BabitsMa

1956. október 23-ra emlékezve a gimnázium tanulói és tanárai Halmos Ádám és Horváth Réka  Nemzeti Trip című ál dokumentumfilmjét tekinthették meg a Pécs Pláza Cinema City vetítőtermeiben.   (Kőhegyi Dániel beszámolója.) Nemzeti ünnep   T rip kép: imdb.hu 2024. október 22-én reggel 8 órakor a Babits Gimnázium diákjai nem túl lelkesen vonultak be a pécsi Cinema City vetítőtermeibe. Diákok és tanáraink az ünnep alkalmából  Halmos Ádám és Horváth Réka   Nemzeti trip című filmet tekinthették meg. A film egyik rendezője, Halmos Ádám, egykori német tagozatos, Babitsos diák is ellátogatott az eseményre . A film kezdete előtt a moziteremben Kurucz Balázs tanár úr tartott rövid történelmi bevezetőt. Ebben szó esett az 56-os forradalom és szabadságharcról és a Kádár-korszakról is. De milyen is volt a Kádár-korszak, és miért kapcsolódik a témához? Ha a keleti-blokkot nézzük, ez, a magyarok áldott szerencséjére a kommunizmus egyik legélhetőbb változata és időszaka volt....

Mivel az idei tanévben az 1956. október 23-i forradalom évfordulóját nem tudtuk filmnézéssel ünnepelni, következzen itt egy, az ünnepi alkalomhoz kapcsolódó filmajánló. Jó mozizást!  ***  A 2022-ben bemutatott A játszma című magyar film a 2011-es A vizsga folytatása, de az előzményfilm ismerete nem szükséges ahhoz, hogy a későbbi történetet megértsük. A vizsga 1957-ben játszódik egy évvel a forradalom után, amikor szükségessé válik az állambiztonsági hivatal újraszervezése és az ottani személyzet politikai hűségének letesztelése. Az egyik vizsgált tiszt Jung András (Nagy Zsolt), akit mentora, Markó Pál (Kulka János) vizsgáztat. Jung szerelme egy volt 1956-os forradalmár, Gáti Éva (Hámori Gabriella), ami akár alkalmatlanná is minősítheti a férfit, de Markó meghamisítja a jelentést, így Jung végül alkalmasnak bizonyul. Az ügy azonban kiderül, és Markót elbocsátják, Jung és Gáti viszont tovább dolgozhatnak az állambiztonságnál. A játszma című filmben 1963-ban járunk. Jung...

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik--nemzetközi visszhangot is keltő--legmeghatározóbb eseménye volt. Bár a főváros rendszerint központi szerepet tölt be, ha országos megmozdulásokról van szó, az 1956-os események nem Budapesten kezdődtek. Október 23-án elsőként Debrecenben szerveződött tömeg a diákokból, akik a pártszékházhoz vonultak, és átadták követeléseiket az illetékes vezetőknek. Ezután Görbe János színész elszavalta Petőfi Sándor A nép nevében című versét a tömegnek. Az 1956. október 23-i forradalom az egyetemekről induló békés tün­te­té­ssel kezdődött, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. A harc fizikailag elbukott, de így is jelentős hatással volt Magyarországra. A lakosságot tekintve szomorú következményekkel járt; a forradalom hatására ugyanis körülbe...