BabitsMa

Cecil Collins - The Quest (1938) - részlet Zord pusztaság. Hosszú, dérbe öltözött fű csak, szálait a süvítő szél borzolja. Áramlásai hozzák-viszik a távoli hangok halovány kottáját. Lépteket formáló lábak topognak végig a földön. Emberek! De embertelenül tartják szájukat. Hátrébb, a köpenysorok végeláthatatlan mezeinek távlatában egy alacsony, törpegúnyoló emberke vész el a tömegben. Kapucnija szemébe lóg. Bandukol. Egyenesen csak. Csakis úgy. Hiszen így kell neki tennie. Mert emlékszik: "Lép-lép. Lépdel. Szünet. Hátulról jönnek. Talpakkal gyűrnek! Alá-alá legalá! Sárban, fagyos salakba bele. Így született a vak, a néma és a süket leány." A szemébe lógó szövetdarab a széllel elrepül. Az arcát beborítja a hideg! Lába megáll, helybe fagy. Ahogy feltekint… egyedül maradt, előtte nem menetelnek. De mögötte! Ám még így, körbevéve sem mer mozdulni, hisz mindenki megfagyott. Hisz a szemük felnyílt… Micsoda rémség terül el most előttük. Csak két lépésre a mélybe nyúló szikla vár ráj...

kép: Bing Image Creator TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... Vajon ha tudtam volna, hogy az a buli fogja elhozni hozzám a halált, ugyanúgy belementem volna? Talán. Akkor is szinte már függővé váltam volna a puszta látványától? Nagy valószínűséggel. Megengedtem volna magamnak azt a kényt, hogy ránézek? Persze, hisz, ha nem tehettem úgy éreztem, hogy haldoklom. Azt azonban többször is megfontoltam volna, hogy bevallom-e neki. Beavatom-e legmélyebb érzelmeimbe. Életem ballépését követtem el, amikor kitártam neki szívem legféltettebb titkát. Az első adandó alkalommal meg kellett volna szakítanom vele a kapcsolatot. Legbelül ezt már akkor is éreztem. Tudtam, hogy nem lesz jó vége a dolgoknak, figyelmeztettek. Mégis.... inkább hallgattam csapongó érzelmeimre, mint a már sokszor hasznomra lévő megérzéseimre. TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... Dideregve fontam magam köré a karjaimat. Az ujjhegyeim már vörösek voltak a hosszan tartó fagy...

Grecsó Krisztián nevével az elmúlt másfél-két évben egyre többször találkoztam, ám annak ellenére, hogy csak jót hallottam róla, nem szegődtem el megismerni egyetlen művét sem. Egészen mostanáig. Amikor megkaptam a nyári feladatot, hogy olvassak el egy kortárs magyar művet, amiről még esszét is tudok írni, akkor sem ő volt az első gondolatom. Viszont amikor a könyvesboltban a Lányos apa címen megakadt a tekintetem, valahogy éreztem, hogy ez a könyv lesz számomra a jó választás. Rövid összefoglalója azt ígérte, hogy Grecsó novellái visszanyúlnak majd a múltba, hogy olyan mintákat mutassanak be, amiket a családunktól hozunk és később tovább is adunk. Másik céljuk a boldogságkeresés, ami számomra--mint bizonyára sokan másoknak is--mindig fontos téma volt.   A novella, amivel a kötet nyit, az Idén legyen ez a karácsony címet viseli. Rögtön megjelenik benne a szerző lánya, Hanna, és a köré épített színes és őszinte érzelemvilág szinte átüti a lapot. A szöveg az elvágyódással foglalko...

Egy szobában ülök valakivel. Nem közvetlen mellette, mögötte vagy előtte, de pont úgy, hogy jól láthassam, mit csinál. Egy szót sem szólok, ahogyan ő sem. Innen már tudni lehet, hogy a kommunikáció haldoklik, sőt, az elejétől fogva nem is volt jelen igazán. Én nem kedvezményeztem, hisz féltem. Ő nem kezdeményezett, mert nem talált túl nyitottnak ahhoz, hogy társalogjunk. Ezzel nem is lett volna semmi probléma, de ha mögé nézünk a dolgoknak, én ezzel álmodom néhanapján. Nem sokszor, de mégis emésztenem kell, hol kezdődtek a problémák és hogy mi ment félre. Egy szűk helyen vagyok. Nem kapok levegőt, szinte megfulladok. Ver a víz, remegés járja át a testem, alig tudok megmozdulni. Nem sokan érezhetik át ezt, hisz ilyen is csak nekem van. A fejemben mindig csak a szabadulás a cél. Ki innen, mert valami rossz fog történni, amit nagy eséllyel nem lehet majd visszafordítani. A téren vagyok. Szeretek itt lenni, azonban valami mégsincs rendben. Egy nagy épület tetején vagyok. A csilla...

2023. szeptember 13-án délután került sor Moskát Anita kétszeres Zsoldos Péter-díjas írónő és Fekete Richard költő beszélgetésére, amelyben a szerző legújabb kötetéről, A hazugság tézisei című novellagyűjteményről esett szó - és még sok minden másról is. A beszélgetés elején a szerző beszélt az írással való kapcsolatáról, így egy kis betekintőt is kaphattunk az eddig megjelent műveibe is. Első könyve, a Bábel fiai 2014-ben jelent meg a GABO könyvkiadó gondozásában. Az írónő ezt a könyvét 18 évesen írta, de utána még éveken keresztül szerkesztgette és írta át, mire végül eljutott a megjelenésig. A szerző beavatott minket abban is, hogy milyen maximalistaként írónak lenni. Ma már nem annyira szereti ezt a kötetét, még azon is gondolkozott, hogy akár újra is írja.  Következő műve a 2015-ben megjelent Horgonyhely . Ezzel a könyvével érkezett meg az írónő ahhoz a zsánerhez, amiben most alkot; ez az úgynevezett weird fiction , amely elnevezést viszont kifejezetten nem kedveli. A Horgon...

Kép: photodune.net   A csend fogalma: az az állapot amikor a hangok megszűnnek körülöttünk.  Kedd este van, és otthon ülök a csendes lakásban. A szüleim dolgoznak, én pedig már végeztem teendőimmel, így automatikusan a mobilomhoz nyúlok. Önkéntelenül ugyan, de még ma is a te nevedet keresem az olvasatlan üzenetek közt. Ostobaság, hogy képes vagyok a mai napig reménykedni.  A remény fogalma: bizakodás a sikerben, feltételezés, hogy egy helyzet jól fog alakulni, változni.  Könnyes tekintetemet felemelem a telefon hideg fényéből, és magam elé meredek. Az üvegasztalon egy új bögre áll, előző héten vásároltam, az is lehet, hogy a talpán még a vonalkód is rajta van.  Elbambulok, de egyre csak te jársz a fejemben.  Egy hónapja jártunk, amikor az első havi fordulónkra egy kávésbögrét kaptam tőled. Igen, tudom, önök most azt hiszik milyen slampos ajándék ez. Hisz egy csuprot minden sarkon talál az ember. Viszont ez a bögre más, számomra értéke volt, amit nem tudnak...

Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju...