BabitsMa

Fotó: 9.b Facebook A középiskolai ballagás fontos fordulópont az életben, igazi nagy lépés a felnőtté válás felé. Idei ballagásunk alkalmából  Szilágyi Réka  (11.D)  végzősökkel készült interjúit publikáljuk két részben - ezekben az Babitsos élményeikről, emlékeikről mesélnek. Az idei ballagási meghívó  itt  található. A gimnázium interaktív digitális tablókönyvét  itt  lehet lapozgatni. * Halmágyi Kitti (12.A) Az elején milyen terveket tűztél ki magadnak az iskolával kapcsolatosan? Illetve volt olyan eredményed, amit spontán értél el, minden célkitűzés nélkül? Kitűzött cél volt magammal szemben, hogy jól tanuljak minden évben és segítsem az iskolát a diákolimpiákon a sportteljesítményemmel. Volt esetleg valami spontán eredmény is amire büszke vagy? Abszolút, úgy érzem rengeteg pozitív fejlődésen mentem át az utóbbi négy évben. Rengeteg probléma megoldásához kellett higgadtan vagy éppen másképpen hozzáállnom, ami segített a személyiségem csiszolódásába...

kép: PTE-Babits A középiskolai ballagás fontos fordulópont az életben, igazi nagy lépés a felnőtté válás felé. Idei ballagásunk alkalmából Szilágyi Réka (11.D) végzősökkel készült interjúit publikáljuk két részben - ezekben az Babitsos élményeikről, emlékeikről mesélnek. Az idei ballagási meghívó itt található. A gimnázium interaktív digitális tablókönyvét itt lehet lapozgatni. * Feltételezem, hogy minden ember szeret vicces, szomorú vagy drámai történeteket mesélni szeretteinek, ismerőseinek barátainak.  A ballagás is lehet egy ilyen történet vagy alkalom, amiről szívesen mesélhetünk bárkinek, akit érdekelnek a részletek. De az illetőnek nemcsak azt érdemes elmesélni, hogy sikeresen megszerezted az érettségi bizonyítványt, hanem azt is, hogy hogyan is jutottál el odáig. Mik voltak azok az akadályok az elején, amelyeken át kellett lendülnöd ahhoz, hogy ma kijelenthesd: sikerült megcsinálnod.  A fentiek miatt is érdekes átadni a szót azoknak, akik már tapasztalatokat, élmén...

kép forrása itt Néhány himnuszt biztosan mindenki ismer, az iskolában is tanulunk róluk, de nem nagyon gondolkodunk el azon, miért vannak vagy mit jelentenek. A himnusz, mint az tudható, antik irodalmi műfaj, fennkölt hangvételű és valamilyen istenséget szólít meg, hozzá könyörög. A  nemzeti himnuszok azonban fontos szerepet játszanak a kultúrák és nemzetek életében. Ezek az énekek általában a hazaszeretetet, a nemzeti összetartozást és a közös értékeket képviselik. A himnuszok célja, hogy összekössék az embereket és erősítsék a nemzeti büszkeséget, különösen ünnepi alkalmakkor, mint például állami ünnepeken, sporteseményeken vagy más fontos rendezvényeken. A nemzeti himnuszok története a régi időkre nyúlik vissza, amikor a középkorban a lovagok és a királyok dicsőítésére írtak énekeket. Azóta a himnuszok fejlődtek, és a modern államok jelképeivé váltak, amelyek a nemzet történelmét, kultúráját és értékeit tükrözik. Az éneklésük közben az embereknek közösségi élményben lehet részü...

Iskolánk névadója, Babits Mihály november 26-án ünnepelné 141. születésnapját. Unalmasnak vélt személyével sok diáktársam már nyolcadikban találkozhatott, ő lenne a poeta doctus , aki (Karinthy szavaival élve) "Szekszárdon születtett, színésznőt szeretett”. Szentistváni Babits Mihály László Ákos (igen, tényleg így hívják) 1883. november 26-án született Szekszárdon. A közhiedelemmel ellentétben nem a róla elnevezett gimnáziumunkban érettségizett, hanem a ciszterci (mai nevén Nagy Lajos Gimnáziumban), később pedig magyar-latin szakon szerzett diplomát. A Pázmány Péter Tudományegyetem falai között ismerte meg a bánat költőjét, Juhász Gyulát és (ha már a fura, hosszú nevek úgyis előkerültek) Kosztolányi Dezső István Izabellát. 1900 után kezdett verseket írni, melyek közül az Ádáz kutyám című alkotás személyes kedvencem. Ez volt az első találkozásom Babitscsal és a Nyugat folyóirattal , ami Babits halálával szűnt meg.  forrás: OSZK.hu Szülővárosában sétálva mindenhol a költő nézett r...

Fotók: Csizmadia Bálint (Kerekes Fotó) A 2020-2024-es évfolyamunk 170 végzős diákja múlt pénteken, 2024. május 3-án búcsúzott az iskolától, tanáraitól és a Babits közösségétől. Az alkalomhoz jó szívvel ajánljuk alábbi cikkünket.   *** A ballagás története A ballagás eredete az egyetemekre vezethető vissza, ahol a diákok az elvégzett tanulmányaikról szóló okleveleket és diplomaátadókat ünnepelték. Az első ballagást a 14. században rendezték, majd az idő elteltével számos hagyomány és szokás alakult ki az ünnepség köré. Ballagások világszerte Egyesült Államok A ballagási szertartások jellemzően az iskolák sportpályáján vagy sportcsarnokában kerülnek megrendezésre. Egyik legjellegzetesebb dolog, a diákok által viselt tóga és fejfedő. A tóga egy hosszú, fekete köpeny, amely a diák által elért fokozatnak megfelelő színnel van díszítve. A sapka pedig szintén az elért fokozatot jelzi, és rendszerint a diák által választott szakma szimbólumával van ellátva. A ballagási ceremóniákon fontos...

A húsvéti hagy Kép forrása. worldatlas.com ományok világszerte különbözőek. Bár a miénk, a locsolkodás furcsa mások számára, még számtalan érdekes húsvéti hagyomány fedezhető fel különböző országokban.  Ausztrália, ahol kicsit másmilyen a húsvéti nyuszi Ausztráliában az üregi nyúl egy kártékony állat, amely megrágcsálja a termést. Sok helyen engedély kell házinyúl tartásához is. Ezért náluk az ausztrál őshonos bilby (erszényes nyúl) lett a húsvét jelképe. Amellett, hogy a húsvéti nyúl hagyományát fenntartják, népszerűsítik a bilby k veszélyeztetettségét is. Az emberek a húsvét környékén üzleteket elárasztó csokibilbyk megvásárlásával segítenek a bilby k fennmaradásáért működő alapítványoknak. Korfu szigetén agyagedényeket dobálnak ki az ablakon Források szerint ez a szokás a velencei hódoltság idejéből maradt fenn, amikor a katolikus velenceiek kidobálták az elhasznált edényeiket. Úgy tartották, hogy az új év bőséget hoz majd és lesz helyette másik. Emellett, a házból a régi edény...

Valamikor fa voltam, talán egyszer újra az lehetek. A fák tiszteletre méltók és megbecsülendők. Érték az árnyékuk, az ágaik, a virágjuk, a termésük és az a rengeteg történet, ami hozzájuk kapcsolódik. Körülöttük zajlik az élet. Lehullanak a levelek, kizöldül a liget, és egyszer csak azt hallják maguk körül: – Nézd Apa, mekkorára nőtt ez a fa, milyen terebélyes lett! – azzal a kisfiú az élet gondjait maga mögött hagyva fut tovább a fák zöldellő végtelenségében. A kisfiú felnőtt, és elindul vissza a fához, amire kiskorában lenyűgözve tekintgetett, ahányszor csak arra járt. *** A hátamon a teremtőm kezét érzem, amint lágyan simogat, de az érzés már nem a régi. A testem kihűlt és fázom. Mozdulatlanul fekszem, aztán valami csiklandozni kezd. Érzem, ahogy egyenes és görbe alakzatokban valamik megnyugszanak rajtam. Betűk lehetnek – gondolom. Betűk, betűk és betűk. Már nem is fázom annyira. A tintaszavak rám kerülnek és melegen tartanak. Örülök ennek, hiszen szükségem van társakra. A mellett...

Az eseményen készült fotó A szalagavató hagyománya Selmecbányáról, pontosabban a városban található bányászati akadémiáról indult. A szalagavatót eleinte valetálásnak nevezték, amely a latin „Valete!” kifejezésből származik, ennek jelentése „Éljetek boldogul!” . A végzős diákok a szalagavatói szalagot az utolsó tanév első felében, a Szalagtűző Szakestélyen kapták meg. Ez a szokás formálódott aztán tovább, és végül a végzősök nem a szakestélyen kapták meg a szalagot, hanem az iskola által szervezett szalagavató ünnepségen, ahol a végzősök egy osztálytánccal és keringővel adnak az ünnepségnek még előkelőbb hangulatot.  Egy személyes élmény az eseményről... Egy nagy teremben gyülekeznek az emberek, és én pont olyan helyen állok, hogy jól látok mindenkit. Először a szüleimet pillantom meg, majd a barátaimat és a páromat, végül pedig ott az a sok idegen, akik bizonyára szintén valamelyik diákhoz jöttek. Mindenkinek arcán öröm és büszkeség tükröződik, ahogy nekem is, hiszen lassan végre...

Kép forrása itt . A halloweeni partik, jelmezek és édesség osztogatás nem is olyan régen jelentek meg életünkben. Valójában, a halloweeni hagyományok már több mint ezer éve alakultak ki a kelták világában. Miről is szól a Halloween? A halloween eredetileg az őszi Samhain ünnepből származik, ami a kelták "Szilvesztere", vagyis az újév előtti utolsó napi ünnep volt. Ezen a napon állat és terményáldozatokat mutattak be a napistennek, hogy megköszönjék a gazdag termést és a termékeny földet. Ez a nap ugyanakkor az utolsó napja volt az év "világos" oldalának, úgyhogy a keltáknak még egyszer jól kellett érezniük magukat a "sötét" idők előtt. Írországi iskolákban ma is úgy tanítják, hogy a november, a december és a január felelnek meg a téli hónapoknak. Szokások, hagyományok Szellemek Úgy tartották, hogy ezen a napon a legvékonyabb a holtak és az élők közti határ, így a gonosz lelkek könnyedén átvándorolhatnak az élők földjére. Amikor Samhain összehívja a holtak...

A halloween eredete: A halloween ősi kelta hagyományokból létrejött (eredetileg ír) ünnep, amit október 31. éjszakáján, a mindenszentek katolikus ünnepének előestéjén tartanak. A kelták hittek abban, hogy a halottak szellemei október 31-én éjjel visszatérnek, és beköltöznek az élőkbe, ezért álarcot viseltek, hogy megtévesszék és összezavarják a halottak szellemeit. A halloween különböző országokban: Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!  (lefordítva: „Csokit vagy csínyt!”) kiáltással szólítják fel a háziakat állásfoglalásra. Elméletileg az ajtónyitóknak lehetőségük van a "csíny" vagy játékos fenyegetések kiválasztására, de ez nem gyakori. Jellemzően a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jól szórakoznak. Az USA-ban az ünnepet általában jelmezes partikkal és barátokkal ünneplik. Hazánkban a halloweenak nincs külön ünnepe, nálunk mindenszentek (nov. 1) és halottak napja (nov. 2) van. A 2000-es évek elején k...

Mivel az idei tanévben az 1956. október 23-i forradalom évfordulóját nem tudtuk filmnézéssel ünnepelni, következzen itt egy, az ünnepi alkalomhoz kapcsolódó filmajánló. Jó mozizást!  ***  A 2022-ben bemutatott A játszma című magyar film a 2011-es A vizsga folytatása, de az előzményfilm ismerete nem szükséges ahhoz, hogy a későbbi történetet megértsük. A vizsga 1957-ben játszódik egy évvel a forradalom után, amikor szükségessé válik az állambiztonsági hivatal újraszervezése és az ottani személyzet politikai hűségének letesztelése. Az egyik vizsgált tiszt Jung András (Nagy Zsolt), akit mentora, Markó Pál (Kulka János) vizsgáztat. Jung szerelme egy volt 1956-os forradalmár, Gáti Éva (Hámori Gabriella), ami akár alkalmatlanná is minősítheti a férfit, de Markó meghamisítja a jelentést, így Jung végül alkalmasnak bizonyul. Az ügy azonban kiderül, és Markót elbocsátják, Jung és Gáti viszont tovább dolgozhatnak az állambiztonságnál. A játszma című filmben 1963-ban járunk. Jung...