BabitsMa

Kép forrása itt . A halloweeni partik, jelmezek és édesség osztogatás nem is olyan régen jelentek meg életünkben. Valójában, a halloweeni hagyományok már több mint ezer éve alakultak ki a kelták világában. Miről is szól a Halloween? A halloween eredetileg az őszi Samhain ünnepből származik, ami a kelták "Szilvesztere", vagyis az újév előtti utolsó napi ünnep volt. Ezen a napon állat és terményáldozatokat mutattak be a napistennek, hogy megköszönjék a gazdag termést és a termékeny földet. Ez a nap ugyanakkor az utolsó napja volt az év "világos" oldalának, úgyhogy a keltáknak még egyszer jól kellett érezniük magukat a "sötét" idők előtt. Írországi iskolákban ma is úgy tanítják, hogy a november, a december és a január felelnek meg a téli hónapoknak. Szokások, hagyományok Szellemek Úgy tartották, hogy ezen a napon a legvékonyabb a holtak és az élők közti határ, így a gonosz lelkek könnyedén átvándorolhatnak az élők földjére. Amikor Samhain összehívja a holtak

A halloween eredete: A halloween ősi kelta hagyományokból létrejött (eredetileg ír) ünnep, amit október 31. éjszakáján, a mindenszentek katolikus ünnepének előestéjén tartanak. A kelták hittek abban, hogy a halottak szellemei október 31-én éjjel visszatérnek, és beköltöznek az élőkbe, ezért álarcot viseltek, hogy megtévesszék és összezavarják a halottak szellemeit. A halloween különböző országokban: Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!  (lefordítva: „Csokit vagy csínyt!”) kiáltással szólítják fel a háziakat állásfoglalásra. Elméletileg az ajtónyitóknak lehetőségük van a "csíny" vagy játékos fenyegetések kiválasztására, de ez nem gyakori. Jellemzően a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jól szórakoznak. Az USA-ban az ünnepet általában jelmezes partikkal és barátokkal ünneplik. Hazánkban a halloweenak nincs külön ünnepe, nálunk mindenszentek (nov. 1) és halottak napja (nov. 2) van. A 2000-es évek elején k

A PTE Babits Gimnáziumban nyolc éven át tartott az az egyiptomi program, melynek keretében több, mint 100 diák jutott el az érettségiig. Az 1994/95-ös tanévben 15 diák kezdte meg tanulmányait a negyedik évfolyamon azzal a céllal, hogy a magyar tanulókhoz hasonlóan érettségi vizsgával fejezzék be a tanévet . Az önköltséges képzés résztvevői hét tárgyat tanultak: magyar mint idegen nyelv, angol, történelem, fizika, kémia, biológia, matematika. A közvetítő nyelv az angol volt. A program 2001-ig működött, ezidő alatt közel 150 egyiptomi diák tanult iskolánkban. Az oktatás angolul folyt, a tanulók a magyart, mint idegen nyelvet tanultak. Tanáraik közül jelenleg Lőrinczi Adrien (angol), Sulyok Andrea (történelem) és Szabó Kinga (angol) dolgoznak iskolánkban. Osztályfőnökük Rózsahegyi Ágnes tanárnő, aki a magyart, mint idegen nyelvet tanította nekik, már nyugdíjas. A programról és az ott tanuló diákokról a jubileumi évkönyvből lehet majd bővebben tájékozódni. Az alábbiakban egyik, a prog

Mivel az idei tanévben az 1956. október 23-i forradalom évfordulóját nem tudtuk filmnézéssel ünnepelni, következzen itt egy, az ünnepi alkalomhoz kapcsolódó filmajánló. Jó mozizást!  ***  A 2022-ben bemutatott A játszma című magyar film a 2011-es A vizsga folytatása, de az előzményfilm ismerete nem szükséges ahhoz, hogy a későbbi történetet megértsük. A vizsga 1957-ben játszódik egy évvel a forradalom után, amikor szükségessé válik az állambiztonsági hivatal újraszervezése és az ottani személyzet politikai hűségének letesztelése. Az egyik vizsgált tiszt Jung András (Nagy Zsolt), akit mentora, Markó Pál (Kulka János) vizsgáztat. Jung szerelme egy volt 1956-os forradalmár, Gáti Éva (Hámori Gabriella), ami akár alkalmatlanná is minősítheti a férfit, de Markó meghamisítja a jelentést, így Jung végül alkalmasnak bizonyul. Az ügy azonban kiderül, és Markót elbocsátják, Jung és Gáti viszont tovább dolgozhatnak az állambiztonságnál. A játszma című filmben 1963-ban járunk. Jung és Gáti

2023. október 6-án, pénteken rendezték meg a kilencedikes diákok számára a híres-neves diákpolgár-avatót. A tavalyi évtől eltérően ezúttal nem egy héten át történt a ,,szecskáztatás", hanem csak a pénteki napon. Idén a 12. C osztálynak köszönhettük a szervezést, akik úgy döntöttek, hogy a múltba repítik vissza gólyáinkat. Előkerültek a szekrényből anyu és apu (esetleg a nagyszülők) retró cuccai, de legfőképpen a hajviseletről nem szabadott megfeledkeznünk. Miután a kilencedikesek aznap megjelentek az iskolában, el is kezdődtek a megpróbáltatások, vagyis a "hízelgés a szecskáztatóknak". A feladat nem más volt, mint édességgel (csokoládéval) megajándékozni őket. Mindannyian kaptak egy nevet, majd ezt a személyt kellett megkeresni - ami talán nem volt könnyű azoknak a tanulóknak, akik nem ismerik a végzősöket. Ha megvolt a nasiátadás, egy szelfit készítettek, amit Gyéresi András szecskáztatónak kellett elküldeni az osztály megjelölésével. Eddig tehát pontot ért a kinézet, é

,,Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.” ( Babits Mihály: A második ének - részlet) Yehudi Menuhin Kinek köszönhetjük a zene világnapját? Yehudi Menuhin , egy amerikai zsidó származású hegedűművész és karmester volt az, akinek a javaslatára az UNESCO október 1-jét Zenei Világnappá nyilvánította. Ennek a napnak célja, hogy a társadalom széles rétegei között népszerűsítse a zeneművészetet és a népek közötti megbékélést. Miért is jó zenét hallgatni? A zene sok mindenre gyógyszer lehet, de nézzük meg legfontosabb hatásait; Segít a tanulásban! Bizonyított tény, hogy a zene segít a fókuszálásban. Könnyebbé teheted a tanulást, ha közben kedvenc zenéidet hallgatod. Zenére teljesen el tudsz merülni gondolataidban és a hozzáállásodon is javíthat. Erőt ad. Egy ritmusosabb zene éberebbé tesz. Ha reggel iskolába menet még nem teljesen ébredtél fel, hallgass zenét! A nap elején egy pörgő