BabitsMa

A nemzeti összetartozás emlékműve Örkényben Balogh Eleonóra Kohézió c. üvegszobra ( forrás: wiki )   Június 4-én, a n emzeti összetartozás napján az egész ország emlékezik a trianoni békediktátum aláírására, és az ezzel járó veszteségekre – de legfőképp arra a közösségi erőre, amely képes volt mindezt túlélni, és ami ma is összeköt minket, magyarokat a határokon innen és túl.   A trianoni béke 1920. június 4-én zárta le az első világháborút követő eseményeket, azonban következményei máig hatnak: nemcsak térképeket rajzolt át, hanem családokat választott el, életeket és sorsokat határozott meg generációkra. Máté Zsolt, iskolánk történelemtanára így fogalmaz:   „Az első világháború és az azt követő két év nem csak a történelemkönyvek félkövéren szedett része, hanem megannyi család életét napjainkig befolyásoló eseménysorozat. A trianoni béke(diktátum) ezt az időt lezáró esemény, amely szentesítette az 1920-ra elvesztett számos vármegyét, a megannyi magyar többségű települé...

2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. Erről a fontos emléknapról a BabitsMa iskolaújság is több írásban megemlékezett már. 2024-ben egy kiállításajánlót publikáltunk:  https://www.babitsma.hu/2024/04/a-holokauszt-magyarorszagi-aldozatainak.html  2023-ban Koltai Lajos Sorstalanság című filmjéről közöltünk ajánlót:  https://www.babitsma.hu/2023/04/a-koncentracios-taborok-boldogsaga.html 2021-ben pedig Hős Patrícia készített online interjút Fahidi Éva íróval, holokauszttúlélővel, aki nagyon nagy szeretettel és készségesen állt a mi vidéki diákújságunk rendelkezésére:  https://www.babitsma.hu/2021/04/legyen-bennetek-tudatos-kivancsisag-hos.html  2025-ben pedig Máté Zsolt szervezésében és Stehler György közreműködésével a 10.A osztály tanulói és az érdeklődők egy érdekes és különleges onlne beszélgetésen vehettek részt De...

Ma, április 16-án emlékezünk a holokauszt magyarországi áldozataira. E nap jelentőségét az 1944-es események ihlették, amikor a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai megkezdték az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását Magyarország kárpátaljai területén. A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az első ilyen megemlékezést 2001-ben tartották. Ebből az alkalomból szeretnénk felhívni figyelmeteket a budapesti Holokauszt Emlékközpont "Lapátos hadsereg" című virtuális kiállítására. Ez az online megtekinthető kiállítás a II. világháború alatti magyarországi munkaszolgálat történetét mutatja be. Olyan eseményekre és személyekre fókuszál, akik és amelyek a történelem fontos részét képezik. Ha kíváncsiak vagytok, hogy milyen volt az akkori időszak, és milyen személyes emlékek és szemtanúk vallomásai kapcsolódnak ehhez az eseményhez, látogassátok meg az alábbi lin...

Szendrey Júlia, 1859 (wikipedia) Az 1848.március 15-én kitört forradalom és az azt követő szabadságharc emlékének margójára. Egész életemben foglalkoztatott a női felelősségvállalás (a korom a nívós 17 év, bár biztosra veszem, a későbbiekben is fontos lesz számomra ez a téma). A gyakran emlegetett feltétlen odaadás, gondoskodás. A mélyről jövő erő, késztetés a dolgok elrendezésére, ha tetszik tisztítására, rendberakására, amely általánosságban a nememet jellemzi. De mi vagyunk a bűnbakok is, az örökké hibázók, a nyerhetetlen perbe fogott boszorkányok. Tulajdonságainkat elvárás övezi, a társadalom, a család nem működik enélkül, nem működik nélkülünk sem, mégis sokunkat sok okból meghurcolnak. De vajon lehetséges-e a felülemelkedés? A kép távoli szemléletével, a mások, de főleg a magunk szemében áhított megtisztulás? Cikkemben Szendrey Júlia életét bemutatva szeretném ismertetni női sors történetekben lelhető hasonlóságot, az általános igazságot, amellyel a későbbi korok, illetve maga az...

2001 óta április 16-án tartjuk a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapját. Az elmúlt évtizedek során számos mű született, mely a koncentrációs táborokat tematizálta ― egyik kiemelkedő ezek közül Kertész Imre Sorstalanság című regénye . Hogy iskolaújságunk is megfelelően megemlékezzen erről a napról, most ezen kötet filmadaptációjáról készültünk egy cikkel. A regénnyel azonos című Sorstalanság 2005-ben került legelőször bemutatásra. A magyar viszonylatban igen nagy költségvetéssel elkészült film színészgárdájában szerepel Nagy Marcell, Dimény Áron, Harkányi Endre illetve Schell Judit is, a filmzenét pedig a nemzetközileg is elismert Ennio Morricone szerezte. Rendezője Koltai Lajos ― tagja az Amerikai Filmakadémiának és az Amerikai Operatőrök Országos Egyesületének is ―, aki legfőképp operatőrként vált ismertté. Ez azonban felvethet kérdéseket azt illetően, hogy vajon korábbi munkája mennyiben befolyásolta a film készítését és megítélését. Szerintem a rendezői és operatőri mun...

Február 25-én tartjuk a kommunizmus áldozatainak emléknapját. Ezen a napon emlékezünk meg azokról honfitársainkról és a sok tízmillió áldozatról világszerte, akik a kommunista diktatúrák elnyomása miatt vesztették életüket. A jeles nap emléket állít azon polgárok számára is, akik túlélték ezt az igazságtalan rendszert, és éveken vagy évtizedeken keresztül szenvedtek a kommunista államberendezkedés következményei miatt. Emlékezet portálunk a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére: https://babits.pte.hu/emlekezet/#kommunista-diktaturak Filmajánló – Die Welle/A hullám (2008) A Hullám (Die Welle) című filmet Dennis Gansel rendezésében 2008-ban mutatták be. A német filmdráma egy szocio-politikai thriller, melynek központi témája a diktatúra, azon belül is az autokrácia feldolgozása. A film Todd Strasser azonos című regénye alapján készült. Rainer Wenger, a történet főszereplője középiskolai tanár, akinek azt a feladatot adják, hogy az iskolai projekthéten dolgozza fel a csoportjával...

kép forrása: Fahidi Éva / Wikipedia 2021. január 25-én Fahidi Évával, a holokauszt túlélővel, írónővel és színésznővel készítettem interjút a járványhelyzetre tekintettel a Skype-on. Fahidi Évához köthetők többek között A Dolgok Lelke és A szerelem alanya és tárgya című könyvek, valamint a Tünet Együttessel közösen készített  Sóvirág című színházi előadás, amit a Vígszínházban mutattak be. Rengeteget mesélt életéről, tapasztalatairól, a holokausztban elszenvedett élményeiről, illetve üzent is a nekünk, fiataloknak. Mik azok, amik Önnek a legnagyobb örömet szerzik az életében? Mindig az, amikor az ember csinál, létrehoz valamit. Annak tudsz a legjobban örülni, ha például megírsz valamit, és jól sikerül. Gyakran mondom, hogy az egész életemben nagyon fontos a mozgás. Lehetett táncolni és sportolni. Nagyon sokat tornáztam. A tornázás azért nagyon jó dolog, mert nem kell hozzá eszköz, nem kell hozzá konditerem. Nagyszerűen eltornázgat az ember magában akárhol. Kitereget egy törülköz...