József Attila halála - az örök rejtély

József Attila
Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára.

József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is.

Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elgázolta egy vonat. De hogy mindez öngyilkosság volt, vagy véletlen baleset, a mai napig nem tisztázott és foglalkoztatja az embereket.

Az esettel annak idején a sajtó csupán rövid ideig foglalkozott, olyan szalagcímek jelentek meg, mint „József Attila, a kiváló költő a vonat elé vette magát és meghalt” vagy „Az öngyilkos József Attila”. Emellett a hivatalos irodalomtörténészeti álláspont is ezt a lehetőséget képviseli. Ezek alapján a közvélemény szinte automatikusan fogadta el az önkezűséget, és bár páran a József Attila szerelmét nem viszonzó nőket is okolták haláláért, évekig semmi kétely nem merült fel az öngyilkosságot illetően. Természetesen ehhez hozzájárult az is, hogy a költőnek köztudottan hánytatott sorsa volt, illetve pszichológiai kezelésekre is szorult a rajta elhatalmasodó mentális betegsége miatt. Azonban azóta több könyv és írás felébresztette az emberekben a gyanút, hogy József Attilával talán éppen az ellenkezője történt, és baleset áldozata lett.

József Attila balatonszárszói emlékműve
Ennek egyik ékes példája Dr. Garamvölgyi László kriminológus 2001-ben megjelent Hogyan halt meg József Attila című könyve, amelyben az író részletezi, hogy miért képviseli a teóriát, miszerint teljességgel kizárható a korábban hitt verzió, és József Attila a valóságban csupán véletlenül veszítette el életét a balatonszárszói síneken. Részletezi kutatásainak eredményeit, mely kriminalisztikai szempontból megmutatja az író igazát.

Ez elsősorban akkor mutatkozik meg, amikor közelebbről szemügyre vesszük a december 3-án történteket. József Attila testvére, József Jolán 1940-ben ebben a témában megjelentetett könyvéből, és másik testvére, Etelka elbeszéléseiből tudjuk, hogy aznap a költő egy félórás sétára indult, mielőtt bekövetkezett volna a végzetes esemény. Mielőtt kilépett volna az ajtón, még azt is kérte, hogy később melegítsék meg neki az ételt. Emellett kiváló információforrások még az ezen napon keltezett levelek, melyek tartalma nem utal esetleges öngyilkossági szándékra. A Cserépfalvi Imrének címzett levelében található „Én itt három könyvet találtam: Lea Chatiments és az Anthologie dea Écrivains Franqaia du XX Siccle, Poésie, - Tome II. – Ezeket a könyveket még ma postára adom.” és a korábbi kezelőorvosának, Kozmutza Flórának továbbított levélben lévő „Csókolom a kezét és sok barátsággal, szeretettel üdvözlöm. Köszönjük az almákat, én is ettem belőlük, jóllehet a gyerekeknek küldte s én bizony nem is kértem tőlük, csak elvettem egyet.” sorok bizonyítékai ennek. Olyan hétköznapi dolgokat említ mindkét üzenetben, melyek egy öngyilkost nem feltétlenül foglalkoztatnának. „Az öngyilkosok ilyen lényegtelen momentumokkal nem fecsérlik az időt „ettem az almákból”, kit érdekel?!” – olvashatjuk Garamvölgyi könyvében.

Emellett fontos még figyelembe vennünk a halála előtti, és közvetlenül azutáni perceket. Több kutatás is leírja, hogy azok az öngyilkosok, akik a pályaudvaron terveznek véget vetni életüknek, előre terveznek. Ez magában foglalja, hogy megnézik a vonatok pontos menetrendjét, hogy kiválasztanak egy olyan helyet, ahol a mozdonyvezető, vagy más ott dolgozó ne vehesse észre őket, de még azt is, hogy napokig képesek a jövendőbeli tetthelyszín körül sétálni, mielőtt valóban teljesítik szándékukat. Ehhez képest József Attila nem tudhatta, hogy halálának időpontjában, 19 óra 36 perckor, éppen azon a vágányon indulna el egy szerelvény. Ez a MÁV jelentéseiből és csendőrségi jegyzőkönyvből is megállapítható, hiszen a tehervonat indulása csak a személyzet számára volt tudott, és a hivatalos menetrendben csak a 24 perccel később induló személyvonat indulása volt leírva. Erősíti még ezt az álláspontot az is, hogy a MÁV ekkori napra visszavezethető jelentéseiben szó sincs öngyilkosságról, helyette „halálos elgázolásról” és „balesetről” tesznek említést.

Kép forrása itt.
Halála pillanatában József Attila épp a 15. és 16. vagon között szeretett volna átférni – nem akarta megvárni, míg elindul a vonat -, amikor az hirtelen elindult, és a két kocsit összekötő csavarkapocs halálos ütést mért a koponyájára. Többféle verziót ismerünk a szemtanúk leírása alapján, hogy miért is döntött úgy, hogy a sorompó felvonása előtt tér át a túloldalra, de mindegyikben közös, hogy a két kocsi közé szorulva, gyorsan érte a halál. Egyesek azt mondják, hogy mielőtt még átbújt volna a sorompó alatt, József Attila türelmetlenül, idegesen járkált előtte. Ez teret hagy annak átgondolására, hogy vajon számíthatott-e a vonat megérkezésétől számított négy perccel későbbi indulására, vagy csak szimplán szeretett volna átkelni. Garamvölgyi úgy véli, hogy már csak azért is nem lehetett önkezűség az eset, mert voltak szemtanúk. Általánosságban elmondható, hogy az öngyilkosok nem kívánnak tettükhöz nézőket, így számára az is egy ellentmondásnak bizonyult, hogy a költő ilyen nyíltan vetett volna véget életének.

Garamvölgyi László kutatásaiból az is kiderül még, hogy József Attila élete a novemberi-decemberi időszakban épp jobbra fordult. Kilátásban volt egy új kötetének megjelenése, illetve egy Baumgarten-díj is, aminek segítségével a széleskörűbb elismerés mellett anyagilag is stabilabb lábakon állhatott volna. Egy állást is ígértek neki, ami csak fokozta a költő örömét. Ezért is érződhet furcsának, hogy egy ilyen jövedelmező idő kellős közepén végzett volna magával.

Persze, a másik álláspontot támogató tényekből sincs kevés. Ismervén magánéletét, labilis idegrendszerét és hamar kudarcba fulladt szerelmi ügyeit, elképzelhető, hogy előbb-utóbb bekövetkezett volna a költő korai halála. Lehetséges, hogy a legutolsó szerelme, Kozmutza Flóra elutasítása jobban fájt neki, mint ahogy az a korábban bemutatott levélrészletből kiolvasható, és emiatt szándékozott erre az útra térni. Vagy egész egyszerűen úgy érezte, életében ezen a ponton gyülemlett fel minden negatív esemény, és könnyebb lenne meghalni. Egyébként is, könnyű emellett a kijelentés mellett megállapodni, hisz rengeteg részlet József Attila életéből logikusan az öngyilkosságra utal.

Mindenesetre az a végső konklúzió is levonható, hogy túl hosszú ideig nem érdemes ezen a titokzatos ügyön rágódni. Változtatna-e bármit is, ha bebizonyosodik az egyik teória? Vagy számítana? Bár érdekes és izgalmas az eset részleteinek utánajárni, illetve a költő életében kutakodni, hátha egy eddig felfedezetlen összefüggést fedez fel az ember, de azt kell szem előtt tartanunk, amit József Attila még az életében hátrahagyott. Ezek pedig a versei, melyek a mai napig számtalan embernek sokat adnak és jelentenek.

Cikkhez felhasznált források:

https://demokrata.hu/velemeny/a-surgos-temetes-potnyomozas-jozsef-attila-halala-ugyeben-4-57650/
https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/jozsef-attila-halala
https://kulturpart.hu/2007/12/03/jozsef_attila_ongyilkossag_vagy_tragikus_baleset
http://pszeudo.hu/view.php?cid=385_hogyan_halt_meg_jozsef_attila
https://likebalaton.hu/telepules/balaton/hireink/a-kolto-utolso-napjai-balatonszarszon-67981/
https://ma7.sk/irodalom/hogyan-halt-meg-jozsef-attila-ongyilkossag-vagy-tragikus-baleset-maig-nem-tudjuk-biztosan
https://index.hu/kultur/garamvolgyi/
  
Írta: Knoch Dorottya 10.c


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Dicshimnuszok a DÖK Elnökséghez

Mars kolónia (tantermi színház, beszámoló)

Itt a suli, visszatértünk!