BabitsMa

Hawaii, Görögország, India, Japán, Mexikó és Skócia. Mind oly messze… messze… van.  De idén, október 4-én pénteken (és az azt megelőző héten) ez a hat nemzetiség küzdött meg egymással a diákpolgár-avatón a Babitsban!  Hogy fajulhatott a helyzet idáig? És mely nagy elmék állhattak emögött a képtelen ötlet mögött? Természetesen a 12. C!  Az az osztály, akik megnyerték a 2020-as diákpolgár-avatót!  Bizonyára volt honnan inspirálódniuk. De! Még mielőtt belemennék az előző hét részleteibe, szeretném mind a saját, mind az évfolyam nevében megköszönni, hogy egy szórakoztató, jól strukturált, de mégis kihívásokkal teli élményt szerveztek számunkra. Minden bizonnyal szükség volt bőven előkészületekre a program lebonyolításához, ugyanakkor mi, kilencedikesek sem lazsálhattunk!  Az osztályukból három fő látogatott el az óráinkra, hogy megkapjuk első feladatainkat. Minden kilencedik osztályhoz kijelölésre került egy-egy diák a 12. C-ből, akik elláttak minket instrukciókkal a felkészülést illetően.

Nyári olvasmányként Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című könyvét választottam, mert sok helyen olvastam dicsérő kritikákat róla, és lenyűgözött a könyv természetközeli hangulata. A cím alapján egy misztikus a természethez szorosan kapcsolódó történetre számítottam, amely talán titkokat és rejtélyeket is magában hordoz. Ezek az elvárásaim nem csak hogy beigazolódtak, de a könyv ennél jóval többet nyújtott. Egy gyönyörűen megírt, megható és elgondolkodtató történetet kaptam. A történet Észak-Karolina lápvidékén játszódik, ahol Kya Clark, egy elhagyatott kislány, egyedül nő fel a természet ölében . A cselekmény két idősíkon mozog. A múltban Kya felnövekedését követhetjük nyomon, míg a jelenben egy gyilkossági nyomozás zajlik, amely egy helyi férfi halálának körülményeit próbálja feltárni. A könyv szoros kapcsolatban van a természettel, amely szinte egy külön karakterként van jelen, hiszen Kya a mocsárból, a vadonból tanulja meg az élet alapvető szabályait. Az időben való ugrás

kép: shutterstock.com DŐRESÉG Dőreség-e magát nagyon szeretnem? Istenítse ajka az én ajkamat! Szőke haja a legfinomabb selyem, ha nincs itt velem, hiánya sanyargat. Aphrodité kertjében elbűvölve varázsát szavainkkal istenítjük. Mikor alszik, szerelmem legyen őre. Ellenálltunk, s veszítettünk, megtörtünk, s felitatódott egy angyal könnye, a felelősség túl sok volt, elszöktünk, de a megváltást egyikünk sem lelte. Végül győzedelmeskedett erkölcsünk, vigyázok, hogy szám nevét ki ne ejtse, csak éjjel teljesedik ki szerelmünk. Bodor Dzsesszika 10.C

1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája  című drámai költeményének ősbemutatóját Paulay Ede rendezésében a Nemzeti Színházban. 1984-ben a Magyar Írók Szövetsége kezdeményezte, hogy ennek évfordulóján legyen a magyar dráma napja . Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására. Ezen a napon a magyar színházak külön programokat, rendezvényeket, előadásokat szerveznek, hogy ezekkel népszerűsítsék a magyar drámát. *** Madách Imre és Fráter Erzsébet kapcsolatáról Fráter Erzsébet 1850 körül (forrás: wikipedia) Madách Imrét, úgy gondolom, senkinek sem kell bemutatni, a feleségét, Fráter Erzsébetet viszont talán igen, hiszen kevesen hallottunk róla. Ez mindazonáltal nem azt jelenti, hogy nincs mit tudni róla. Az ember tragédiá jának Éváját ihlető asszony ugyanis viszontagságokkal és nehézségekkel teli életutat mondhat magáénak. Madách és leendő felesége egy bálon találkoztak először, ahol a

2024. június 12-én ellátogatott iskolánkba a KULTUP színházi roadshow és projektprogram . A rendezvény célja, hogy művészeti programokon keresztül népszerűsítse a színházlátogatást, a drámajátékot, a kultúrát. A nap kereteiben sok érdekes és szórakoztató programon vehettünk részt.  A programunkat a nagy tornateremben kezdtük, ahol az egész 9. évfolyam felsorakozott. Osztályonként alkottunk egy csapatot, és a többi osztály ellen versenyeztünk. Különböző kártyákat kaptunk, amin gyorsan megoldható vicces feladatok voltak, és ezeket kellett teljesítenünk adott idő alatt. Szerintem nagyon szórakoztató volt, és kicsit jobban összekovácsolta az osztályt, valamint más osztályokba járó diákokkal is beszélgethettünk, vagyis inkább jókat nevethettünk.  Ezután egy érdekes mozgástréningre mentünk, ahol különböző gyakorlatokat csináltunk először önállóan, majd párban. Sokan kicsit furcsának tartottuk ezt a foglalkozást, de a feladatok érdekesek voltak. A harmadik program mindenki számára nagyon szór

Május 17-én, egy pénteki napon szerencsénk volt a 10.b osztállyal kicsit kiszakadni az iskolával járó szürke hétköznapokból, és meglátogatni a Vasarely Múzeumot Pécs belvárosában. Amint megérkeztünk, az osztályt két csoportra bontották, az egyik tárlatvezetéssel, míg a másik kreatív foglalkozással kezdett. A mi csapatunk az alkotósarok felé vette az irányt, és egy Vasarely munkásságáról szóló ismertető után az általunk választott színes rombuszokat kellett előre meghatározott sorrendben felragasztani egy papírra optikai illúziót elérve ezzel. A papír másik oldalán már szabad kezet kaptunk a kreatív énünk kibontakozására, ezáltal rendkívül egyedi és érdekes alkotások is születtek. Miután mindenki végzett, elindult a tárlatvezetés, amely során rengeteg meglepő dolgot tudhattunk meg a festő munkásságáról, illetve az adott alkotásokról. A tárlatvezető szakember nagyon kedves, türelmes és mindemellett humoros is volt, kiválóan fenn tudta tartani a figyelmünket. Nekem személy szerint nagyon