BabitsMa

2025 január-februárjában kilenc diák csatlakozott egy önismereti irodalomterápiás foglalkozáshoz, amelyen Shakespeare Hamlet című drámájának szövege volt a középpontban. Hogy mi az irodalomterápia? Egy olyan segítő módszer, ahol csoportfoglalkozás keretében irodalmi szövegek, különféle írásgyakorlatok és sok közös beszélgetés segítségével ráláthatunk a bennünket foglakoztató problémákra, életünk aktuális jelenségeire és a csoport, valamint a gyakorlatok segítségével dolgozhatunk azokon.  A csoporton való részvételhez nem feltétel, hogy "értsünk" az irodalomhoz, hiszen éppen hogy a személyes olvasat, értelmezés a fontos. Irodalom ebben a keretben pedig  bármi lehet, amit épp szeretsz: dalszöveg, kortárs vers, tudományos-fantasztikus vagy fantasy történet, esetleg egy film vagy sorozat - a lényeg, hogy rávilágítson valamire, ami az olvasót, résztvevőt éppen foglalkoztatja.    A csoportban bizalmi, avagy titokszabály működik: amiről ott szó esik, az ott is marad. Az a...

A képek forrása a Csorba Győző Könyvtár Facebook oldala . 2025. február 11-én Pécsre látogatott Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója. A szerző délután rendhagyó irodalomórát tartott, este pedig a Zsolnay Negyedben tudományos stand-upjára látogathatott el a közönség. A Babits Gimnáziumból a délutáni programon 10. évfolyamos tanulók, és a 11. és a 12. évfolyam fakultációs csoportjának tagjai vettek részt. A beszélgetést Simonfalvi Ancsa moderálta. Az alábbiakban a 12. évfolyamosok négy(hat)kezes beszámolóját közöljük. *** #1 Iskolánk tanulóinak alkalma volt részt venni Nyáry Krisztián rendhagyó irodalomóráján. Az előadás középpontjában egy általam nagyon izgalmasnak vélt téma állt, ami, tekintettel az előadáson résztvevők nagy számára, sokak figyelmét felkeltette.  Nyáry Krisztián író, könyvkiadó és irodalomtörténész, aki a Covid alatt közzétett Facebook posztjain keresztül indult el a közismertség útján. Ekkor jött rá, az embereket valójában...

2024. december 12-én, csütörtökön a 11.B osztály a 11. évfolyam irodalom fakultációs diákjaival kiegészülve hallgathatott végig egy előadást Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményéről. Az órát Dr. Milbacher Róbert, a Pécsi Tudományegyetem irodalomtörténésze tartotta „Lehet-e újat mondani a Hymnusról” címmel. A témába való bevezetésképpen a szerzőről, Kölcseyről tudhattunk meg érdekes információkat, illetve tisztáztuk és átbeszéltük a személyét körülölelő misztikus, titokzatos legendákat. Ezután tértünk rá a Hymnus ra, amely kapcsán először megosztó és vitatott kérdésekre kerestük a választ, amelyek a mű műfaji hovatartozására, hangnemének milyenségére és valódi szerzőjének személyére vonatkoztak. Érintettük továbbá a keletkezésének és megjelentetésének, valamint nemzeti szimbólummá válásának történetét is. Kitértünk arra is, hogy jogilag védett a költemény és a meggyalázása szabadságvesztéssel is járhat. Itt volt szerencsénk a meggyalázással megvádolt írók átdolgozásait is megtekintenü...

plakát: port.hu Raoul Garcia Rendkívüli mesék című alkotása egy 2015-ben bemutatott animációs film, amely Edgar Allan Poe öt ismert novelláját alapul, és azokat mutatja be. A film remek példája annak, hogyan lehet a klasszikus irodalmat a modern közönség számára is izgalmassá tenni. A filmben egy kerettörténet köti össze a többi történetet. Ebben a narrátor (maga a szerző, Poe?) egy holló képében jelenik meg, aki a Halállal beszélget, és öt történetet mesél el neki. (A narrációban hasonló műfajú filmekkel hírnevet szerzett ismert színészek és rendezők szólalnak meg, mint például archív felvételről Lugosi Béla , Christopher Lee vagy Guillermo del Toro .) Az első ilyen történet a Usher-ház vége . A történet különleges hanghatásokkal kel életre, így még nyomasztóbbá válik a család és a romos ház ábrázolása. A következő történet Az áruló szív , amelyben egy gyilkosság és a bűntudat borzongató részleteit láthatjuk. Ez a részlet stílusában teljesen eltér az előzőtől: az animáció fekete-feh...

kép: AI/Padlet Irodalom órai szorgalmi feladatok a görög mitológia témáira. * TUDÓSÍTÁS Kedves nézőink, itt állunk a hátam mögött most miattam épp nem látható épület előtt. Állítólag ebbe az épület alatti labirintusba küldik a feláldozásra váró embereket. Ahogy látom, egy férfi épp most sétál be. Ő minden bizonyára Thészeusz lesz, aki egy híradással ezelőtt azt nyilatkozta, hogy megy és megöli a Minótauroszt. Bár a túlzott rámszeszes ital fogyasztásától ezt bárki mondhatja. és lehet, hogy csak a takarító mondta ezt. Mindenesetre a hangulat a tetőfokára hágott! A körülöttem álló emberek most elcsendesedtek, mivel tudomásunk szerint itt hamarosan Minotarlósz István polgármester fog beszédet mondani. A híradónk sok szerencsét kíván Thészeusznak, reméljük nem fogja elveszíteni a fonalat. A történést tudósította: Gálya Noémi, Áve2 tények, Gnosszosz * RÖVIDHÍR Halhatatlan isten született az olümposzi állatkertben. A gyerek annak ellenére jól van, hogy apja megpróbálta megenni. Az OMSZ azaz a...

Iskolánk névadója, Babits Mihály november 26-án ünnepelné 141. születésnapját. Unalmasnak vélt személyével sok diáktársam már nyolcadikban találkozhatott, ő lenne a poeta doctus , aki (Karinthy szavaival élve) "Szekszárdon születtett, színésznőt szeretett”. Szentistváni Babits Mihály László Ákos (igen, tényleg így hívják) 1883. november 26-án született Szekszárdon. A közhiedelemmel ellentétben nem a róla elnevezett gimnáziumunkban érettségizett, hanem a ciszterci (mai nevén Nagy Lajos Gimnáziumban), később pedig magyar-latin szakon szerzett diplomát. A Pázmány Péter Tudományegyetem falai között ismerte meg a bánat költőjét, Juhász Gyulát és (ha már a fura, hosszú nevek úgyis előkerültek) Kosztolányi Dezső István Izabellát. 1900 után kezdett verseket írni, melyek közül az Ádáz kutyám című alkotás személyes kedvencem. Ez volt az első találkozásom Babitscsal és a Nyugat folyóirattal , ami Babits halálával szűnt meg.  forrás: OSZK.hu Szülővárosában sétálva mindenhol a költő nézett r...

A 9.DE angolóráján Roald Dahl Little Red Riding Hood and the Wolf című versét dolgoztuk fel, amely a Revolting Rhymes/Rémes rímek című kötet egyik darabja. A gyermekkori élmények kapcsán szubverzív gyerekmesékre reflektáltunk, és ezért mi magunk is fejtetőre állítva dolgoztuk fel ezt a klasszikust. A blackout poetry  (satírvers, kisatírozott költészet) lényege az, hogy írunk új szöveget, hogy egy meglévő alkotásból papíron kifeketítjük a mi versünkhöz nem szükséges részeket. A folyamat sokszoros újraolvasást igényel, ami által a szöveghez és önmagukhoz, a saját személyes történeteinkhez is közelebb kerülhetünk.  Az eredeti szöveg és a magyar fordítás itt olvasható. Szeverics László (a képek kattintásra nagyobb méretben is megtekinthetők) *** Bosnyák Keve Márk A versem inspirációját az az érzés adta, amelyet egy fontos személy vagy tárgy elvesztése után érzünk. Amikor valami fontos hiányzik az életünkből, az gyakran mély fájdalmat és űrt hagy maga után. A hiány nem csupán a...

1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája  című drámai költeményének ősbemutatóját Paulay Ede rendezésében a Nemzeti Színházban. 1984-ben a Magyar Írók Szövetsége kezdeményezte, hogy ennek évfordulóján legyen a magyar dráma napja . Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására. Ezen a napon a magyar színházak külön programokat, rendezvényeket, előadásokat szerveznek, hogy ezekkel népszerűsítsék a magyar drámát. *** Madách Imre és Fráter Erzsébet kapcsolatáról Fráter Erzsébet 1850 körül (forrás: wikipedia) Madách Imrét, úgy gondolom, senkinek sem kell bemutatni, a feleségét, Fráter Erzsébetet viszont talán igen, hiszen kevesen hallottunk róla. Ez mindazonáltal nem azt jelenti, hogy nincs mit tudni róla. Az ember tragédiá jának Éváját ihlető asszony ugyanis viszontagságokkal és nehézségekkel teli életutat mondhat magáénak. Madách és leendő felesége egy bálon találkoztak előszö...

Kép forrása: ujvarosonline.hu  Polcz Alaine magyar pszichológus, a Magyar Hospice Mozgalom alapítója ( Mészöly Miklós író felesége) Kolozsváron született, írásainak alapélménye a második világháború. Az Asszony a fronton című könyvében arról ír, milyen volt nőként megélni a háború okozta borzalmakat, amik korántsem értek véget a harc befejeztével. A könyv által feldolgozott témát rendkívül fontosnak tartom, így esett erre a könyvre a választásom. A kötet témája a háborús erőszak megélése, annak következményei, vagyis a testi-lelki sérülések feldolgozása, átélése, és a poszttraumás stressz a háború utáni időszakban. Az elbeszélés során végig az írónő-narrátor nézőpontja érvényesül, aki brutálisan, érzékletesen és részletekbe menően írja meg az élményeit. A kötet szerkezetét tekintve nagyjából (kisebb megszakításokkal) lineáris időrendben halad. Az írónő a történetébe belefűz egy-egy korábbi vagy későbbi emléket, amit a történet szempontjából kiegészítésképpen fontosnak tart mege...

2023. szeptember 13-án délután került sor Moskát Anita kétszeres Zsoldos Péter-díjas írónő és Fekete Richard költő beszélgetésére, amelyben a szerző legújabb kötetéről, A hazugság tézisei című novellagyűjteményről esett szó - és még sok minden másról is. A beszélgetés elején a szerző beszélt az írással való kapcsolatáról, így egy kis betekintőt is kaphattunk az eddig megjelent műveibe is. Első könyve, a Bábel fiai 2014-ben jelent meg a GABO könyvkiadó gondozásában. Az írónő ezt a könyvét 18 évesen írta, de utána még éveken keresztül szerkesztgette és írta át, mire végül eljutott a megjelenésig. A szerző beavatott minket abban is, hogy milyen maximalistaként írónak lenni. Ma már nem annyira szereti ezt a kötetét, még azon is gondolkozott, hogy akár újra is írja.  Következő műve a 2015-ben megjelent Horgonyhely . Ezzel a könyvével érkezett meg az írónő ahhoz a zsánerhez, amiben most alkot; ez az úgynevezett weird fiction , amely elnevezést viszont kifejezetten nem kedveli. A Horgon...

Nemrég legújabb előadásával a Janus Egyetemi Színház járt iskolánkban. Szobaszínház keretein belül megvalósuló színdarabot hozták el nekünk, amelyben a tizedikes irodalomórákon megismert Katona József-drámát, a Bánk bán t tárták elénk saját feldolgozásukban. A Bánk Bán Beavatás című beavató előadást  Ákli Krisztián rendezte, és leginkább az érettségizőknek készült. A végzősöknek kíván segítséget nyújtani, hiszen nem csak nemzetünk egyik legjelentősebb drámájáról, hanem az érettségin egy többször visszatérő tételről van szó. Katona József drámájával szemben ebben az előadásban nem jelent meg az összes szereplő. Csupán a mű négy legfontosabb alakja szerepelt: Bánk, Ottó, Melinda és Gertrudis. A jelenetekben őket négy színész játszotta (György Zoltán Dávid, Várnagy Kinga, Popa Máté, Somogyi Bianka), azonban ez egyáltalán nem volt zavaró, mivel a szereplők megkülönböztetését egyszerű ruhák gyors cseréjével oldották meg. Hol egy napszemüveg, hol pedig egy pulóver került fel és le a ...