BabitsMa

(kép: istockphoto) lebegek a vízfelszínen lebegek, csillagot ábrázolva, a hullámok mint mások szavai rajtam átgázolva, be-be nyelem a vizet, de le nem merülök, csak lebegek ott, néha megfeszülök meg, mikor valaki hozzám ér, egy hangot hallok, segítséget nyújt, felriadok, nézek némán, értetlenül érzem, hogy valamelyik végtagom merül, a hang most kéz lett, elkapott és egy pillanat alatt újra felhúzott, a víz mint az ágy, úgy ölel körbe, mint amikor a lábam gyökerezik a földbe, mikor a víz ellep, agyam engem is meglep, néha sokkol, míg a testem ott dekkol, beszélni nem tudok, összes hangszálam elhagyott, mintha a mellkasom vízzel lenne töltve, úgy szenvedek üvöltve, torkomban is érzem, de csak várok tétlen, várok a mentésre csendben, szemem meg sem rebben, ne hagyj most cserben, hogy a víz nyerjen (N. H., 10. évf.)

Cikksorozatunkban olyan volt és jelenlegi Babitsos diákok nyilatkoznak, akik rokonok: szülők és gyermekeik, nagybácsik, nagynénik unokaöccsükkel vagy unokahúgukkal, testvérek, unokatestvérek. Így rövid páros interjúkat olvashattok a rovatban. Kérdéseinkkel azt próbáljuk körüljárni, hogy miért, milyen értékek mentén választották a Babits Gimnáziumot, mik a közös pontok, milyen hagyományokat őrzünk, és milyen változásokat látnak például a 25-30 éve ide járt szülők, rokonok? A második részben Aknai Balázs (10.C) és édesanyja, Váradi Zsanett nyilatkozott. *** Mikor járt az iskolába? Milyen tagozaton tanult? Ki volt az osztályfőnöke? Váradi Zsanett: 1991-1995 között jártam a Babits Mihály Gimnáziumba. C osztályos voltam, emelt szinten tanultam a német nyelvet. Osztályfőnőköm Bazsóné Dégi Ibolya kémia-fizika szakos tanárnő volt. Miért ezt az iskolát választotta? VZs: Egyrészről akkoriban nem sok iskolában indult emelt szintű németes osztály, ez az iskola volt az egyik ilyen a városban . A má

Forrás: pnsz.hu, szinhaz.online A Pécsi Nemzeti Színházban nemrég megtekinthettük Molnár Ferenc 1924-ben írt vígjátékát, Az üvegcipő t , amit Halasi Imre, Jászai-Mari díjas rendező vitt színre. Ezt a háromfelvonásos darabot a szerző első feleségével, Fedák Sárival való kapcsolata ihlette. Molnár Ferenc neve nagy valószínűséggel szinte mindenkinek A Pál utcai fiúk  című ifjúsági regényről juthat eszébe, amit mindannyian általános iskolából ismerhetünk. Ha pedig nem is olvasta mindenki, biztosan hallott a Vígszínházban nagy sikert aratott musicalfeldolgozásról. Emellett azonban az író nevéhez több más novella, regény és világszerte ismert színpadi dráma ( Liliom , Játék a kastélyban ) kapcsolódik. Az üvegcipő története egy nem hétköznapi szerelmi "négyszöget" mutat be a nézők számára. Az egyik érintett a már a harmincas éveinek végén járó Adél (Stubendek Katalin), aki egy panziót üzemeltet Józsefvárosban. Adél a nála több, mint tíz évvel fiatalabb ékszerésszel, Császár Pál úrr

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc az újkori magyar történelem legjelentősebb fordulópontja. Március 15-én azokra emlékezünk, akik tenni akarásukkal, elszántságukkal, összefogásukkal örök példát állítottak elénk. Az idei ünnep azért is különleges, mert 200 éve született az események egyik legismertebb alakja, és egyben a legnépszerűbb magyar lírikus, Petőfi Sándor. A márciusi ifjak vezéreként és március 15-e egyik hőseként, majd az 1848–49-es szabadságküzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi szereplője lett; a múlt század ötvenes-hatvanas éveitől ő jelentette a magyarság számára a nagybetűs Költő fogalmát. Életét legalább annyi kultusz veszi körül, mint a költészetét. Az idei ünnepen az osztályok az osztályok (rövid ünnepi bevezető után) egy a PETŐFI 200 emlékév apropóján készült műsor egy részletét tekintették meg. A beszélgetésben a Petőfi Sándort, mint költőt és mint hazafit övező kultuszokról, költészetének taníthatóságáról, az ezzel kapcsolatosan felmer