BabitsMa

Kép forrása: Wikipédia (fotó: Román Péter)   2021. április 27-én rendhagyó irodalomóra megrendezésére került sor, melynek keretein belül a 10. C és 10. E osztályok tanulói egy kötetlen beszélgetésen vehettek részt Erdős Virággal. Ez az óra a Be(p)Art pályázat programsorozatának egyik állomása volt. A pályázat célja, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a kortárs irodalomra, és népszerűsítse azt. Ezen beszélgetések segítségével a diákok közelebb érezhetik magukat a kortárs írókhoz és költőkhöz, és olyan kérdéseket tehetnek fel nekik, melyekre a kapott válaszok által sokkal kézzelfoghatóbb lesz számukra a munkásságuk. A költőnőről és munkásságáról röviden Erdős Virág József Attila-díjas kortárs költő. Versei jól rátapintanak a jelenlegi társadalmi problémákra. Ilyen például a Közelítő , melyben amellett, hogy Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versére hasonlít és tesz rá számtalan utalást, a budapesti hajléktalanok helyzetét mutatja be. A költőnő közéleti-politikai ügyekben régebben g

Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju

Iskolánk most ballagó diákjainak sajnos nem a megszokott módon zajlott le az utolsó két tanévük az iskolánkban. Az elmúlt 4 tanévük 40 iskolai hónapjából 10 hónapot kellett digitális távoktatásban tölteniük, azaz a gimis éveik negyedét. Ebből következőleg nekik más volt átélni a középiskolát, mint az előttük ballagó évfolyamoknak. Megtapasztalhatták a digitális távoktatás előnyeit és hátrányait egyaránt. Kevesebb időt töltöttek együtt, nem lehetett szalagavatójuk és hagyományos ballagásuk sem. Ebben a cikkben négy végzős diákunk érdekes válaszait olvashatjátok, akiket a kialakult helyzetről és a középiskolás éveikkel kapcsolatos emlékeikről kérdeztem. A középiskola befejezésével úgy érzed, hogy vége van valaminek, vagy inkább úgy érzed, hogy valami új kezdődik az életedben? Papp Eszter Dorka (12. A): Úgy érzem, hogy egy fontos időszak zárul le az életemben, mégiscsak négy évet tölthettem gimnáziumunk falain belül. Az egész életünkhöz képest ez a négy év annyira nem tűnik soknak, mégis

A ballagás a diákok életében egy nagyon fontos esemény, hiszen ahogy a beszédekben is mondani szokták: "Egy ajtó bezárul, de helyette kinyílik egy másik, amely bevezet minket a Nagybetűs Életbe.” A ballagási ünnepséget minden évben április végén vagy május elején tartják. Az ünnepség főszereplői pedig nem mások, mint a végzős diákok, akik az iskolában töltött évek alatt kitartóan tanultak, hogy a későbbiekben megtudják valósítani a céljaikat. Elhagyják a "második otthonukat", ahol rengeteg tudást, barátot, emléket szereztek és lezárják gyermekkoruk egyik legjelentősebb szakaszát. Az 1870-es években alakult ki ez a hagyomány, az akkor még Magyarországhoz tartozó Selmecbányán, ahol a Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói bejárták a városban lévő kedvelt helyeiket és elbúcsúztak az iskolától. Ez a hagyomány később elkezdett terjedni és a XX. századra már megszokott lett ez az esemény. A ballagást megelőző szokások közé tartozik a bolondballagás, amely az iskola hagyomá

Az alábbi anyagok a jelenlegi 12.B osztály tavalyi munkái; Vajda János verseihez készült limerickek és egy illusztráció. *** Volt egy költő Vajda János, Verseket írt, milyen bájos. Eleget szenvedett, Sokat epekedett, Életében nem lelt boldogságot. Nagy szerelme volt a Gina, De nem mentek együtt moziba. Férjhez ment máshoz, Nem a Vajdához; Szomorú egy élet biza' ( Csőszi Csenge ) -- Montblanc csúcsát nem éri se nap se szél Ez a hasonlat melyről mindenki beszél Ahol Vajda János szerelmi lírája Gina kedvesét bírálja Nézzük hát Jancsi mit mesél! ( Karádi Kristóf ) -- Én az üstökös száguldok egyenest az égen át Az emberek nem hallják a költői szív dalát Fényes csíkot húzok, de szép Testem viszont igen nehéz Egyszer rájuk hull talán ( Siklér Zsombor ) -- Vajda feleségül Rózát vette, de élte végéig Ginát szerette. Bárhogy epekedett ő, nem lett övé a nő, bálványa koporsóját fizethette. ( Varga Tamás ) --   Bedő Csenge illusztrációja a Husz év múlva című vershez:

Philip Reeve brit író 2001-ben megjelent Ragadozó városok  című könyve (egy négy részes sorozat első kötete, azóta 2018-ban egy film is készült belőle ) hihetetlen érdekes utazás egy kitalált jövőbe. Ez a sci-fi és ifjúsági regény teljesen megigézi az embert egy olyan világgal, ami akár talán a későbbi századokban az emberiség számára is létrejöhet, ha tényleg eljutunk egy olyan fejlett szintre. Persze én személy szerint remélem, hogy inkább nem, mert bármennyire jó és csodás, hogy van egy ilyen fiktív történet, maradjon is ott benne ez a gondolat. Miről szól? A városokat átalakították guruló szerkezetekké, amik mindenfelé mozoghatnak a világban. Ezeknek a hangzásra kocsira emlékeztető masináknak van egy törvényük, miszerint a nagyobb városok megeszik a kisebbeket. Igen, szó szerint bedarálják egymást. Hogy ez mire jó? Leginkább a túlélés miatt szükséges ezt tenniük, de talán ezt máshogy is meglehetne oldani. Történetünk London városából indul, ahol egy fiatal fiú, Tom is él. Londonba

Kép forrása: Fahidi Éva Facebook oldala   2021. január 25-én Fahidi Évával, a holokauszt túlélővel, írónővel és színésznővel készítettem interjút a járványhelyzetre tekintettel a Skype-on. Fahidi Évához köthetők többek között A Dolgok Lelke és A szerelem alanya és tárgya című könyvek, valamint a Tünet Együttessel közösen készített  Sóvirág című színházi előadás, amit a Vígszínházban mutattak be. Rengeteget mesélt életéről, tapasztalatairól, a holokausztban elszenvedett élményeiről, illetve üzent is a nekünk, fiataloknak. Mik azok, amik Önnek a legnagyobb örömet szerzik az életében? Mindig az, amikor az ember csinál, létrehoz valamit. Annak tudsz a legjobban örülni, ha például megírsz valamit, és jól sikerül. Gyakran mondom, hogy az egész életemben nagyon fontos a mozgás. Lehetett táncolni és sportolni. Nagyon sokat tornáztam. A tornázás azért nagyon jó dolog, mert nem kell hozzá eszköz, nem kell hozzá konditerem. Nagyszerűen eltornázgat az ember magában akárhol. Kitereget egy törülk