagyomány szerint minden évben a kilencedikes tanulók avatásával kezdődik. Ebben a tanévben sem volt ez másképp. A "szecskaavató" az az esemény, amikor a középsuliban a "szecskákat" avatják. Ennek a programnak minden városban, sőt, iskolában más a neve. A "szecskák" az elsősök, vagyis a kilencedikesek. A rendszerint szeptemberi rendezvény két részből áll: az első felében a végzősök egy csomó baromságot csináltatnak a kise

2022. október 15-én iskolánk diákjai és tanárai a közelgő 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából két filmet tekintettek meg. Az alábbiakban a történelem munkaközösség ajánlása, majd diákok beszámolója olvasható. Ma az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelgünk. A forradalom eseményei nem elválaszthatók az 50-es évek diktatórikus magyar valóságától. Ez a Rákosi-korszak, mely az egyszerű emberek életére is drámai hatást gyakorolt: a terror és a diktatúra szorongással teli mindennapjait sok egyéni szenvedés és tragédia kísérte. A félelem légkörében nem volt mód megosztani a gondolatokat, az embereket a hallgatás fala vette körül, és rontotta meg az emberi kapcsolatokat. Ezt a nyomasztó világot elégelte meg 1956 őszén a magyar társadalom. A mai napon az évfolyamok két filmet tekintenek meg: Mészáros Márta Aurora Borealis című alkotását, valamint Bergendy Péter Trezor című filmjét. Az első film rendezője, Mészáros Márta maga is átélte, megszenvedte e korszakot. A

Szeptember egyik délutánján rendhagyó irodalomóra keretein belül alkalmunk nyílt megtekinteni Zakariás Máté   Az idegen című monodrámáját. Ez az egyszemélyes színdarab Albert Camus Közöny című művének újabb fordítása alapján készült. Az eredeti mű egy abszurd regény, aminek főhőse egy 20. századi, saját társadalmi közegétől elidegenedett ember (irodalmi kifejezéssel élve abszurd hős), akinek a bűntudat és érzelmek nélküli jelleme áll a történet középpontjában.  A minden ingerre immunis főszereplő egy gyilkosságot hajt végre, a néző pedig ennek következményeit és a bírósági eljárást követheti nyomon. Betekintést nyerhetünk Mersault gondolataiba, és tanúi lehetünk annak is, hogy voltaképp nem is a tettei, hanem az édesanyja temetésén tanúsított érzéketlensége és érzelemmentessége miatt ítélik el.  (Ha kíváncsivá tettünk benneteket a történet iránt, jó szívvel ajánljuk a regény olvasását.) Az előadás során lenyűgöző volt, ahogy Zakariás Máté megmutatta ezt a társadalmi hatások által meg

A Janus Egyetemi Színházban Max Frisch svájci drámaíró 1958-ban megjelent tragikomédiáját, a Biedermann és a gyújtogatók at volt alkalmunk megnézni a napokban Mikuli János rendezésében. A történet a címszereplőről, a hajnövesztőgyáras, gazdag Biedermann úrról (Tóth András Ernő) szól, aki, bár az előadás elején karakán, mogorva úrnak tűnik, igazából csak gyáva. A városi újságokban már rég arról szólnak a hírek, hogy gyújtogatók garázdálkodnak a környéken. Biedermann úr azonban eleinte nem foglalkozik ezzel, hiszen ameddig az ő házát nem fenyegeti ez a sors, addig szerinte minek is törni ezen a fejét. Viszont talán a sors fintora, hogy pont hozzá kopogtat be egy rejtélyes Schmitz nevű úr (Inhof László), aki díjbirkózónak mondva magát először testi, majd érzelmi félelmet táplálva Biedermann úrba rákényszeríti őt, hogy maradhasson az úr házának padlásán. Ezt követően pedig Schmitz úrhoz egy újabb társ csatlakozik, Eisenring úr (Zakariás Máté). Ő maga nagyon modoros, de attól függetlenül

Hugonnai Vilma (forrás: wikipédia ) Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága a következőket tette közzé: "Az UNESCO lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy kétévente javaslatot tegyenek olyan jeles személyiségek születésének/halálának, illetve történelmi események 50., 100. vagy ezek többszörösének évfordulójára, amelyekről a szervezet nemzetközi szinten, az adott tagállammal közösen megemlékezhet. Az idei esztendőben Hugonnai Vilma (1847-1922) az első magyar orvosnő halálának 100. évfordulójára emlékezünk a szervezettel közösen." Iskolánk az UNESCO Társult Iskolák Hálózatának tagja . Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő (akinek születésnapját szeptember 30-án ünnepeljük) 100 éve 1922-ben halt meg, és nemcsak mint orvos ért el szép eredményeket, de kitartása és odaadása a nők helyzetére nézve is nagy hatással volt. A gróf családba született Vilma szembement a partriarchális rendszer és a kor hagyományaival és elvárásaival, és nők ezreinek adott reményt. Úttörő volt hazánkban