Az üvegcipő - színházi ajánló

Forrás: pnsz.hu, szinhaz.online
A Pécsi Nemzeti Színházban nemrég megtekinthettük Molnár Ferenc 1924-ben írt vígjátékát, Az üvegcipőt, amit Halasi Imre, Jászai-Mari díjas rendező vitt színre. Ezt a háromfelvonásos darabot a szerző első feleségével, Fedák Sárival való kapcsolata ihlette.

Molnár Ferenc neve nagy valószínűséggel szinte mindenkinek A Pál utcai fiúk című ifjúsági regényről juthat eszébe, amit mindannyian általános iskolából ismerhetünk. Ha pedig nem is olvasta mindenki, biztosan hallott a Vígszínházban nagy sikert aratott musicalfeldolgozásról. Emellett azonban az író nevéhez több más novella, regény és világszerte ismert színpadi dráma (Liliom, Játék a kastélyban) kapcsolódik.

Az üvegcipő története egy nem hétköznapi szerelmi "négyszöget" mutat be a nézők számára. Az egyik érintett a már a harmincas éveinek végén járó Adél (Stubendek Katalin), aki egy panziót üzemeltet Józsefvárosban. Adél a nála több, mint tíz évvel fiatalabb ékszerésszel, Császár Pál úrral (Józsa Richárd) folytat viszonyt. A nőnek azonban a fiatal férfi mellett egy műbútorasztalossal, Sipos Lajossal (Lipics Zsolt) is régóta tartó kapcsolata van. Egyikük sem szereti a másikat, csupán megszokásból vannak még együtt ennyi idő után is. A szokatlan négyszög negyedik résztvevője Adél távoli rokona és cselédlánya, Szabó Irma (Kovács Panka), aki a nő panziójában dolgozik. Adéllal ellentétben a kissé álmodozó, csupán tizenkilenc éves lány halálosan, eszeveszetten, teljes szívéből szerelmes a nála majdnem harminc évvel idősebb Sipos úrba. A férfinek még egy verset is írt szerelmének jeléül, amelyet a darab során többször is elszaval:

"Boldogságom himpora,
Lenge szellő lengedez,
Fájdalmamnak angyala,
Könnyeimnek zápora!"

Ennek a nem mindennapi helyzetben lévő négy szereplőnek a történetét láthatjuk a színpadon, amelyről a Pécsi Nemzeti Színház oldala így ír:
„A három felvonásos vígjátékban a sok fordulat, megoldhatatlannak tűnő akadályok, összeomló és felépülő kapcsolatok szövevénye, a humor és a kort leleplező irónia segítségével mutatja be a törékeny emberi sorsokat, viszonyokat.”

Ezeket mind valóban megtaláljuk az előadásban kezdve Adél és Császár úr között (a korkülönbségük és egyebek miatt) kialakult vívódásoktól Sipos úr és Adél érdekházasságán át Irma Sipos úr iránti érzelmeinek folyamatos kifejezéséig és a férfi egekig felmagasztalásáig. Megtudhatjuk, hogy a szerelem tényleg elsöpör minden gátat, és az életkor sem szabhat neki határokat.

Bár az eredeti művet nem olvastam, szerintem a két főszerepet játszó színész nagyon jó választás volt a karakterek megformálására. Kovács Panka számomra tökéletesen hozta az életet még alig megtapasztalt kissé éretlen, butuska lányt, akinek egyetlen és legfontosabb célja az életben, hogy Sipos úr elvegye őt feleségül. Az Adél és Sipos úr esküvőjén kitört részeges üvöltése volt az egyik kedvenc pillanatom az előadásban. Bennem ugyanis ekkor tudatosult igazán, hogy a lány valójában mennyire szereti Sipos urat még ha ez különös is mindenki számára. Lipics Zsolt pedig humorosan hozta az ötvenes éveiben járó férfi szerepét, akinek számomra szinte kiolvashatatlan volt az arcából, hogy ki iránt táplál valójában érzelmeket.

Összességében egy rendkívül vicces darabot láthattunk, amelynek három felvonásos, két és háromnegyedórás játékideje első hallásra kissé soknak tűnt, de a nevetések közepette gyorsan elrepült. Ha pedig ki kellene valamit emelnem, nekem talán a legjobban az egyszerűsége tetszett. Ez nem a rossz értelemben vett egyszerűség, hanem hogy nem akart több lenni, mint egy humoros, szórakoztató, néha kissé bolondos darab.


Források:
https://www.pnsz.hu/szindarab/az-uvegcipo/429 https://hu.wikipedia.org/wiki/Moln%C3%A1r_Ferenc_(%C3%ADr%C3%B3)
Molnár Ferenc: Az üvegcipő első felvonása: https://epa.oszk.hu/00000/00022/00367/11142.htm
Molnár Ferenc: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/IrodalmiArckapcsarnok-hegedus-geza-irodalmi-arckepcsarnok-1/a-magyar-irodalom-arckepcsarnoka-1239/molnar-ferenc-18781952-59C/

Hős Patrícia 11.F


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

József Attila halála - az örök rejtély

A ballagási szokásokról