BabitsMa

A kép forrása a Pécsi Nemzeti Színház honlapja (fotó: Körtvélyesi László) A Don Juan  a Pécsi Nemzeti színház egyik legújabb előadása a világhírű, 2022-ben kereken 400 éves Molière komédiájának feldolgozása. Tanító üzenettel bíró vígjáték tragikus elemekkel és abszurd részletekkel, ami talán túl kevés idő alatt túl sok mindent akart megmutatni. A klasszicista komédia atyjának talán egyik legismertebb karaktere Don Juan a kultúrában és irodalomban is elhíresült alak . Meghatározó jelleme inspirációt nyújtott számos szerzőnek, mint például Mozartnak, aki a hitetlen és hiteltelen nőcsábász történetét tette meg egyik leghíresebb operája, a Don Giovanni alapjának. „Don Juan útját dús erotika, megrontott, tisztességes nők, jóravaló, de becsapott polgárok, tönkretett életek szegélyezik. Amerre jár, nyomában büszkeségükben megtiport apák, megcsalt férjek dühös indulata, tönkretett lányok, asszonyok zokogása zeng” - írja a Pécsi Nemzeti Színház oldala . A Don Juan egy „komoly” vígjáték...

Eldorádó egy tökéletes világ utópiája. „Végre egy végtelen nagy síkság terült el szemök előtt, áthághatatlan hegyektől szegélyezve; a föld az emberek gyönyörűségére és szükségleteinek kielégítésére volt megművelve; a hasznos mindenütt a kellemessel társult: az utakat gyönyörű formájú, ragyogó kocsik lepték el, melyeken feltűnő szépségű férfiak és asszonyok ültek; nagy vörös kosok húztak a kocsikat és gyorsaságban még az andalúziai, tetuani és mequinezi paripákon is túltettek” . Egy tökéletes világ, tökéletes emberekkel, tökéletes gazdasággal. Egy hely ahol minden a legeslegjobban van. Eldorádó városában egy olyan világ testesül meg, ahol minden tökéletes, oly módon, ami a mi világunkba sose lehetne. Lényegében egy tükröt tart fel nekünk, hogy milyennek kéne lennünk, a világunknak milyennek kéne lennie, ám ez egy megvalósíthatatlan elképzelés. Az ilyen elképzelt, pozitívan bemutatott világot hívjuk utópiának. Ez a hely lehet a jövőben, vagy a jelenben, esetleg egy párhuzamos univerzumba...

“Együtt, színaranyban állnak: szép áldozatai egy rút viszálynak” William Shakespeare: Rómeó és Júlia (Globe színház, 2019) Elemzésem témája a Globe színház és a Deutsche Bank közös produkciója Michael Oakley rendezésében, William Shakespeare Rómeó és Júlia című darabja. A közismert történet lényegében arról szól, hogy van egy szerelmespár, akik a családi viszály miatt nem lehetnek boldogok, ezért inkább a túlvilági életet választják, hátha ott már úgy teljesedhet be egymás iránt érzett szerelmük, ahogy földi életük során az nem sikerült. Ez a mű egy olyan szerelmi dráma, amelyben megtalálhatóak a komédia és tragédia elemei egyaránt, így intenzívebben működnek a cselekményszálak, ezáltal több bonyodalomba is ütközhetünk a történet során, néhol kissé össze is zavarodhatunk, ha nem koncentrálunk végig a történésekre. A mű talán ezért is olyan kedvelt az irodalomban és a színházban egyaránt. Michael Oakley rendezői elképzelése az lehetett, hogy a darab stilizált színházi jeleket tartalma...

Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju...