BabitsMa

A nemzeti összetartozás emlékműve Örkényben Balogh Eleonóra Kohézió c. üvegszobra ( forrás: wiki )   Június 4-én, a n emzeti összetartozás napján az egész ország emlékezik a trianoni békediktátum aláírására, és az ezzel járó veszteségekre – de legfőképp arra a közösségi erőre, amely képes volt mindezt túlélni, és ami ma is összeköt minket, magyarokat a határokon innen és túl.   A trianoni béke 1920. június 4-én zárta le az első világháborút követő eseményeket, azonban következményei máig hatnak: nemcsak térképeket rajzolt át, hanem családokat választott el, életeket és sorsokat határozott meg generációkra. Máté Zsolt, iskolánk történelemtanára így fogalmaz:   „Az első világháború és az azt követő két év nem csak a történelemkönyvek félkövéren szedett része, hanem megannyi család életét napjainkig befolyásoló eseménysorozat. A trianoni béke(diktátum) ezt az időt lezáró esemény, amely szentesítette az 1920-ra elvesztett számos vármegyét, a megannyi magyar többségű települé...

A Babits közössége 2025. március 14-én ünnepelte a forradalom és szabadságharc aktuális évfordulóját. A rövid zenei műsor és versmondás után Dr. Milbacher Róbert , a PTE-BTK egyetemi docense, irodalomtörténésze tartott érdekes előadást Petőfi Sándorról. (Az előadást a 9-10. évfolyam, valamint a 11-12. évfolyam két részletben hallgathatta meg.) A prezentáció ismert Petőfihez kapcsolódó képeken, portrékon keresztül engedett betekintést a költő személye körüli legendákba. Megtudtuk, hogy a fiatal Petőfi nem a "nép gyermeke", hanem egy jobb társadalmi helyzetben lévő család fia volt, szlovák származású. A magyar tanult nyelv volt számára, magyar dajka nevelte. Szülei taníttatták, bár a tanulmányait rendre elhanyagolta, ezért egyetlen iskoláját sem végezte el. Kapcsolata apjával meglehetősen viharos, édesanyjával, Hrúz Máriával sokkal jobb viszont ápolt, ő volt az első költőnk, aki az anya alakját beemelte a magyar költészetbe. Petrovics István gyakorlatilag kitagadta fiát, hiszen...

1956. október 23-ra emlékezve a gimnázium tanulói és tanárai Halmos Ádám és Horváth Réka  Nemzeti Trip című ál dokumentumfilmjét tekinthették meg a Pécs Pláza Cinema City vetítőtermeiben.   (Kőhegyi Dániel beszámolója.) Nemzeti ünnep   T rip kép: imdb.hu 2024. október 22-én reggel 8 órakor a Babits Gimnázium diákjai nem túl lelkesen vonultak be a pécsi Cinema City vetítőtermeibe. Diákok és tanáraink az ünnep alkalmából  Halmos Ádám és Horváth Réka   Nemzeti trip című filmet tekinthették meg. A film egyik rendezője, Halmos Ádám, egykori német tagozatos, Babitsos diák is ellátogatott az eseményre . A film kezdete előtt a moziteremben Kurucz Balázs tanár úr tartott rövid történelmi bevezetőt. Ebben szó esett az 56-os forradalom és szabadságharcról és a Kádár-korszakról is. De milyen is volt a Kádár-korszak, és miért kapcsolódik a témához? Ha a keleti-blokkot nézzük, ez, a magyarok áldott szerencséjére a kommunizmus egyik legélhetőbb változata és időszaka volt....

Szendrey Júlia, 1859 (wikipedia) Az 1848.március 15-én kitört forradalom és az azt követő szabadságharc emlékének margójára. Egész életemben foglalkoztatott a női felelősségvállalás (a korom a nívós 17 év, bár biztosra veszem, a későbbiekben is fontos lesz számomra ez a téma). A gyakran emlegetett feltétlen odaadás, gondoskodás. A mélyről jövő erő, késztetés a dolgok elrendezésére, ha tetszik tisztítására, rendberakására, amely általánosságban a nememet jellemzi. De mi vagyunk a bűnbakok is, az örökké hibázók, a nyerhetetlen perbe fogott boszorkányok. Tulajdonságainkat elvárás övezi, a társadalom, a család nem működik enélkül, nem működik nélkülünk sem, mégis sokunkat sok okból meghurcolnak. De vajon lehetséges-e a felülemelkedés? A kép távoli szemléletével, a mások, de főleg a magunk szemében áhított megtisztulás? Cikkemben Szendrey Júlia életét bemutatva szeretném ismertetni női sors történetekben lelhető hasonlóságot, az általános igazságot, amellyel a későbbi korok, illetve maga az...

Kép forrása: ujvarosonline.hu  Polcz Alaine magyar pszichológus, a Magyar Hospice Mozgalom alapítója ( Mészöly Miklós író felesége) Kolozsváron született, írásainak alapélménye a második világháború. Az Asszony a fronton című könyvében arról ír, milyen volt nőként megélni a háború okozta borzalmakat, amik korántsem értek véget a harc befejeztével. A könyv által feldolgozott témát rendkívül fontosnak tartom, így esett erre a könyvre a választásom. A kötet témája a háborús erőszak megélése, annak következményei, vagyis a testi-lelki sérülések feldolgozása, átélése, és a poszttraumás stressz a háború utáni időszakban. Az elbeszélés során végig az írónő-narrátor nézőpontja érvényesül, aki brutálisan, érzékletesen és részletekbe menően írja meg az élményeit. A kötet szerkezetét tekintve nagyjából (kisebb megszakításokkal) lineáris időrendben halad. Az írónő a történetébe belefűz egy-egy korábbi vagy későbbi emléket, amit a történet szempontjából kiegészítésképpen fontosnak tart mege...

Mivel az idei tanévben az 1956. október 23-i forradalom évfordulóját nem tudtuk filmnézéssel ünnepelni, következzen itt egy, az ünnepi alkalomhoz kapcsolódó filmajánló. Jó mozizást!  ***  A 2022-ben bemutatott A játszma című magyar film a 2011-es A vizsga folytatása, de az előzményfilm ismerete nem szükséges ahhoz, hogy a későbbi történetet megértsük. A vizsga 1957-ben játszódik egy évvel a forradalom után, amikor szükségessé válik az állambiztonsági hivatal újraszervezése és az ottani személyzet politikai hűségének letesztelése. Az egyik vizsgált tiszt Jung András (Nagy Zsolt), akit mentora, Markó Pál (Kulka János) vizsgáztat. Jung szerelme egy volt 1956-os forradalmár, Gáti Éva (Hámori Gabriella), ami akár alkalmatlanná is minősítheti a férfit, de Markó meghamisítja a jelentést, így Jung végül alkalmasnak bizonyul. Az ügy azonban kiderül, és Markót elbocsátják, Jung és Gáti viszont tovább dolgozhatnak az állambiztonságnál. A játszma című filmben 1963-ban járunk. Jung...

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc az újkori magyar történelem legjelentősebb fordulópontja. Március 15-én azokra emlékezünk, akik tenni akarásukkal, elszántságukkal, összefogásukkal örök példát állítottak elénk. Az idei ünnep azért is különleges, mert 200 éve született az események egyik legismertebb alakja, és egyben a legnépszerűbb magyar lírikus, Petőfi Sándor. A márciusi ifjak vezéreként és március 15-e egyik hőseként, majd az 1848–49-es szabadságküzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi szereplője lett; a múlt század ötvenes-hatvanas éveitől ő jelentette a magyarság számára a nagybetűs Költő fogalmát. Életét legalább annyi kultusz veszi körül, mint a költészetét. Az idei ünnepen az osztályok az osztályok (rövid ünnepi bevezető után) egy a PETŐFI 200 emlékév apropóján készült műsor egy részletét tekintették meg. A beszélgetésben a Petőfi Sándort, mint költőt és mint hazafit övező kultuszokról, költészetének taníthatóságáról, az ezzel kapcsolatosan felmer...