BabitsMa

Nyári olvasmányként Kiss Judit Ágnes Bűbájoskönyv című művét választottam. A könyvesboltban elsőként a borító ragadott meg, hiszen sem a szerzőtől nem olvastam korábban semmit, és erről a könyvről sem hallottam. A kötet az ízléses és különleges fedél miatt nagyon ígéretesnek tűnt, és számomra az is csábító volt, hogy a fülszövegből kiderült, boszorkányokról lesz benne szó. Kiss Judit Ágnes József Attila-díjas magyar költő, író, tanár, ráadásul egy napon született velem... A nyelvtanórákon nézett SZÓSZ?! című vetélkedőműsorból fel is ismertem, miután rákerestem az írónőre az interneten, de a könyv megvásárlásakor még nem kapcsoltam össze az információkat. A József Attila-díj mellett még más kitüntetésekkel is rendelkezik, például a Zelk Zoltán-díjjal és az Örkény István drámaírói ösztöndíjjal. A Bűbájoskönyv nehéz olvasmányként indult számomra, mert az elejét kissé vontatottnak találtam. Valamiért nem igazán kedvelem azt sem, amikor egy szépirodalmi mű egyes szám első személyben, n...

Kersák Viktória (12.C) Babits-portréja (2021) November 26-án minden évben megünnepeljük Babits Mihály , iskolánk névadója születésnapját. Ebből az alkalomból érdekes rendezvényekkel, programokkal, kvízekkel, kreatív feladatokkal készülünk.  Hagyományosan ekkor kerül megrendezésre a Baranya Megyei Irodalmi Verseny , amelyről hamarosan beszámolóval jelentkezünk. A témához kapcsolódó első bejegyzésben tanulóink munkái olvashatók. *** A lírikus epilógja (parafrázis) Csak magamról tudok írni. Egommal nem lehet bírni. Másról is írnék én verset, ha látnék lényemnél szebbet. Köröttem forog minden, ezt tán még magam sem hiszem. Elmémet takarja murva, s élek a világról mit sem tudva. A bűvös körből nincs kiút, de én vágyom rá oly hiún, mint fagyira a kisfiú. Saját börtönöm rabja vagyok én. Ez már nem bohém poén, maradok én a világ közepén! (Józsa Anna, 12.E) Barta Liliána: Erre…arra... ( Messze... messze... ) Magyarország az otthonom, hegyi levegő orvosom. Erdők, m...

Hugonnai Vilma (forrás: wikipédia ) Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága a következőket tette közzé: "Az UNESCO lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy kétévente javaslatot tegyenek olyan jeles személyiségek születésének/halálának, illetve történelmi események 50., 100. vagy ezek többszörösének évfordulójára, amelyekről a szervezet nemzetközi szinten, az adott tagállammal közösen megemlékezhet. Az idei esztendőben Hugonnai Vilma (1847-1922) az első magyar orvosnő halálának 100. évfordulójára emlékezünk a szervezettel közösen." Iskolánk az UNESCO Társult Iskolák Hálózatának tagja . Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő (akinek születésnapját szeptember 30-án ünnepeljük) 100 éve 1922-ben halt meg, és nemcsak mint orvos ért el szép eredményeket, de kitartása és odaadása a nők helyzetére nézve is nagy hatással volt. A gróf családba született Vilma szembement a partriarchális rendszer és a kor hagyományaival és elvárásaival, és nők ezreinek adott reményt. Úttörő volt hazánkban...

 A versposztert készítette: Lukács Zsuzsanna 10.B Szenes Hannáról itt , itt és itt olvashatsz bővebben.

Mostanában több alkalommal olyan könyvajánlókat (valamint filmajánlókat) olvashattok majd, amelyek különböző régebbi és újabb krimikről, detektívregényekről szólnak, amik mind nagyon fontos részei az irodalomnak. Kisebb érdekességeket hallhattok itt a könyvek szerzőiről, esetleg a filmek hátteréről. Itt megemlíteném az Arthur Conan Doyle által kitalált Sherlock Holmes karakterét, akihez számtalan könyv, sorozat és film kötődik, Agatha Christie izgalmas krimi- és detektívkönyveit, vagy akár Nancy Springer szerzőnő Enola Holmes - Az eltűnt márki esete című regényét, amelyet sokan biztosan a Netflixre adaptált filmből ismerhettek, amiben Sherlock Holmes (Henry Cavill) kishúga, Enola (Millie Bobby Brown) kezd el nyomozni, és izgalmas, néha pedig vicces szituációkba és kalandokba keveredni. Ezek csak csekély említések az összes híres detektív íróra és könyveikre tekintve, hiszen ez egy nagyon tág világ, tele jobbnál jobb könyvekkel, vagy akár azok megfilmesített változataival. Talán talá...

kép: wmn.hu Az 1848. március 15-i forradalomban résztvevő férfiakról már mind rengeteget olvashattunk a tankönyvekben, és hallottunk róluk az iskolai órákon, a televízióban és más helyeken, míg a nők nagyon is fontos szerepéről ezen a napon csak csekély, hol-hol felröppenő történetfoszlányokat tudhattunk meg. Összegyűjtöttem pár információt néhány nőről és a tevékenységükről, mert ezek igenis megállják a helyüket a férfiak tettei mellett. Hiszen ha például belegondolunk, az általuk készített kokárdák, zászlók és más szimbólumok szerfelett fontos szerepet játszanak a magyarság hagyományaiban, ráadásul nem is csak ezek fűződnek a nevükhöz a forradalom és a szabadságharc idején. Igazi szerelmi ösztönzés, hajtóerő Laborfalvi Róza és Jókai Mór a forradalom napján a Nemzeti Színház Bánk bán című előadásának félbeszakítása közben látták meg egymást, mikor Jókai éppen beszédet tartott a nézők csillapítására. Róza a függöny mögül kibújva egy kokárdát tett Jókai mellére. Itt megkezdődött szere...