Bejegyzések

Ti küldtétek #44 - Az első ima

Kép
kép: Bing Image Creator TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... Vajon ha tudtam volna, hogy az a buli fogja elhozni hozzám a halált, ugyanúgy belementem volna? Talán. Akkor is szinte már függővé váltam volna a puszta látványától? Nagy valószínűséggel. Megengedtem volna magamnak azt a kényt, hogy ránézek? Persze, hisz, ha nem tehettem úgy éreztem, hogy haldoklom. Azt azonban többször is megfontoltam volna, hogy bevallom-e neki. Beavatom-e legmélyebb érzelmeimbe. Életem ballépését követtem el, amikor kitártam neki szívem legféltettebb titkát. Az első adandó alkalommal meg kellett volna szakítanom vele a kapcsolatot. Legbelül ezt már akkor is éreztem. Tudtam, hogy nem lesz jó vége a dolgoknak, figyelmeztettek. Mégis.... inkább hallgattam csapongó érzelmeimre, mint a már sokszor hasznomra lévő megérzéseimre. TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... Dideregve fontam magam köré a karjaimat. Az ujjhegyeim már vörösek voltak a hosszan tartó fagy

Ti küldtétek #43 - Polcz Alaine: Asszony a fronton (könyvajánló)

Kép
Kép forrása: ujvarosonline.hu  Polcz Alaine magyar pszichológus, a Magyar Hospice Mozgalom alapítója ( Mészöly Miklós író felesége) Kolozsváron született, írásainak alapélménye a második világháború. Az Asszony a fronton című könyvében arról ír, milyen volt nőként megélni a háború okozta borzalmakat, amik korántsem értek véget a harc befejeztével. A könyv által feldolgozott témát rendkívül fontosnak tartom, így esett erre a könyvre a választásom. A kötet témája a háborús erőszak megélése, annak következményei, vagyis a testi-lelki sérülések feldolgozása, átélése, és a poszttraumás stressz a háború utáni időszakban. Az elbeszélés során végig az írónő-narrátor nézőpontja érvényesül, aki brutálisan, érzékletesen és részletekbe menően írja meg az élményeit. A kötet szerkezetét tekintve nagyjából (kisebb megszakításokkal) lineáris időrendben halad. Az írónő a történetébe belefűz egy-egy korábbi vagy későbbi emléket, amit a történet szempontjából kiegészítésképpen fontosnak tart megemlít

Ti küldtétek #42 - Napról napra

Kép
kép: shutterstock Napról napra várom a pillanatot, ám borzasztóan rettegek, hogy eljön, mikor befejezem a színdarabot, és a hazugságra mindenki rájön. Ugyanis mutatom, hogy nem érdekel, belül teljesen felemészt az érzés. Örökre haragban leszek énemmel hogyha nem hibátlan a teljesítmény. Oly boldoggá tesz a tökéletesség: ellenállhatatlan, pompás, s fojtogat, talán csak erről szól az életem már. Mily elviselhetetlen a tétlenség, eredmények határozzák sorsomat, de elégedettség sosem talál rám. Albert Luca 10.A

Egy szem, sok szem, a Hymnus a védjegyem (írás a magyar kultúra napjára)

Kép
Valamikor fa voltam, talán egyszer újra az lehetek. A fák tiszteletre méltók és megbecsülendők. Érték az árnyékuk, az ágaik, a virágjuk, a termésük és az a rengeteg történet, ami hozzájuk kapcsolódik. Körülöttük zajlik az élet. Lehullanak a levelek, kizöldül a liget, és egyszer csak azt hallják maguk körül: – Nézd Apa, mekkorára nőtt ez a fa, milyen terebélyes lett! – azzal a kisfiú az élet gondjait maga mögött hagyva fut tovább a fák zöldellő végtelenségében. A kisfiú felnőtt, és elindul vissza a fához, amire kiskorában lenyűgözve tekintgetett, ahányszor csak arra járt. *** A hátamon a teremtőm kezét érzem, amint lágyan simogat, de az érzés már nem a régi. A testem kihűlt és fázom. Mozdulatlanul fekszem, aztán valami csiklandozni kezd. Érzem, ahogy egyenes és görbe alakzatokban valamik megnyugszanak rajtam. Betűk lehetnek – gondolom. Betűk, betűk és betűk. Már nem is fázom annyira. A tintaszavak rám kerülnek és melegen tartanak. Örülök ennek, hiszen szükségem van társakra. A mellett

Az ajtó (filmajánló)

Kép
Január 22. a magyar kultúra napja, melyet már 1989 óta ünneplünk. Ezzel állítunk emléket Kölcsey Ferencnek, aki 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Ilyenkor minden művészeti ágban reflektorfénybe kerülnek a magyar alkotások. Sokan színházba, koncertre mennek, vagy csak megnéznek egy filmet otthon, esetleg meghallgatnak néhány magyar dalt. Az ajtó Erre az alkalomra Szabó Magda Az ajtó című regénye alapján készült filmet szeretném ajánlani nektek. A filmet az Oscar-díjas Szabó István ( Mephisto , Szerelmesfilm ) rendezte, a producer pedig Hábermann Jenő. A film érdekessége, hogy főszerepben Helen Mirrent , és Martina Gedecktet láthatjuk. A zenéért Robert Schumann felelt. A történet főszereplői maga az írónő Magda és férje, Tibor, valamint új otthonuk egyes lakói, mint például Polett és Sutu, de a legfontosabb közülük mégis Szeredás Emerenc, egy talán kissé nyers, de a maga módján igen gondoskodó, különös idős asszony. Magda felkéri Emerencet, hogy segítsen új lakásuk

Ti küldtétek #41 - Karácsony

Kép
kép forrása: slate.com Az évek során rájöttem, hogy a legtöbb ember életében a karácsony egy igen meghatározó ünnep. Várjuk, hogy eljöjjön az év vége és a jól megérdemelt pihenés. A szeretet ünnepe, amikor rég nem látott szeretteinket meglátogathatjuk, és ajándékokkal halmozzuk el egymást. A meghitt családi kép elmaradhatatlan, hogy mindenki lássa, idén is egybegyűltünk. Mégis azt érzem, mindez többről szól. Az emberek feszülten szaladnak a tökéletes ajándékért, a bevásárlóközpontok tömve, és mindenki igyekszik a legtöbbet kihozni a karácsonyból. Belefeledkezünk a karácsony elképzelt varázsába, hogy milyen csodás ünnep lenne, ha az igazi értékeket tartanánk szem előtt. A drága és felesleges salátástál helyett inkább észrevehetnénk, hogy a nagymamának mekkora ajándék az unokáit látni, hogy édesapa kimerült a munkában, és legszívesebben újraolvasná a kedvenc könyvét. Idén karácsonykor nem tűnt fel, hogy a nagybácsi tizedikén beadta a válási papírokat, de a gyerekek miatt még tartják a lá