Vers a távoktatásról

-

Torma Viktória: Online oktatás

Reggelente az iciri piciri napocska
Rásüt a 7 milliárd lakosra
Szomorúan néz az utcákra
Mert kevés ember hallgat a kormányra

Magyarországon mindenki kiragelt
Egyáltalán nem volt kivétel
Nem jön úgy a bevétel
De tele vannak reménnyel

A gimire és egyetemre a hatás
Hogy digitális lett az oktatás
Lustaság lett a kihatás
Nem is írom a folytatást

Baranya megyében Pécsett
A Babitsban keresett szépet
A nap agyába mégis mérget
Egy ott lévő osztály vésett

A 11.C re gondolt
Mert rosszabb, mint amit jósolt
Minden diák az angolt
Egy másik társára hangolt

Az összes tanár szenved
A dolgozat is csak terjed
De hát az órán a tanár enged
Csak törje meg valaki a csendet

Írta: Torma Viktória
Szerkesztette: Schmidt Kata

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg
Olvasd tovább »

Az húsvét nagy kérdései, avagy miért pont a tojás és a nyúl kötődik az ünnephez?

-
Kép
Most, hogy közeleg a húsvét az ember elgondolkodik néhány nem teljesen tisztázott dolgon az ünnepről. Például honnan ered az, hogy a nyúl tojja a tojásokat? Vagy a húsvéti tojásnak miért pont a piros a legjellegzetesebb színe? És még sorolhatnám a sok megválaszolatlan kérdést, de inkább járjunk utána pár érdekes elképzelésnek és történetnek ezekkel kapcsolatban. A nyúl szimbólumának több magyarázata is létezik , mint például a termékenység, ami abból ered, hogy a nyulak rengeteg utódot nemzenek és nevelnek fel. A kereszténységet megelőző időkben egyes helyeken a tavaszi nap-éjegyenlőség utáni első holdtöltét követő első vasárnapon, azaz húsvétvasárnapkor a tavasz és a megújulás pogány istennőjét, vagyis Ostarát (Eostre) ünnepelték. Több változat ismert a hozzá fűződő legendából. Az egyik ilyen szerint Ostara tartott magánál egy színes tojásokat tojó madarat, amit nyuszivá változtatott, és ő a mai húsvéti nyusziként ismert állat. Azokat a tojásokat, amiket a nyúl tojt--hiszen megőrizte
Olvasd tovább »