A magyar dráma napja 2026

Helikon Kiadó borító, 2021

Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatóra emlékezve 1984 óta minden évben ezen a napon ünnepeljük a magyar dráma napját.

Ezen a napon a színházak különleges programokkal, nyílt próbákkal, nyilvános eseményekkel hívják fel a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire.

A magyar nyelvű drámákat több díj is elismeri minden évben, ilyen Az évad legjobb magyar drámája díj (a díjazottak listája 2021-ig itt olvasható), a Kortárs Magyar Dráma díj, amelyet Radnóti Zsuzsa, Örkény István 2026-ban elhunyt özvegye alapított (a tavalyi díjazottról itt olvasható), valamint a Színházi Kritikusok Céhe is minden évben elismeri a legjobb új magyar színpadi szövegeket (a 2026-os jelöltek listája itt olvasható).

Ez az ünnep nemcsak azért fontos, mert a magyar nyelvű drámaírás és színjátszás viszonylag későn, a 19. században alakult ki a hivatalos és elismert formájában, hanem azért is, mert az egyik legismertebb nemzeti drámánk, Az ember tragédiája a mai kor szempontjából is fontos üzeneteket hordozhat, ezért minden évben legalább egyszer érdemes elővenni.

A mű a bibliai teremtéstörténet keretéből kiindulva a történelemmel, az emberi és közösségi sorssal, a fejlődéssel, a szabad akarat kérdésével foglalkozik, amelyek a 21. században is aktuális kérdések.

Az alábbi reflexiókban a tavalyi 11.D osztály diákjai azt fogalmazták meg, hogy az ún. álomszínekben megjelenő válságban lévő eszmék, ideológiák milyen megítéléssel, krízisekkel küzdenek a mai kor valóságában.

A színek egyéni kiválasztásából jól látszik, hogy a fiatalok szerint melyek azok a gondolatok, amelyek jelenléte a leginkább befolyásolja az életünket a 21. században.

A TUDOMÁNY VÁLSÁGA (Prágai szín)

A prágai szín eszméjeként a tudomány jelenik meg, amit a korban népszerű áltudomány buktat meg. Kepler tudósként próbál érvényesülni, de tudását az emberek önös szükségletei kell alárendelni, ezzel pedig elárulja a hitét. A tudós anyagilag kiszolgáltatott, kortársai közt nem talál megértést, és magányos. Napjainkban, a 21. században kardinális szerepe van a tudománynak, hisz ez mozdítja előre világunkat. A technika rohamos fejlődése az alapja az orvostudomány és a mesterséges intelligencia fejlődésének. Onnantól, hogy 200 éve felfedezték, hogy az anyag atomokból épül fel, a tudomány rohamosan fejlődni kezdett, hisz a tudósok jobban megértették a világ felépítését és működését.

Ám a mai világot is fenyegeti az áltudomány, hisz a hétköznapi, tudománytalan ember könnyen elveszhet az információk végeláthatatlan tengerében. A rengeteg rendelkezésre álló forrás közül nehéz kiválasztani a hiteleseket. Így az áltudomány könnyen terjedhet, hisz elég hozzá annyi, hogy egy ember hamis forrásból merít és ezt továbbadja másoknak. Annak oka, hogy nem tudjuk megkülönböztetni az álhíreket a valódiaktól egyszerű: a tudomány gyakran nehezen érthető a laikusok számára, és sokszor gazdasági vagy politikai érdekek befolyásolják. A prágai szín üzenete ezért ma is érvényes: a tudomány akkor szolgálja az emberiséget, ha nem válik öncéllá, és kapcsolatban marad az emberi értékekkel és szem előtt tartja a fejlődést. (Benkő Hanna)

***

Manapság a tudományos eredmények gyakran vitatottak (pl. klímaváltozás-tagadás), vagy esetleg politikai szempontból torzítva jelennek meg. A műben a válság egyik jele, hogy Rudolf császár nem akar valódi fejlődést elérni, a tudományt csak addig hagyja kibontakozni, amíg az nem veszélyezteti a rendet. Ez a jelen korban is megfigyelhető, hiszen ma is gyakori, hogy a politikai érdekek határozzák meg mely kutatások kerülnek reflektorfénybe, kapnak támogatást. A válság egyik másik jele, hogy az emberek közönyösek a valódi tudással szemben. Erre példa a mai világban az emberek bizalmatlansága a szakértőkkel szemben (pl. oltásellenesség). Az oktatás válságával is mind a műben, mind napjainkban találkozhatunk, hiszen sokszor az oktatás célja a lexikális tudás, nem pedig a kritikus gondolkodásmód átadása. (Beke Dorottya)

***

A SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG ESZMÉINEK VÁLSÁGA (Párizsi szín)

A mai világban többféleképpen jelen van ezen eszmék válsága. Az emberek között egyre nagyobb egyenlőtlenség kezd kialakulni mind társadalmi, mind gazdasági tekintetben, mivel akinek elég pénze van vagy megfelelő pozícióban van, szinte bármit megtehet következmények nélkül és így annyira felbátorodnak, hogy már saját szórakozásukra tesznek tönkre emberéleteket. Továbbá a felső egy százaléknak annyi pénze van, mint az alsó kilencvennek, és ez egyre rosszabb lesz mivel ezek a gazdagok irányítják a politikát, így olyan törvényeket hozhatnak, hogy nekik még jobb legyen. Az emberek pedig közben egymást utálják, mert a másik más országban született vagy más a bőrszíne, vagy bármilyen tekintetben eltér a többitől.

Például az Egyesült Államokból tömegesen deportálnak ártatlan hétköznapi embereket csak mert Mexikóban születtek, elszakítva így őket a családjuktól és az otthonuktól, és ez bizonyos emberek szerint helyes.

A szabadság hiánya is egyre nagyobb problémát kezd jelenteni, mivel egyre több országban kezdenek arcfelismerő kamerákat használni, amivel mindenkit megfigyelnek és osztályozzák az embereket, hogy ki az adott rendszer ellensége és ki a barátja. (Berényi-Faluhelyi Balázs)

***

A KAPITALIZMUS VÁLSÁGA (Londoni szín)

A kapitalizmus a legtöbb mai gazdaság alapja, így teljes mértékben jelen van a mai társadalomban. A londoni szín ezt a társadalmat bírálja, miszerint a kapitalizmus sok átverést és társadalmi egyenlőtlenséget generál, az embereket pedig kihasználják és manipulálják a profit érdekében.

A mai helyzet olyan szempontból különbözik, hogy a fejlett országokban az emberek munkaerő céljából való kihasználása nem pont olyan, mint régen (köszönhetően a modern emberi jogi), azonban a nagy cégek sokszor szegényebb, fejletlenebb régiókba költöznek, ahol ezeket a törvényeket kevésbé tartatják be, így a társadalmi egyenlőtlenség sokkal inkább globális szinten van jelen.

Az utóbbi években a mesterséges intelligencia megjelenésének köszönhetően a becsapások, csalások egyre fejlettebbek lettek, ma pedig már azon a szinten vagyunk, hogy szinte semmit nem szabad elhinni a szemünknek. Ma már erőfeszítés nélkül generálhatunk szinte tökéletes fotókat, így ellustultunk a színben lévő londoni árusokhoz képest, akiknek legalább kreatívnak kellett lenniük, hogy üzletükbe csábítsák a vásárlókat. (Bagoly Benedek)

***

A kapitalizmus jelen van napjainkban is a világ nagy részén. A legtöbb országban a cégek, termelőeszközök, földek nagy része magántulajdonban van. A kapitalizmusban előállított termékek árát, eladhatóságát a piaci verseny határozza meg. Az áruk és szolgáltatások cseréjét a kereslet-kínálat dönti el. A tulajdonosoknak a célja a saját vagyonuknak a gyarapítása, értékeik felhalmozása. Valamint céljuk, hogy önállóak, függetlenek legyenek.

Azáltal, hogy a tulajdonosok a munkaadók, az alkalmazottak a tulajdonos által meghatározott bérért dolgoznak, ezért kialakulnak vagyonbeli különbségek. Az alkalmazottak a munkáltató által kiszolgáltatottak lehetnek, így a munkáltató gyakran kihasználja őket, főleg a fejlődő országokban, ahol a munkavállalóknak nincs megfelelő érdekképviseletük. Napjainkban ezért jellemző, hogy a fejlődő országokból a munkavállalók elvándorolnak azokba az országokba, ahol jobb munkafeltételeket, jobb béreket és jobb egészségügyi ellátást kaphatnak. (Kőhalmi Lilla)

***

AZ EGYFORMASÁGON ALAPULÓ EGYENLŐSÉG (SZOCIALIZMUS) ESZMÉJE (Falanszter szín)

A Falanszter színben megjelenő eszme, a racionalizmus, a mai világban részlegesen, burkoltan van jelen. A tudomány ma is nagyon meghatározó szerepet tölt be. Az emberek sok mindent tudománnyal akarnak alátámasztani, sokszor olyan problémákat is tudománnyal akarunk megoldani, amit lehet inkább érzelmileg kéne megközelíteni. A modern világban sok területen előtérbe kerül a teljesítmény, a hasznosság és a mérhetőség. Az embereket gyakran számokkal, statisztikákkal értékelik, gondoljunk mondjuk csak tanulmányi eredményekre, munkahelyi teljesítményekre. Falanszter világban megjelenő szemlélet, ezáltal jelen van részben a mai világunkba is, ahol az egyén értékét sokszor a hasznosság határozza meg.

Ugyanakkor a mai társadalomban továbbra is fontos az egyéni szabadság, az érzelmek, a művészet és az önkifejezés, sőt sokszor már túlzott liberalizmus jellemzi a társadalmat ellentétben a racionalista gondolkodással. Az embereknek gyakorlatilag, ha bármi nem tetszik magukon, azt megváltoztathatják, teljesen egyedi stílust hozhatnak létre maguknak. A modern világ sokkal inkább a divatra, a szabadságra, a kinézetre épül, mint a tudományra. Az emberek sokszor (inkorrekt módon) külső alapján ítélnek meg másokat, figyelmen kívül hagyva a másik személyiségét, vagy, hogy mit ért már el az éltben.

Összességében a tudomány, technika fejlődése önmagában nem elég, csak akkor szolgálja az embert, ha közben megmarad az egyéniség sokszínűsége és az érzelmesség. (Kerekes Luca)

***

Madách Imre Az ember tragédiája című művének Falanszter színe az ész, racionalitás és a hasznosság kultuszát mutatja be, ahol az egyén és annak érzelmei háttérbe szorulnak a nép közös célja érdekében. Úgy gondolom, ez az eszme a mai társadalomban is jelen van, de egy kicsit más formában.

A napjainkban lévő digitalizált világ meglehetősen hasonlít a falanszter gépiességéhez. A közösségi média vagy a munkahelyek gyakran csak statisztikai adatként kezelik az embert, ahol a hasznosság és hatékonyság alapján dől el egy ember értéke. Egy másik példa még az oktatási rendszer, ahol sokszor fontosabb a tananyag bemagolása, mint a diákok kreativitásának fejlesztése. Bár az egyéniséget előszeretettel hangoztatják a közösségi média különböző platformjain, viszont a tömegkultúra és a fogyasztói társadalom mégis egyfajta csordaszellemet kényszerít ránk (hasonló vágyak, hasonló öltözködés stb.).

A tudósok a virágot csak botanikai elemként látták a színben, a mai ember is hajlamos a természetet és az emberi kapcsolatokat puszta erőforrásként kezelni. Összességében, a Falanszter című szín arra figyelmeztet, ha csak a tudományra fókuszál a társadalom továbbá, az egyént és annak érzelmeit háttérbe szorítja, akkor a világunk élettelen gépezetté válhat. (Székelyhidi Réka)

***

A mai világban, a tudomány alapú társadalom, ami a Falanszter színben megjelenik, szerintem nem minden téren, de bizonyos helyzetekben megfigyelhető. Ha arra gondolunk, hogy a nagyhatalmak vezetői hogyan próbálják megoldani a világ szintű problémákat, akkor például a globális felmelegedés, vagy a klímakatasztrófák megoldásakor egy tudomány alapú megoldást keresnek. Vagy például az okos eszközök, a mesterséges intelligencia mind olyan tényezők a társadalomban, ami a technikai, tudományos fejlesztéseken alapul.

Ami jelentősen eltér a Falanszter utópisztikus világtól a valóságban az az, hogy a művészet nagyon sok különböző formában, stílusban jelen van, nincs tiltva, az olvasás, bár kezd egyre népszerűtlenebbé válni. Az egyéniség, az önmegvalósítás is megfigyelhető, akár a különböző külső stílusra gondolunk, hiszen ma már bárki felhúzhat bármit, egyénileg, egyedien alakíthatja kinézetét, például haját, alakját, de még nemét is megválaszthatja. Vagy akár az életpálya, továbbtanulás, munka megválasztását nézzük, akkor is látható, hogy annyi különböző szakma, hivatás létezik már, hogy mindenki megtalálja azt, ami igazán az övé. Ez mind nem egy homogén társadalmat fog eredményezni. (Unyi Sára)

***

Az oktatási rendszerben gyakran a mérhető teljesítmény kerül előtérbe. A számonkérések elsősorban azt vizsgálják, a diákok mennyire sajátították el az előírt tananyagot, miközben az önálló gondolkodás vagy a meglévő ismeretek megkérdőjelezése háttérbe szorulhat. Emellett különbség alakul ki „hasznos” és „haszontalan” tantárgyak között, attól függően, azok mennyire szolgálják a későbbi munkaerőpiaci érvényesülést. Ugyanakkor az iskola nem pusztán gépies rendszer, hiszen a pedagógusok személyisége, értékrendje és érzelmei emberibbé tehetik az oktatást, ami már eltávolítja azt a Falanszter világától. [...]

A modern technológiai megfigyelés szintén párhuzamba állítható a Falanszterrel. Az arcfelismerés és az okoseszközök elterjedése sokak számára biztonságérzetet nyújt, ugyanakkor a magánélet fokozatos elvesztése komoly erkölcsi dilemmát is jelent. Nem egyértelmű, és szerintem a jelen pillanatban még el nem dönthető, hogy a biztonság valóban ellensúlyozza-e ezt a veszteséget. Erre a kérdésre csakis a jövő adhat választ.

Sokak szerint viszont még ma is jelen van az aktív társadalmi kontroll, csak egy egészen más formában. Az emberek nem is gondolnák, milyen könnyen befolyásolható a véleményük. Az internetes felületek, a közösségi média hírfolyama, az online reklámok nem egy látható parancs formájában jelennek meg, hanem anélkül befolyásolja az emberek döntéseit, hogy az egyén észrevenné. Ez bizonyos szempontból sokkal veszélyesebb az egyéni szabadságra nézve. [...]

A modern korban elméletileg mindenki előtt nyitva áll a világ, az internet, az online tanulás és a globális kommunikáció révén a fejlődés teoretikusan mindannyiunk számára elérhető. A társadalmi és gazdasági különbségek, az oktatáshoz és technológiához való hozzáférés továbbra is korlátozzák, ki mennyire tud élni ezekkel a lehetőségekkel. Ahogy kezdetekben Ádámnak is vonzó volt a Falanszter eszméje, úgy igazságosabbnak tűnhet egy rendszer, ahol mindenki egyenlő szinten férhet hozzá a javakhoz, hiába kell lemondaniuk az egyéni szabadságról.

Mind a korlátozott kiszámíthatóságnak, mind a bizonytalan, de szabad jövőnek vannak előnyei. Attól függően, kinek milyenek a körülményei, más véleményük lehet a kérdéskörről. Hiszen a társadalom nem egységesített rendszer, hanem különböző értékekből és nézőpontokból felépülő, sokrétű közeg. (Kumánovics Lilla)

Vizuális alkotások