BabitsMa

I. Bevezető és ismertető A magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük 1989 óta, 2022 decemberétől pedig hivatalos állami emléknap. Az időpont nem véletlen: Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le hosszú kéziratát, ami tartalmazza a Hymnus, a’ magyar nép zivataros századaiból című művet, vagyis a Himnusz t. A költemény nem mindennapi, ugyanis nem egy győzelmet, a nép diadalmasságát mutatja be, hanem imádságért szólal meg, ami önmagában még nem különleges. Rengeteg ország a legmagasabb vezető (király, hadvezér) védelmét és egészségét, a határok, valamint a nép biztonságát kéri, ugyanakkor a múltról, esetleg a bűnökről nem tesz említést. Rengeteg tévhit övezi, ami a mindennapok része lett. Milbacher Róbert Legendahántás című könyve segítség lehet ezek megdöntéséhez, csak ajánlani tudom! II. Személy a rejtély mögött Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án, Sződemeteren született, ma már Romániához tartozik a falu. Jegyezzük őt költőnek, politik...

kép forrása itt Néhány himnuszt biztosan mindenki ismer, az iskolában is tanulunk róluk, de nem nagyon gondolkodunk el azon, miért vannak vagy mit jelentenek. A himnusz, mint az tudható, antik irodalmi műfaj, fennkölt hangvételű és valamilyen istenséget szólít meg, hozzá könyörög. A  nemzeti himnuszok azonban fontos szerepet játszanak a kultúrák és nemzetek életében. Ezek az énekek általában a hazaszeretetet, a nemzeti összetartozást és a közös értékeket képviselik. A himnuszok célja, hogy összekössék az embereket és erősítsék a nemzeti büszkeséget, különösen ünnepi alkalmakkor, mint például állami ünnepeken, sporteseményeken vagy más fontos rendezvényeken. A nemzeti himnuszok története a régi időkre nyúlik vissza, amikor a középkorban a lovagok és a királyok dicsőítésére írtak énekeket. Azóta a himnuszok fejlődtek, és a modern államok jelképeivé váltak, amelyek a nemzet történelmét, kultúráját és értékeit tükrözik. Az éneklésük közben az embereknek közösségi élményben lehet részü...

Valamikor fa voltam, talán egyszer újra az lehetek. A fák tiszteletre méltók és megbecsülendők. Érték az árnyékuk, az ágaik, a virágjuk, a termésük és az a rengeteg történet, ami hozzájuk kapcsolódik. Körülöttük zajlik az élet. Lehullanak a levelek, kizöldül a liget, és egyszer csak azt hallják maguk körül: – Nézd Apa, mekkorára nőtt ez a fa, milyen terebélyes lett! – azzal a kisfiú az élet gondjait maga mögött hagyva fut tovább a fák zöldellő végtelenségében. A kisfiú felnőtt, és elindul vissza a fához, amire kiskorában lenyűgözve tekintgetett, ahányszor csak arra járt. *** A hátamon a teremtőm kezét érzem, amint lágyan simogat, de az érzés már nem a régi. A testem kihűlt és fázom. Mozdulatlanul fekszem, aztán valami csiklandozni kezd. Érzem, ahogy egyenes és görbe alakzatokban valamik megnyugszanak rajtam. Betűk lehetnek – gondolom. Betűk, betűk és betűk. Már nem is fázom annyira. A tintaszavak rám kerülnek és melegen tartanak. Örülök ennek, hiszen szükségem van társakra. A mellett...

Január 22. a magyar kultúra napja, melyet már 1989 óta ünneplünk. Ezzel állítunk emléket Kölcsey Ferencnek, aki 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Ilyenkor minden művészeti ágban reflektorfénybe kerülnek a magyar alkotások. Sokan színházba, koncertre mennek, vagy csak megnéznek egy filmet otthon, esetleg meghallgatnak néhány magyar dalt. Az ajtó Erre az alkalomra Szabó Magda Az ajtó című regénye alapján készült filmet szeretném ajánlani nektek. A filmet az Oscar-díjas Szabó István ( Mephisto , Szerelmesfilm ) rendezte, a producer pedig Hábermann Jenő. A film érdekessége, hogy főszerepben Helen Mirrent , és Martina Gedecktet láthatjuk. A zenéért Robert Schumann felelt. A történet főszereplői maga az írónő Magda és férje, Tibor, valamint új otthonuk egyes lakói, mint például Polett és Sutu, de a legfontosabb közülük mégis Szeredás Emerenc, egy talán kissé nyers, de a maga módján igen gondoskodó, különös idős asszony. Magda felkéri Emerencet, hogy segítsen új lakásuk...

Kép forrása: cultura.hu Magyarország himnuszának története tekinthető akár a népakarat, a lázadás szimbólumának is. A mű ugyanis gyakran szemben állt a hatalmon lévő politikai rezsimmel, a mindenkori hatalommal. Az Osztrák-Magyar Monarchia uralma alatt a közvélemény visszautasította a politikai állás miatt felvett osztrák himnuszt. Bár a különféle ünnepeken kötelező volt a hallgatása, a későbbiekben gyakori kuruclázadások, vagy akár az 1848-as forradalom alkalmával általánossá vált a Rákóczi induló t és Kölcsey Ferenc Himnusz című szövegét énekelni.  Horthy Miklós kormánya alatt törvény született a Rákóczi induló (amelyből ez idő alatt majdnem hivatalosan is nemzeti himnusz lett) hallgatása és éneklése közbeni „illendő viselkedésmód” betartásáról. Mivel az akkori ideológiába és történelmi háttérbe sokkal inkább beleillett a katonás, feszes ütem, Kölcsey műve és Erkel zenéje vesztett népszerűségéből, csaknem feledésbe merült. A szocializmus alatt tilos volt énekelni a Himnusz t, h...