BabitsMa

November 29-én a 9. F osztályhoz egy nagyon aranyos és kedves meglepetés érkezett az osztályfőnöki órára. Mint azt tudjuk, a Babits egy gyakorló iskola, ami azt jelenti, hogy az egyetemi hallgatók ide jönnek tanítási gyakorlatot szerezni. Így ismertük meg Némethné Edit Ildikó leendő tanárnőt, aki irodalmat és magyar nyelvtant tanított nekünk pár héten keresztül. A "kistanárnőnek" pedig van egy házi kedvence, akit Sámuelnek hívnak. Samu egy 4 éves border collie, aki a tanárnő kemény munkájának köszönhetően terápiás kutyává vált. Osztályfőnöki órán egy nagy körbe ültünk, majd a hallgató bemutatott minket a kutyusnak. Samu gyönyörű, és tapasztalatból mondhatom, hogy rendkívül puha. Mindenki megsimogatta, és be kell vallanom, meglepődtem, hogy a sok ember ellenére milyen nyugodt maradt. Így visszagondolva úgy érzem, hogy egy szőrös négylábú egyszerű jelenléte is sokat segít az ember pszichés állapotán. A teremben körbenézve ugyanis nem láttam egyetlen szomorú arcot sem. Samu szim

2024. április 20-21-én rendezték meg az egyik legnívósabb kortárs verseny, az  Irodalom másképp  döntőjét Budapesten. A versenyen Karvaly Sára (10.F) szép eredménnyel szerepelt. Az alábbiakban olvashatjátok azt a könyvajánlót, amellyel Sára a kategóriája 20 legjobbja közé jutott. Felkészítő tanára Maul Borbála. *** Békés Pál (1956-2010)   Csikágó című könyvét legfőképp olyan embereknek ajánlom, akik szeretik a sokszínű és kreatív történeteket. Ez a regény betekintést ad a huszadik századi élet nehézségeibe, illetve különböző anyagi helyzetű emberek életébe. A Csikágó névről legtöbben az amerikai városra asszociálnak. Vannak, akik egy kosárlabda csapatra, vannak, akik a maffiára gondolnak a szó alatt, hogy „Csikágó”. A kötetben itt egy gangos bérházról beszélünk. Igaz, a Csikágót csak gúnynévként használjuk, viszont mellette az író próbálja az amerikai Chicagóba is bevezetni az olvasót. Megtudhatjuk, milyen nehéz a világháborúk idején rendes megélhetést találni, és túlélni nőknek és

Ma, április 16-án emlékezünk a holokauszt magyarországi áldozataira. E nap jelentőségét az 1944-es események ihlették, amikor a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai megkezdték az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását Magyarország kárpátaljai területén. A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az első ilyen megemlékezést 2001-ben tartották. Ebből az alkalomból szeretnénk felhívni figyelmeteket a budapesti Holokauszt Emlékközpont "Lapátos hadsereg" című virtuális kiállítására. Ez az online megtekinthető kiállítás a II. világháború alatti magyarországi munkaszolgálat történetét mutatja be. Olyan eseményekre és személyekre fókuszál, akik és amelyek a történelem fontos részét képezik. Ha kíváncsiak vagytok, hogy milyen volt az akkori időszak, és milyen személyes emlékek és szemtanúk vallomásai kapcsolódnak ehhez az eseményhez, látogassátok meg az alábbi lin

Jelenet a filmből A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én ünnepeljük. Ez az alkalom nem mellesleg József Attila születésnapja is. Ezen a napon népszerűek a könyvbemutatók, az irodalmi estek és minden más, ami az irodalomhoz és a költészethez köthető. Ilyenkor a tévében is elcsíphető egy-egy film, ami irodalmi témát dolgoz fel, vagy épp ismert költők, írók életéhez nyúlik vissza. Ilyen film a Frici és Aranka is, ami Karinthy Frigyes és második felesége, Böhm Aranka kapcsolatába enged betekintést. Tóth Tamás alkotását 2022-ben mutatta be a Duna Televízió, én is ott néztem meg. A főszerepben Karinthyként Bölkény Balázst, Böhm Arankaként pedig Szakács Hajnalkát láthatjuk. Mellettük kisebb szerepekben Tenki Dalma, Hajdu Tibor és Balázs Andrea is feltűnik. A játékidő mindössze 81 perc, gyorsan megtekinthető. A forgatókönyvet Vajda Anikó írta. Karinthy és Böhm Aranka Véleményem szerint a két főszereplő egymásra találását a film jól mutatja be, és azt is, hogy a szerelmük sosem volt

A húsvéti hagy Kép forrása. worldatlas.com ományok világszerte különbözőek. Bár a miénk, a locsolkodás furcsa mások számára, még számtalan érdekes húsvéti hagyomány fedezhető fel különböző országokban.  Ausztrália, ahol kicsit másmilyen a húsvéti nyuszi Ausztráliában az üregi nyúl egy kártékony állat, amely megrágcsálja a termést. Sok helyen engedély kell házinyúl tartásához is. Ezért náluk az ausztrál őshonos bilby (erszényes nyúl) lett a húsvét jelképe. Amellett, hogy a húsvéti nyúl hagyományát fenntartják, népszerűsítik a bilby k veszélyeztetettségét is. Az emberek a húsvét környékén üzleteket elárasztó csokibilbyk megvásárlásával segítenek a bilby k fennmaradásáért működő alapítványoknak. Korfu szigetén agyagedényeket dobálnak ki az ablakon Források szerint ez a szokás a velencei hódoltság idejéből maradt fenn, amikor a katolikus velenceiek kidobálták az elhasznált edényeiket. Úgy tartották, hogy az új év bőséget hoz majd és lesz helyette másik. Emellett, a házból a régi edények e

Szendrey Júlia, 1859 (wikipedia) Az 1848.március 15-én kitört forradalom és az azt követő szabadságharc emlékének margójára. Egész életemben foglalkoztatott a női felelősségvállalás (a korom a nívós 17 év, bár biztosra veszem, a későbbiekben is fontos lesz számomra ez a téma). A gyakran emlegetett feltétlen odaadás, gondoskodás. A mélyről jövő erő, késztetés a dolgok elrendezésére, ha tetszik tisztítására, rendberakására, amely általánosságban a nememet jellemzi. De mi vagyunk a bűnbakok is, az örökké hibázók, a nyerhetetlen perbe fogott boszorkányok. Tulajdonságainkat elvárás övezi, a társadalom, a család nem működik enélkül, nem működik nélkülünk sem, mégis sokunkat sok okból meghurcolnak. De vajon lehetséges-e a felülemelkedés? A kép távoli szemléletével, a mások, de főleg a magunk szemében áhított megtisztulás? Cikkemben Szendrey Júlia életét bemutatva szeretném ismertetni női sors történetekben lelhető hasonlóságot, az általános igazságot, amellyel a későbbi korok, illetve maga az