Vers a hétre - Barta Liliána: Sablon tinédzser

-

 

Barta Liliána: Sablon Tinédzser

 

A tinédzser kornak nagy az átka,

Mindenki csak az agyát játssza.

A boltban ott a márka,

És ettől jön mindenki lázba.

 

A tanulás már nem érdekel,

Buli nélkül nem létezel.

És tönkre teszed magadat mindenféle szerekkel,

Majd öblíted ezt egy jó kis felessel.

 

Vitatkozások reggeltől estig,

Azt érzed, nem bírod tovább még egy percig.

Tiltások és csomó szigor,

Az arcodon egyre több a fintor.

És azt érzed, hogy ez egy igazi terror,

Olyan, mint a középkor.

 

Sokszor van rumli a szobádban,

Mintha ott laknál egy lomtárban.

És megkapod, hogy Te vagy a pofátlan,

Hisz’ a szüleid ellen úgyse nyersz a csatában.

 



Írta: Barta Liliána, 10.C

Szerkesztette: Kersák Viktória

  

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #24 - Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat (könyajánló)

-
Kép
"Csak olyan ember tud egy másikat biztonsággal szeretni, aki maga stabil. Aki elbírja a súlyát." "Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító. 1947-ben született Budapesten." Így tájékoztat a könyv hátsó borítóján a szerkesztő pontosan annyi időt vesztegetve ezzel a biográfia adatokra, amennyit az szerző jónak láthatna, hiszen a tárca- és novellasorozat az író életének bizonyos konkrét pillanataitól jut el a filozófiáról, kultúráról, történelemről és társadalomról alkotott értekezésekig. Érdekesnek találtam Nádasdy Ádám hozzáállását és karakterét, írásának stílusát, ezért is esett a választásom éppen erre a műre. Az első fejezet egy családi betekintés, Nádasdy Ádám és Várkonyi Benedek beszélgetése. Belőle kiderül az író „nagypolgári" státuszáról alkotott véleménye, kapcsolata a szüleihez, azok szakmáihoz, valamint fény derül egy multikulturális, szerteágazó rokonság történetére, és arra, hogyan hatott rájuk a történelem. Mindezt persze drámával és humorral egyarán
Olvasd tovább »

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »

Dr. Varga Dezső visszaemlékezése

-
Kép
Dr. Varga Dezső nyugalmazott főlevéltáros iskolánkban érettségizett 1968-ban, az első, a jelenlegi épületben érettségiző évfolyam diákjaként. Osztályfőnöke Kis-Horváth Jenő volt. Levéltárosi munkája mellett tanított a pécsi Szociológia Tanszéken és egy magángimnáziumban szociológia történetet. Tevékenységének eredményeként zajlott több konferencia, készültek emléktáblák és pécsi utcaelnevezések. (A beszélgetésen jelen volt Jakab Melinda és Nagy Enikő (10.F) és Magasi András tanár úr.) Dr. Varga Dezső : Az előttünk végzettek, az iskola első évfolyamának diákjai még a régi épületben érettségiztek. A mi évfolyamunk volt az első, amelyik már az új épületben érettségizett. Ez az egyik különlegessége a mi évfolyamunknak. A másik, hogy nagy volt a fluktuáció az első években, jöttek mentek a gyerekek. Egy állandóság volt: Szentirányi Józsefné, az igazgató, aki szervezte a gimnáziumot. A városi pártbizottság titkára volt a férje, és így megfelelő hatalommal rendelkezett, hogy meg tudja csinálni
Olvasd tovább »