BabitsMa

Oly szép a rózsa Oly szép a rózsa, elvakít a szépsége Oly jól mutat a kézben, beleillik a képbe Bizalmad odaadod, mert a világban csak te meg ő Gyengéden tartod kezedben, nyugodtan, míg lelked felnő Ha a hullámok nagyobbak, erősebben tartod A tüskék néhol már bántják az arcod De a virág számodra a világ, bőrödön már átvág Szorítsd, fájdalmad tompítsd, de ne ordíts Ekkor már lazíts, lassan távolíts Engedd, de tönkre ne tedd Nézd elúszni, az időt múlni Majd egyszer visszajön,                hogy szíveden a fájdalom enyhüljön (N. H. 10. évf.)

Újra és újra meghalok  kép: stockphoto Meghalok reggel délben este Felkelni már nem fogok Én mint lélek e testben elbukok Újra és újra ugyanúgy érezni Rettegve ridegen rémesen remegni Aztán bőgni vágni vérezve sírni De végül újra csak felkelve pofára esni Ennyi a világom ez vagyok én Egy rakás csőd a magány és remény A remény már meghalt a sírja maradt Csupasz kopár és védtelen Hát ő a hírhedt harmadik névtelen A zúgás a sírás a sikoly az álmok Félni az alvástól, mert tudod, hogy átok Elátkozott és már nem alszol nem eszel Az éhség szétfeszít fáj és lelkesít Nem téged hanem a névtelent Aki csak élősködik benned, hogy egyszer Véget vethessen neked és nyerjen Hát végül nyert és átadnám a díját A jól megérdemelt csillogó jutalmát Megölt egy lelket elásott egy esélyt Véget vetett és elvette a reményt Reméltem hogy megértem a mélyet Reméltem hogy a gödörnek már csak vendége Leszek s nem lakója, de látod, párnád lettem Legalább puhára esel, ha esel Ki esik ki zuhan k

Cikksorozatunkban olyan volt és jelenlegi Babitsos diákok nyilatkoznak, akik rokonok: szülők és gyermekeik, nagybácsik, nagynénik unokaöccsükkel vagy unokahúgukkal, testvérek, unokatestvérek. Így rövid páros interjúkat olvashattok a rovatban. Kérdéseinkkel azt próbáljuk körüljárni, hogy miért, milyen értékek mentén választották a Babits Gimnáziumot, mik a közös pontok, milyen hagyományokat őrzünk, és milyen változásokat látnak például a 25-30 éve ide járt szülők, rokonok? A hatodik részben Lóth Ninetta Zsófia (10.F) és unokatestvére, Vida Csenge Sára adtak interjút. *** Mikor jártál az iskolába? Milyen tagozaton tanultál? Ki volt az osztályfőnököd? Vida Csenge Sára vagyok. Tanulmányaimat 2018-ban kezdtem a Babits Gimnáziumban és 2022-ben érettségiztem humán tagozaton. Osztályfőnököm  Pálné Porst Andrea  tanárnő volt. Miért ezt az iskolát választottad? Gimnáziumi éveimet szerettem volna megfelelő környezetben tölteni. Legfontosabb célom volt, hogy egy magas elvárásokat megfogalmazó isko

Cikksorozatunkban olyan volt és jelenlegi Babitsos diákok nyilatkoznak, akik rokonok: szülők és gyermekeik, nagybácsik, nagynénik unokaöccsükkel vagy unokahúgukkal, testvérek, unokatestvérek. Így rövid páros interjúkat olvashattok a rovatban. Kérdéseinkkel azt próbáljuk körüljárni, hogy miért, milyen értékek mentén választották a Babits Gimnáziumot, mik a közös pontok, milyen hagyományokat őrzünk, és milyen változásokat látnak például a 25-30 éve ide járt szülők, rokonok? A hatodik részben Kulcsár Henriett (9.D) és édesapja, Kulcsár Árpád adtak interjút. *** Kulcsár Árpádnak hívnak, 1989-től 1993-ig jártam a Babits Gimnáziumba, testnevelés szakon végeztem. Az osztályfőnököm Pfléger Ferenc volt, akit szigorú, de nagyon emberséges tanárként ismertünk meg. Azért választottam ezt az gimnáziumot, mert általános iskolában is végig sport tagozatos osztályba jártam, és már 7 éves koromban eldöntöttem, hogy NB I-es futballista, illetve testnevelő tanár szeretnék lenni. A kedvenceim a matek, a

kép: etsy.com Oly biztatóan tart meg a tenger mégis miért reménykedik bennem? Hátamon lebegek síri csendben. Csak a víz hullámzása, mi gondolataimat áthatja szüntelen. Hogy jutottam én ide? Számít egyáltalán? Itt vagyok, el kell engednem. Sikíthatnék, de nem hallaná meg senki. Miért nevetek ezen ? Egy dolog fáj már csak... hogy ezt tettem veled. Anya én tudom, hogy önmagad hibáit véled bennem. Te túlélted, de én gyenge voltam, bevallom. Szeretlek, és szeretni foglak a végső hajnalon. Nem tudunk, csak ketten az életért harcolni. Kezed nyújtod, de egy rántással, mint a libikókán játszunk egymással. Szeretlek, Miattad él csak érzelem szívemben. Az egyensúly most neked kedvez, te vagy feljebb. Ha most leszállok, vége a játéknak, s felülhetsz egy egyszemélyes hintára. Kérlek, tartsd meg bizalmad, ami eddig kitartott, és lökd magad a hintán egyre-egyre feljebb, míg úgy nem érzed, a csillagokkal szállsz! Engem meg nyomjon a hullám egyre-egyre lejjebb, míg a levegő egy utolsó gö