Mire képes a mesterséges intelligencia? - Magyar Tudomány Ünnepe 2021

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg.

Napjainkban egyre többször hallhatjuk a mesterséges intelligencia (MI, angolul artifical intelligence - AI) kifejezést, de a pontos jelentésével csak kevesen vannak tisztában.

Mesterséges intelligenciának nevezzük a számítógépeknek azt a képességét, amivel olyan feladatokat tudnak elvégezni, amikre általában csak az emberi intelligencia képes. A mesterséges intelligencia az informatikának egy jelentős területe, amivel már a 20. század közepe óta foglalkoznak. A számítógépek számítási kapacitása exponenciálisan növekszik az évek során. Így folyamatosan egyre kiterjedtebb és egyre több feladatot ellátó mesterséges intelligencia rendszereket vagyunk képesek létrehozni.

A MI különböző szintjei

Jelenleg a mesterséges intelligencia technológiák mindig egy-egy adott feladat elvégzésére képesek, így egyelőre nem beszélhetünk az emberi intelligenciát általánosságban véve felülműló számítógépekről. A mostani technológiai szinten a MI csak egy-egy adott területen fejlettebb, mint a Föld legintelligensebb faja. A sci-fi filmekben és könyvekben gyakran előfordulnak az emberiséget leigázó öntudatra ébredt robotok. Az ilyen szinten lévő, az emberi intelligenciát is felülmúló MI-t mesterséges szuperintelligenciának nevezzük. Ennek megvalósulásához viszont jóval fejlettebb számítógépekre és nagyobb számítási kapacitásra lenne szükség a jelenleginél. A MI kutatók véleménye is elég megosztó a témában. Egy részük szerint sosem valósulhat meg a mesterséges szuperintelligencia, mások szerint pedig akár már ebben az évszázadban is elérhetünk erre a fejlettségi szintre. Az viszont biztos, hogy a MI folyamatosan és rohamos léptékben fejlődik, így fontos foglalkoznunk ennek a technológiai, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdéseivel is.

Milyen területeken alkalmazható a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligenciának rengeteg felhasználási területe van.

Közlekedés


Ilyen terület például a közlekedés. A MI által vezérelt önvezető járművek növelnék a biztonságot, lerövidítenék az utazási időket, olcsóbbá tennék a szállítmányozást és javítanák a kényelmet. Sok előnnyel járna, ha az áruk szállítását végző kamionokat nem emberek, hanem gépek vezetnék. A gép nem fárad el, nem kell neki pihenőidő és kevesebb balesetet is okoz. A tömegközlekedési rendszerek is összehangoltabban és hatékonyabban működnének MI vezérelte önvezető járművekkel. Ilyen irányú fejlesztések már most is folyamatban vannak. Önvezető buszokat tesztelnek a világ több országában, többek között a hozzánk közeli Ausztriában is. Magyarországon is van már teljesen önvezető járművekkel üzemelő közösségi közlekedési vonal, a budapesti 4-es metró. A 2014 óta működő számítógép vezérelt metró eddig közel hibamentesen teljesített, egyetlen személyi sérülés sem történt általa. Ez már sajnos nem mondható el a többi, emberek által irányított budapesti metróvonalról. Az önvezető autók kora már nagyon közel van. A Google leányvállalata, a Waymo már most is nyújt teljesen önvezető autókból álló taxiszolgáltatást az emberek számára az amerikai Phoenix-ben. Szakértők szerint a közlekedésben várható radikális változások pár évtizeden belül bekövetkeznek.

Egészségügy

A mesterséges intelligencia nagy hatással lehet az egészségügyre is. A MI elősegítheti a betegségek időben való diagnosztizálását és hatékonyabbá teheti az orvosok munkáját. A diagnosztizálásban a számítógépeknek már most is jelentős szerepük van. A technológia fejlődésével a MI egyre fontosabbá válik az egészségiparban is. Idővel a számítógépek már nem csak betegségek felmérésében vehetnek részt, hanem robotok akár műtéteket is végrehajthatnak.

Oktatás

Az oktatásban a MI alapú oktatóprogramokkal növelhető a tanítás hatékonysága és elősegíthető a a diákok fejlődése. A közelmúltban megtapasztalhattuk milyen az, amikor az oktatás a kibertérben zajlik. Személyes véleményem ezzel kapcsolatosan az, hogy a digitális eszközök nagyon is fontosak a minőségi oktatáshoz, viszont nem online oktatás formájában. Úgy gondolom, hogy a leghatékonyabb az, ha az oktatás jelenléti formában zajlik, informatikai eszközök alkalmazásával. Jó példa az oktatóprogramok jelenlegi, még kezdetleges MI használatára a Quizlet. A Quizletben úgy tanulhatunk, hogy a 'Learn' gombra kattintás után a számítógép különböző algoritmusok alkalmazásával végigvezet bennünket a tananyagon, úgy hogy annak megjegyzése a lehető leggyorsabban és legkényelmesebben történjen. Ezáltal a tanulás könnyebbé és gyorsabbá tehető. Sok lehetőség van az oktatás fejlesztésére, de az már szinte biztos, hogy a jövőben a MI ezen a területen is egyre többször fordul majd elő. A mesterséges intelligencia a tanárok munkáját gép mivolta miatt nem tudja kiváltani, de nagyban javíthat a munkájuk eredményességén.

Kreatív ipar

A mesterséges intelligencia a kreatív iparban is egyre inkább megjelenik. A számítógépek már most is képesek önmaguktól zenéket, képzőművészeti alkotásokat létrehozni. A MI fejlődésével pedig ez még inkább jellemző lesz a jövőben. Érdemes arra számítanunk, hogy jó néhány zenét és festményt már számítógépek fognak megalkotni.

Ez csak néhány jelentősebb terület ahol a mesterséges intelligencia alakítja a jövőt, de valamennyire már a jelent is. Ezek mellett még természetesen sok egyéb területen is fontos szerepet játszhat a MI.

Mit fognak tenni az emberek, ha a gépek elveszik a munkájukat?

A rohamos léptékben fejlődő számítógépek egyre több ember munkáját tudják helyettesíteni. Ez nyilvánvalóan felveti azt a kérdést, hogy mi lesz ezekkel az emberekkel és, hogy egyáltalán jó-e az emberiségnek, ha a túlzott technológiai fejlettség munkanélküliséget és társadalmi problémákat okoz? A helyzet ezzel kapcsolatban az, hogy ugyanez a kérdés felmerült az emberekben már az első ipari forradalom idején is és valójában akkor se lett ebből probléma. A munkahelyek nem szűntek meg, csak átalakultak. Nyilvánvalóan itt a negyedik ipari forradalom küszöbén egy még jelentősebb átalakulásról beszélhetünk, de kellő fokozottsággal, elővigyázatossággal és megfelelő jogi szabályozással elkerülhető lehet munkanéliük arányának jelentős növekedése. Fontos, hogy ahelyett, hogy géprombolók módjára a technika ellen mennénk próbáljunk meg inkább még többet tanulni és felvenni a tempót a technológiai fejlesztésekkel. Úgy tudjuk csak igazán kiélvezni a mesterséges intelligencia adta előnyöket, ha kellően felkészültek vagyunk a veszélyeivel, lehetséges problémáival szemben.

November 3-án, a Magyar Tudomány Ünnepén úgy gondolom jó lehet elgondolkodni azon, hogy az emberiség az állatok szintjéről, hogyan fejlődött fel a tudomány segítségével a mai, elképesztően fejlett szintre. Az emberiség már nem csak a legintelligensebb faj a Földön, de egyben az a faj, ami képes volt a saját intelligenciájához hasonló mesterséges gépeket fejleszteni és ezzel megnyitva a kaput egy szebb és élhetőbb, ámde jelentős veszélyeket is magában rejtő jövő felé.

Írta: Horváth Milán 11.E

Forrás:
Tilesch György és Omar Hatamleh: Mesterséges Intelligencia (Libri kiadó - 2021)

Képek forrása: (fentről lefelé sorrendben)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Névadónk, Babits Mihály születésnapja 2021

Beszámoló a Baranya Megyei Irodalmi Versenyről (2021)

Rendhagyó irodalomóra: Babits Mihály: Jónás könyve (Tandem Színház)