BabitsMa

Kép forrása: litera.hu/Bogdán Réka 2021. március 26-án a 10. F osztállyal rendhagyó irodalomórán vettünk részt, aminek a vendége a Holtverseny című regény szerzője, Totth Benedek volt. *** Mit kell tudni a könyvről? A Holtverseny egy napjainkban játszódó, fordulatokkal teli, kortárs regény.A főszereplői fiatal élsportolók, akik nem vetik meg az illegális tevékenységeket, és rendszeresen tudatmódosító szerekhez nyúlnak.A történetben keverednek a humoros és nyomasztó elemek, az olvasó figyelme egy pillanatra sem lankadhat. A regény olvasása alatt szemtanúi lehetünk annak, ahogy a tinédzserek keze közül szép lassan kicsúszik az irányítás... Totth Benedeknek a Holtverseny volt az első regénye ami bombaként robbant be a köztudatba, hisz nagyon megosztó vélemények fogadták. Ám túlsúlyban pozitív visszajelzéseket kapott. "Író nem álmodhat ennél szebb fogadtatásról", hangsúlyozta ő is a beszélgetés során. Az író az első regénye előtt műfordítóként tevékenykedett. A beszélgetés alk

 Húsvét alkalmából válogattunk a tanulók és a kollégák munkáiból. *** Fehér Levente (9.B) illusztrációi Juhász Gyula A tékozló fiú című verséhez. A verset ITT olvashatod. *** Masnecz Kamilla (9.b) gondolattérképe Karinthy Frigyes: Barabbás című novellájához. A novellát ITT olvashatod.  *** Végül íme egy német nyelvű szabadulószoba-játék Gáll Veronika tanárnő jóvoltálból, amit bárki kitölthet. A szünet után akár visszajelzéseket is kaphattok az eredményekről! Kellemes ünnepeket és vidám nyelvgyakorlást!  Viel Spaß !

Most, hogy közeleg a húsvét az ember elgondolkodik néhány nem teljesen tisztázott dolgon az ünnepről. Például honnan ered az, hogy a nyúl tojja a tojásokat? Vagy a húsvéti tojásnak miért pont a piros a legjellegzetesebb színe? És még sorolhatnám a sok megválaszolatlan kérdést, de inkább járjunk utána pár érdekes elképzelésnek és történetnek ezekkel kapcsolatban. A nyúl szimbólumának több magyarázata is létezik , mint például a termékenység, ami abból ered, hogy a nyulak rengeteg utódot nemzenek és nevelnek fel. A kereszténységet megelőző időkben egyes helyeken a tavaszi nap-éjegyenlőség utáni első holdtöltét követő első vasárnapon, azaz húsvétvasárnapkor a tavasz és a megújulás pogány istennőjét, vagyis Ostarát (Eostre) ünnepelték. Több változat ismert a hozzá fűződő legendából. Az egyik ilyen szerint Ostara tartott magánál egy színes tojásokat tojó madarat, amit nyuszivá változtatott, és ő a mai húsvéti nyusziként ismert állat. Azokat a tojásokat, amiket a nyúl tojt--hiszen megőrizte

A 10. F humán tagozatos osztályban a rímes, ütemhangsúlyos verselés tanulása során karanténversek születtek. Tanulóink Iglicz Ágnes tanárnő iránymutatásával „Karanténban az életem” címmel fogalmazták meg saját élményeiket.  *** Bajkó Blanka: Cím nélkül Karanténban az életem, Ez kellett már csak énnekem. Egész nap mást nem csinálok, Csak tanulok és zabálok. Balázsi Fanni:  Karanténban az életem Utálom az embereket, Élvezem az otthonlétet, Nem kell reggel korán kelni, Lehet sokat héderezni. Bálványos Fanni: Karanténban az életem  Unalmasan telnek napok, S én mindig csak magam vagyok! Bezárva a szűk szobába, Olyan mint egy démon átka. Drinóczi Dávid: A spontán vakáció  Reggel felkelek fáradtan Nézem az időt sápadtan. Indul az online óra, Gondolj mindig csak a jóra Ábrándozzál nyaralásról A csodaszép Bahamákról Ott az idő nagyon király Fejed fölött száll a sirály Képzeleted kicsit elszáll Repülőgép mindjárt felszáll Szállj fel vele te is gyorsan Ne ülj otthon mindig zordan! ​Fodor Léna: 

Mostanában több alkalommal olyan könyvajánlókat (valamint filmajánlókat) olvashattok majd, amelyek különböző régebbi és újabb krimikről, detektívregényekről szólnak, amik mind nagyon fontos részei az irodalomnak. Kisebb érdekességeket hallhattok itt a könyvek szerzőiről, esetleg a filmek hátteréről. Itt megemlíteném az Arthur Conan Doyle által kitalált Sherlock Holmes karakterét, akihez számtalan könyv, sorozat és film kötődik, Agatha Christie izgalmas krimi- és detektívkönyveit, vagy akár Nancy Springer szerzőnő Enola Holmes - Az eltűnt márki esete című regényét, amelyet sokan biztosan a Netflixre adaptált filmből ismerhettek, amiben Sherlock Holmes (Henry Cavill) kishúga, Enola (Millie Bobby Brown) kezd el nyomozni, és izgalmas, néha pedig vicces szituációkba és kalandokba keveredni. Ezek csak csekély említések az összes híres detektív íróra és könyveikre tekintve, hiszen ez egy nagyon tág világ, tele jobbnál jobb könyvekkel, vagy akár azok megfilmesített változataival. Talán talá

Bremen, 1280 Amikor a magasra ívelt nyugati városkapun átlépünk, a vidéki zöld és friss tájból hirtelen nyomott levegőjű rengetegbe érünk. Először a kis szűk utcákba préselődő, egymáson átgázoló tömeg tűnhet fel, mely már minket is azonnal a városfalhoz kényszerít. Az ég felé magasodó fagerendás épületek és enyhén görbült háztetők adhatnak csak irányt, merre is kell mennünk a központ felé. A tömeg sodrásában lassan indulunk előre. Az utcák sugárszerűen irányulva vezetnek az ovális piactérre. Útközben persze megkapunk mindent. Az egyik emeleti ablakból gondatlan szolgáló éppen egy terítőből ráz ki ételmaradékot; még épp időben sikerül arrébb ugranunk előle. A lábunk alatt mocskos szennyvíz csordogál a macskaköveken, de az is előfordul, hogy a káposztalevél vagy petrezselyemzöldje is ott rohad el.    Velünk szemben robbanásszerűen özönlik a nép, mely általában a köznép apraja- nagyja, a piacról hozott teli kosarakkal, ládákkal, taligával. Mérgesen ripakodnak az előttük nézelődő, sétálgat

Készítették (fentről lefelé): Adamovits Anna 2X (10.C), Szabó Dalma (10.C), Knoch Dorottya 2X (10.C), Wolosz Mária (10.E), Tóth Barnabás (10.E), Kersák Viktória (10.C), Balázs Zétény 2X (10.E).

Natascha vagyok, egy kelet-európai kereskedőcsaládból származó fiatal lány. Útjaim során egy Genova melletti kis faluban szálltam meg, mivel a kocsim egy idő után feladta a szolgálatot. Csodálkozva láttam, hogy milyen az ottani falubeliek mindennapi élete.  Egy parasztcsaláddal volt szerencsém megismerkedni, akik arról beszéltek nekem, hogy hogyan telnek a mindennapjaik. Szállást a félig földbeásott szalmatetős vályogkunyhójukban kaptam. Meglepődtem mikor azt láttam, hogy egyáltalán nincsen ablakuk. Elég sötét volt ahhoz képest, mint amit én megszoktam, ezért csak később vettem észre, hogy milyen kevés bútoruk van. Este, amikor már hideg volt, tüzet raktak, és akkor láttam, hogy nincs is kéményük, így a füst hosszú ideg a kunyhóban keringett. Reggel korgó hasam utasítására odaültem a faasztalhoz a reggelire várva. Szörnyülködve néztem, hogy mindenki árpakását eszik, de - mivel nem tehettem - mást én is hozzáláttam. Reménykedtem benne, hogy legalább ünnepi lakomáik gazdagabbak, de kider

Az alábbi rövid reflexiók a rendhagyó irodalomóráról készültek, amin Szabó T. Anna költő- és írónőt láttuk vendégül. Erről itt és itt olvashattok bővebben. *** Nagyon örültem, mikor a költőnő azt a verset kezdte el felolvasni, majd értelmezni, amelyet én is megkíséreltem az órán. Annak meg pláne örültem, hogy (ha lehet így mondani), az értelmezésem jó néhány része helyes is lett, ugyanis sikerült kiolvasnom a sorok közül a valódi gondolatokat, érzéseket, pl. hogy az utolsó sorban a szél jelentheti az időt. „Szédülsz. A szélbe kapaszkodsz.” ( Nyírfa ) Írta: Bánky Soma 11.B *** Szerintem Szabó T. Anna saját gondolatai és felolvasása rengeteget tett hozzá a versek értelmezéséhez. Nekem ez a legerősebben az Elhagy című versén volt érzékelhető, legfőképpen abban, ahogy a fordítási nehézségekről beszélt. Ezeket a "törülni" szón keresztül mutatta be nekünk, és ez segített megmagyarázni, hogy mennyire gondosan van megszerkesztve egy vers, és hogy olyan mögöttes jelentése van akár

Kép forrása: Wikipedia 1848. március 15. A dátum hallatán minden magyarnak Petőfi, a 12 pont, a Pilvax Kávéház, és a Landerer nyomdája jut eszébe. De miről beszélhetünk ezen túl? Az egyszerű nép vajon hogyan élte meg a forradalom napjait? Az akkori idők hétköznapi emberének tapasztalatairól nem sok szó esik, holott ez mindenki számára érdekes lehet. A nagy történelmi folyamatokon túl a kisemberek tapasztalatai sokat adhatnak ahhoz, amit a forradalomról és a szabadságharcról jelenleg tudunk. Az emberek különbözőképpen meséltek, különféleképpen élték meg ennek a jeles történelmi eseménynek a fontos pillanatait. A kevés rendelkezésre álló információt töredékek, levelek, naplók, feljegyzések, személyes történetek segítenek elképzelni. Illés Gyula A puszták népé ben megörökítette, hogy nagyapja, aki akkor 4 éves volt, emlékszik a kozákok támadására a falujuk ellen, akik a szabadságukat tiporták le, és hogy az eseményeket akkor még szinte fel sem fogták, de érezték, hogy valami súlyos dolog

„Aki nem ismeri a múltat az nem értheti a jelent és nem tudja tervezni a jövőt.” -Jókai Mór Minden emléknap az áldozatok iránt érzett tisztelet kifejezésre, és az utókor számára erős figyelmeztetés, hogy vegyük figyelembe a történelmi tapasztalatot, hogy többé ezek a hibák ne ismétlődjenek meg újra. Fontos tudnunk a történelmi hátteret egy megemlékezés során, hiszen ha ez a tudás nincs meg, akkor értelmét veszti a megemlékezés. Sokakban felmerül az a kérdés: „Vajon így a pandémia ideje alatt, hogyan tudunk méltóképpen megemlékezi egy adott ünnepen?” Ilyenkor jöhet szóba az online megemlékezés. Lehet, hogy nem vagyunk ott több száz ember között közvetlenül, de ez is egy lehetősége a tiszteletünk kifejezésének. A szüleink és a mi generációnk szerencsésnek mondható, hiszen békében nőhettünk fel, nagyszüleink, dédszüleink történetei, és az iskolában tanultak alapján érthetjük meg az akkori idők problémáit. Erre megfelelő példaként hozható fel a február 25-e, azaz a kommunista diktatúrák

 Alkotó: Solymos Bálint 9.F

Kép forrása: mult-kor.hu Az 1848. március 15-i forradalomban résztvevő férfiakról már mind rengeteget olvashattunk a tankönyvekben, és hallottunk róluk az iskolai órákon, a televízióban és más helyeken, míg a nők nagyon is fontos szerepéről ezen a napon csak csekély, hol-hol felröppenő történetfoszlányokat tudhattunk meg. Összegyűjtöttem pár információt néhány nőről és a tevékenységükről, mert ezek igenis megállják a helyüket a férfiak tettei mellett. Hiszen ha például belegondolunk, az általuk készített kokárdák, zászlók és más szimbólumok szerfelett fontos szerepet játszanak a magyarság hagyományaiban, ráadásul nem is csak ezek fűződnek a nevükhöz a forradalom és a szabadságharc idején. Igazi szerelmi ösztönzés, hajtóerő Laborfalvi Róza és Jókai Mór a forradalom napján a Nemzeti Színház Bánk bán című előadásának félbeszakítása közben látták meg egymást, mikor Jókai éppen beszédet tartott a nézők csillapítására. Róza a függöny mögül kibújva egy kokárdát tett Jókai mellére. Itt megke

„Mintha védené őt valaki. Mintha sebezhetetlen lenne.” Az Éli könyve ( The Book of Eli ) című filmben a történetünk főhőse, Éli (Denzel Washington) egy morcos, eltökélt férfi, akiről eleinte csak annyit tudunk, mindent megtesz a túlélésért, és azért, hogy egy rejtélyes könyvet eljuttasson nyugatra. Az első néhány jelenetben megismerkedhetünk a nyomasztó, háborút követő környezettel, melyben utazik; kiszáradt holttestek, dögevésre kényszerült emberek és állatok: a posztapokaliptikus hangulat megalapozva. Útja közben Éli betéved egy városba, ahol jóval, rosszal is megajándékozza a sors (vagy valamilyen másik erő?). Egy fogadóban áll meg azzal a céllal, hogy üres vizesüvegét megtöltse, de összeakad egy rosszakaró bandával, akiket főhősi titulusához híven szépen lekaszabol, ugyanis a szép szóra képtelenek hallgatni. Kedvenc ölebeit hullaként látva a földön megérkezik első számú rosszfiú, a Carnegie (Gary Oldman) névre hallgató, minden értelemben gazdag hatalommániás. Ő is egy nagy álommal

  Barta Liliána: Sablon Tinédzser   A tinédzser kornak nagy az átka, Mindenki csak az agyát játssza. A boltban ott a márka, És ettől jön mindenki lázba.   A tanulás már nem érdekel, Buli nélkül nem létezel. És tönkre teszed magadat mindenféle szerekkel, Majd öblíted ezt egy jó kis felessel.   Vitatkozások reggeltől estig, Azt érzed, nem bírod tovább még egy percig. Tiltások és csomó szigor, Az arcodon egyre több a fintor. És azt érzed, hogy ez egy igazi terror, Olyan, mint a középkor.   Sokszor van rumli a szobádban, Mintha ott laknál egy lomtárban. És megkapod, hogy Te vagy a pofátlan, Hisz’ a szüleid ellen úgyse nyersz a csatában.   Írta: Barta Liliána, 10.C Szerkesztette: Kersák Viktória    

A BabitsMa digitális iskolaújságban "Ti küldtétek" címmel új rovat indul. A rovat célja olyan munkák közzététele, amelyek eredetileg tanórára készültek, ám a szélesebb közönség számára is érdekesek lehetnek. Fontos, hogy ezek a munkák eredetileg nem az újságba íródtak, hanem abba kívánnak bepillantást nyújtani, hogy a órákon a diákok milyen típusú feladatokkal, témákkal, problémákkal foglalkoznak, és azokat hogyan tudják kreatívan feldolgozni. Ha Te is készítettél órán/órára valami olyat, ami szerinted másoknak is érdekes lehet, kérd ki a szaktanáraid véleményét, és küldd el a babitsma@gmail.com címre, vagy lépj más módon kapcsolatba velünk! 

Kép: Szabó T. Anna / Wikipedia (fotó: Szilágyi Lenke) Február 26-án a Be(p)Art pályázat keretében rendhagyó irodalomórára került sor iskolánkban, a vendég Szabó T. Anna volt. A Szépírók Társasága által szervezett alkalom egy többlépcsős program első része volt. A következő hónapokban is lesz lehetőség kortárs szerzőkkel találkoznia a diákoknak. Az alábbiakban két rövid beszámolót olvashattok: Schmidt Kata (11.C) : A rendhagyó órán sok téma felmerült, többek között az is, hogy miért jó ilyen alkalmakat tartani nekünk diákoknak. Erre úgy gondolom, elég egyértelmű a válasz, mivel így sokkal érdekesebb módon juthat el hozzánk az irodalom, és mi is közelebbinek érezhetjük magunkhoz. Az órán sok új információt kaptunk. Személy szerint nekem az volt a legérdekesebb, hogy az íróvá válás útja közel sem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Az írópalántának elsősorban meg kell találnia az egyéni hangját. Ki kell tapasztalnia, milyen hangulatban és témában a legtermékenyebb. Emellett azt is el kell