Mire képes a mesterséges intelligencia? - Magyar Tudomány Ünnepe 2021

-

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg.

Napjainkban egyre többször hallhatjuk a mesterséges intelligencia (MI, angolul artifical intelligence - AI) kifejezést, de a pontos jelentésével csak kevesen vannak tisztában.

Mesterséges intelligenciának nevezzük a számítógépeknek azt a képességét, amivel olyan feladatokat tudnak elvégezni, amikre általában csak az emberi intelligencia képes. A mesterséges intelligencia az informatikának egy jelentős területe, amivel már a 20. század közepe óta foglalkoznak. A számítógépek számítási kapacitása exponenciálisan növekszik az évek során. Így folyamatosan egyre kiterjedtebb és egyre több feladatot ellátó mesterséges intelligencia rendszereket vagyunk képesek létrehozni.

A MI különböző szintjei

Jelenleg a mesterséges intelligencia technológiák mindig egy-egy adott feladat elvégzésére képesek, így egyelőre nem beszélhetünk az emberi intelligenciát általánosságban véve felülműló számítógépekről. A mostani technológiai szinten a MI csak egy-egy adott területen fejlettebb, mint a Föld legintelligensebb faja. A sci-fi filmekben és könyvekben gyakran előfordulnak az emberiséget leigázó öntudatra ébredt robotok. Az ilyen szinten lévő, az emberi intelligenciát is felülmúló MI-t mesterséges szuperintelligenciának nevezzük. Ennek megvalósulásához viszont jóval fejlettebb számítógépekre és nagyobb számítási kapacitásra lenne szükség a jelenleginél. A MI kutatók véleménye is elég megosztó a témában. Egy részük szerint sosem valósulhat meg a mesterséges szuperintelligencia, mások szerint pedig akár már ebben az évszázadban is elérhetünk erre a fejlettségi szintre. Az viszont biztos, hogy a MI folyamatosan és rohamos léptékben fejlődik, így fontos foglalkoznunk ennek a technológiai, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdéseivel is.

Milyen területeken alkalmazható a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligenciának rengeteg felhasználási területe van.

Közlekedés


Ilyen terület például a közlekedés. A MI által vezérelt önvezető járművek növelnék a biztonságot, lerövidítenék az utazási időket, olcsóbbá tennék a szállítmányozást és javítanák a kényelmet. Sok előnnyel járna, ha az áruk szállítását végző kamionokat nem emberek, hanem gépek vezetnék. A gép nem fárad el, nem kell neki pihenőidő és kevesebb balesetet is okoz. A tömegközlekedési rendszerek is összehangoltabban és hatékonyabban működnének MI vezérelte önvezető járművekkel. Ilyen irányú fejlesztések már most is folyamatban vannak. Önvezető buszokat tesztelnek a világ több országában, többek között a hozzánk közeli Ausztriában is. Magyarországon is van már teljesen önvezető járművekkel üzemelő közösségi közlekedési vonal, a budapesti 4-es metró. A 2014 óta működő számítógép vezérelt metró eddig közel hibamentesen teljesített, egyetlen személyi sérülés sem történt általa. Ez már sajnos nem mondható el a többi, emberek által irányított budapesti metróvonalról. Az önvezető autók kora már nagyon közel van. A Google leányvállalata, a Waymo már most is nyújt teljesen önvezető autókból álló taxiszolgáltatást az emberek számára az amerikai Phoenix-ben. Szakértők szerint a közlekedésben várható radikális változások pár évtizeden belül bekövetkeznek.

Egészségügy

A mesterséges intelligencia nagy hatással lehet az egészségügyre is. A MI elősegítheti a betegségek időben való diagnosztizálását és hatékonyabbá teheti az orvosok munkáját. A diagnosztizálásban a számítógépeknek már most is jelentős szerepük van. A technológia fejlődésével a MI egyre fontosabbá válik az egészségiparban is. Idővel a számítógépek már nem csak betegségek felmérésében vehetnek részt, hanem robotok akár műtéteket is végrehajthatnak.

Oktatás

Az oktatásban a MI alapú oktatóprogramokkal növelhető a tanítás hatékonysága és elősegíthető a a diákok fejlődése. A közelmúltban megtapasztalhattuk milyen az, amikor az oktatás a kibertérben zajlik. Személyes véleményem ezzel kapcsolatosan az, hogy a digitális eszközök nagyon is fontosak a minőségi oktatáshoz, viszont nem online oktatás formájában. Úgy gondolom, hogy a leghatékonyabb az, ha az oktatás jelenléti formában zajlik, informatikai eszközök alkalmazásával. Jó példa az oktatóprogramok jelenlegi, még kezdetleges MI használatára a Quizlet. A Quizletben úgy tanulhatunk, hogy a 'Learn' gombra kattintás után a számítógép különböző algoritmusok alkalmazásával végigvezet bennünket a tananyagon, úgy hogy annak megjegyzése a lehető leggyorsabban és legkényelmesebben történjen. Ezáltal a tanulás könnyebbé és gyorsabbá tehető. Sok lehetőség van az oktatás fejlesztésére, de az már szinte biztos, hogy a jövőben a MI ezen a területen is egyre többször fordul majd elő. A mesterséges intelligencia a tanárok munkáját gép mivolta miatt nem tudja kiváltani, de nagyban javíthat a munkájuk eredményességén.

Kreatív ipar

A mesterséges intelligencia a kreatív iparban is egyre inkább megjelenik. A számítógépek már most is képesek önmaguktól zenéket, képzőművészeti alkotásokat létrehozni. A MI fejlődésével pedig ez még inkább jellemző lesz a jövőben. Érdemes arra számítanunk, hogy jó néhány zenét és festményt már számítógépek fognak megalkotni.

Ez csak néhány jelentősebb terület ahol a mesterséges intelligencia alakítja a jövőt, de valamennyire már a jelent is. Ezek mellett még természetesen sok egyéb területen is fontos szerepet játszhat a MI.

Mit fognak tenni az emberek, ha a gépek elveszik a munkájukat?

A rohamos léptékben fejlődő számítógépek egyre több ember munkáját tudják helyettesíteni. Ez nyilvánvalóan felveti azt a kérdést, hogy mi lesz ezekkel az emberekkel és, hogy egyáltalán jó-e az emberiségnek, ha a túlzott technológiai fejlettség munkanélküliséget és társadalmi problémákat okoz? A helyzet ezzel kapcsolatban az, hogy ugyanez a kérdés felmerült az emberekben már az első ipari forradalom idején is és valójában akkor se lett ebből probléma. A munkahelyek nem szűntek meg, csak átalakultak. Nyilvánvalóan itt a negyedik ipari forradalom küszöbén egy még jelentősebb átalakulásról beszélhetünk, de kellő fokozottsággal, elővigyázatossággal és megfelelő jogi szabályozással elkerülhető lehet munkanéliük arányának jelentős növekedése. Fontos, hogy ahelyett, hogy géprombolók módjára a technika ellen mennénk próbáljunk meg inkább még többet tanulni és felvenni a tempót a technológiai fejlesztésekkel. Úgy tudjuk csak igazán kiélvezni a mesterséges intelligencia adta előnyöket, ha kellően felkészültek vagyunk a veszélyeivel, lehetséges problémáival szemben.

November 3-án, a Magyar Tudomány Ünnepén úgy gondolom jó lehet elgondolkodni azon, hogy az emberiség az állatok szintjéről, hogyan fejlődött fel a tudomány segítségével a mai, elképesztően fejlett szintre. Az emberiség már nem csak a legintelligensebb faj a Földön, de egyben az a faj, ami képes volt a saját intelligenciájához hasonló mesterséges gépeket fejleszteni és ezzel megnyitva a kaput egy szebb és élhetőbb, ámde jelentős veszélyeket is magában rejtő jövő felé.

Írta: Horváth Milán 11.E

Forrás:
Tilesch György és Omar Hatamleh: Mesterséges Intelligencia (Libri kiadó - 2021)

Képek forrása: (fentről lefelé sorrendben)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg
Olvasd tovább »

A ballagási szokásokról

-
Kép
A ballagás a diákok életében egy nagyon fontos esemény, hiszen ahogy a beszédekben is mondani szokták: "Egy ajtó bezárul, de helyette kinyílik egy másik, amely bevezet minket a Nagybetűs Életbe.” A ballagási ünnepséget minden évben április végén vagy május elején tartják. Az ünnepség főszereplői pedig nem mások, mint a végzős diákok, akik az iskolában töltött évek alatt kitartóan tanultak, hogy a későbbiekben megtudják valósítani a céljaikat. Elhagyják a "második otthonukat", ahol rengeteg tudást, barátot, emléket szereztek és lezárják gyermekkoruk egyik legjelentősebb szakaszát. Az 1870-es években alakult ki ez a hagyomány, az akkor még Magyarországhoz tartozó Selmecbányán, ahol a Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói bejárták a városban lévő kedvelt helyeiket és elbúcsúztak az iskolától. Ez a hagyomány később elkezdett terjedni és a XX. századra már megszokott lett ez az esemény. A ballagást megelőző szokások közé tartozik a bolondballagás, amely az iskola hagyomá
Olvasd tovább »