BabitsMa

A Babits közössége 2025. március 14-én ünnepelte a forradalom és szabadságharc aktuális évfordulóját. A rövid zenei műsor és versmondás után Dr. Milbacher Róbert , a PTE-BTK egyetemi docense, irodalomtörténésze tartott érdekes előadást Petőfi Sándorról. (Az előadást a 9-10. évfolyam, valamint a 11-12. évfolyam két részletben hallgathatta meg.) A prezentáció ismert Petőfihez kapcsolódó képeken, portrékon keresztül engedett betekintést a költő személye körüli legendákba. Megtudtuk, hogy a fiatal Petőfi nem a "nép gyermeke", hanem egy jobb társadalmi helyzetben lévő család fia volt, szlovák származású. A magyar tanult nyelv volt számára, magyar dajka nevelte. Szülei taníttatták, bár a tanulmányait rendre elhanyagolta, ezért egyetlen iskoláját sem végezte el. Kapcsolata apjával meglehetősen viharos, édesanyjával, Hrúz Máriával sokkal jobb viszont ápolt, ő volt az első költőnk, aki az anya alakját beemelte a magyar költészetbe. Petrovics István gyakorlatilag kitagadta fiát, hiszen...

Szendrey Júlia, 1859 (wikipedia) Az 1848.március 15-én kitört forradalom és az azt követő szabadságharc emlékének margójára. Egész életemben foglalkoztatott a női felelősségvállalás (a korom a nívós 17 év, bár biztosra veszem, a későbbiekben is fontos lesz számomra ez a téma). A gyakran emlegetett feltétlen odaadás, gondoskodás. A mélyről jövő erő, késztetés a dolgok elrendezésére, ha tetszik tisztítására, rendberakására, amely általánosságban a nememet jellemzi. De mi vagyunk a bűnbakok is, az örökké hibázók, a nyerhetetlen perbe fogott boszorkányok. Tulajdonságainkat elvárás övezi, a társadalom, a család nem működik enélkül, nem működik nélkülünk sem, mégis sokunkat sok okból meghurcolnak. De vajon lehetséges-e a felülemelkedés? A kép távoli szemléletével, a mások, de főleg a magunk szemében áhított megtisztulás? Cikkemben Szendrey Júlia életét bemutatva szeretném ismertetni női sors történetekben lelhető hasonlóságot, az általános igazságot, amellyel a későbbi korok, illetve maga az...