BabitsMa

2023. március 7-én a 9.b osztály az Escargo Hajója és egy sikeres pályázat jóvoltából részt vett a Kihívás című színházi előadáson és az azt követő színházi nevelési foglalkozáson az Escargo Szobaszínházban, pár perces sétányira a Babitstól. Még az előadás kezdete előtt csapatokra lettünk osztva, és egy kvízjátékban vettünk részt, ami az internetről szerzett tudásunkat tette próbára, és nagyon sokszor meglepődtünk a helyes megoldásokat látva. Utána megnéztük a darabot. A történet főszereplője Áron, avagy becenevén Sanchez egy 16 éves srác (Szabó Márk József), aki az online világba temetkezve elhanyagolja a kapcsolatait, a szüleivel sem beszél. Áron egyszer csak a pokol virtuális megfelelőjébe zuhan, ahol az ördög az internet felszínétől annak legmélyebb bugyraiig mindent megmutat a fiúknak, és kiderül, hogy ő sok ilyesfajta bűnt követett már el, még ha nem is szándékosan tette azokat. Ahogy a cselekmény halad előre, és egyre mélyebbre ásunk, komolyabbnál komolyabb témák kapnak helyet

2001 óta április 16-án tartjuk a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapját. Az elmúlt évtizedek során számos mű született, mely a koncentrációs táborokat tematizálta ― egyik kiemelkedő ezek közül Kertész Imre Sorstalanság című regénye . Hogy iskolaújságunk is megfelelően megemlékezzen erről a napról, most ezen kötet filmadaptációjáról készültünk egy cikkel. A regénnyel azonos című Sorstalanság 2005-ben került legelőször bemutatásra. A magyar viszonylatban igen nagy költségvetéssel elkészült film színészgárdájában szerepel Nagy Marcell, Dimény Áron, Harkányi Endre illetve Schell Judit is, a filmzenét pedig a nemzetközileg is elismert Ennio Morricone szerezte. Rendezője Koltai Lajos ― tagja az Amerikai Filmakadémiának és az Amerikai Operatőrök Országos Egyesületének is ―, aki legfőképp operatőrként vált ismertté. Ez azonban felvethet kérdéseket azt illetően, hogy vajon korábbi munkája mennyiben befolyásolta a film készítését és megítélését. Szerintem a rendezői és operatőri mun

Kép forrása: itt A költészet verses művek összessége; az irodalom egy fontos része, ami esztétikus formájú, gazdag érzelem- és képzeletvilágú írásokból áll. Fontos része a kultúrának és nélküle kevesebb lenne a szépség a világban. Elmondhatjuk, hogy a költészet kevésbé népszerű manapság, a versek pedig szerintem csak akkor igazán érthetőek, ha nem öncélú bennük a szóképek használata. 1964 óta minden év április 11-én ünnepjük a magyar költészetet, amely egybeköthető József Attila születésnapjával. Érdemes tudni, hogy ez nem egyenlő a Költészet Világnapjával, hiszen azt március 21-én tartjuk. A magyar költészet napján költőtalálkozókat, előadóesteket, versenyeket és könyvbemutatókat szerveznek, ahol kortárs és klasszikus költők verseit olvassák fel diákok vagy a még ma is élő szerzők. A klasszikus, a modern és a kortárs költészet között sok különbséget találunk. A modern líra jellegének értelmezése a romantikus költészettel összevetve tűnik leginkább kézenfekvőnek. A modernség lírai besz

Kép: Gary Waters/Ikon Images/Getty Images Hazudtam Hazudtam… Hazudtam amikor azt mondtam, Hogy megértem… Hogy a dolgok többé nem élnek… Mikor édes száddal közölted, Hogy többet én neked nem érek, Akkor történt a merénylet… Mikor kimondtad, hogy elég lesz… Kiderült, hogy Te sem tudtad azt, Hogy mit diktál a tudat, Lassan ennek már fél éve… Amióta csak félénken Merek közeledni hozzád, Mert félek, Hogy kiáradok, mint a dagály… Hazudtam… Azért, hogy neked jó legyen… Azért, hogy majd jókor egy jó helyen, Szemem előtt lepörögjön a jelen, Mikor végre minden összejön, Az a sok évnyi szenvedés eltűnjön, És hátha… de csak hátha… Legmélyebb vágyam álma Valósággá válna… Hazudtam… De egyszer igazat hebegtem, Mégpedig nem máskor, Hanem amikor azt mondtam, Hogy szeretlek… (A. R. 12. évf.)

Cikksorozatunkban olyan volt és jelenlegi Babitsos diákok nyilatkoznak, akik rokonok: szülők és gyermekeik, nagybácsik, nagynénik unokaöccsükkel vagy unokahúgukkal, testvérek, unokatestvérek. Így rövid páros interjúkat olvashattok a rovatban. Kérdéseinkkel azt próbáljuk körüljárni, hogy miért, milyen értékek mentén választották a Babits Gimnáziumot, mik a közös pontok, milyen hagyományokat őrzünk, és milyen változásokat látnak például a 25-30 éve ide járt szülők, rokonok? A harmadik részben igazán különleges interjút olvashattok, ahol Márki Anita (9.B) és nővérei, Tímea, Anna és Noémi nyilatkoztak, akik szintén a Babitsba jártak.   *** Márki Anita vagyok, és a 9.b osztályba járok. Számomra gyerekkori álom volt, hogy ebben az iskolában tanulhassak. Mindig ámulva néztem a nővéreimet, és hogy milyen örömmel, jókedvvel veszik az iskolai akadályokat. Mindig is érdekeltek a nyelvek, így teljesen biztos voltam benne, hogy itt van a helyem. Annak ellenére, hogy alig egy éve járok ide, kis idő