Ti küldtétek #35 - Karafiáth Orsolya: Szirén (könyvajánló)

-
Karafiáth Orsolya kortárs író és költő, aki újságíróként és énekesnőként is dolgozott. A Szirén című regényében elmondása szerint saját és mások életének történetei is megtalálhatók, és a szereplők megformálása valós személyeken alapszik.
Választásom oka az, hogy érdekelt, milyen hosszú távú hatásai vannak egy traumatikus gyermek- és felnőttkornak. Másrészt pedig megfogott a könyv szerkezete, hiszen egyszerre lehet regényként és novellafüzérként is olvasni.  A könyv fejezetei körülbelül tíz oldalas történeteket tartalmaznak különböző idősíkokból.
A könyv témája az alkoholizmus, a mérgező családtagok és az olyan szülők, akik nem voltak ott, amikor kellett volna, a történet pedig azt mutatja be, hogy tud érvényesülni egy hátrányos helyzetű családból származó nő, és hogy egy ilyen közegből mit visz magával az ember a további életébe.

Az első rövid novellában megismerjük a főszereplőt, Kisannát és családját. A lány a történetekben 4 és 8 éves kora között van ábrázolva, és objektív, közvetlen narrátori szemszögből követhetjük végig az élete eseményeit. A következő idősíkban már 20-25 éves Anna az elbeszélő, így az ő őszinte gondolatait olvashatjuk.

Annának láthatóan a kezdetektől fogva rettentő nehéz élete volt (ez a regény végéig kitart), ami minden szempontból nagyban befolyásolta a személyiségét. Legfőképpen bizonytalan és szorongó, például amikor énekesnőként dolgozik, folyton attól fél, hogy elront valamit, vagy nem elég jók a dalai. Attól is tart, amikor összeköltözött a művésztáborból megismert könnyűvérű Vikivel. Könnyen és sokszor esik szerelembe, viszont soha nem tud úgy kötődni, hogy sokáig együtt maradjon akárkivel is, a férfiakat csak elcsábítja, mint egy szirén. A szüleihez hasonlóan neki is vannak alkoholproblémái, illetve érthető módon kiskora óta indulatos is, ami abban is megmutatkozott, hogy az óvodában véresre vert egy kisfiút, mert az hülyének nevezte.

A másik fontos szereplő, a nagymama, Nusi nagyi, aki az egész család felett uralkodik. Sokszor eltúloz bizonyos dolgokat és szituációkat, mint például, hogy ő tartja el az egész családot. Egyszer azt is eljátssza, hogy hogy a halálán van, ezzel halálra rémiszti Kisannát, ám pár óra múlva már a házban sürög-forog. Mindig eléri, amit akar, nagyon agresszív, és nem átall kezet emelni a gyerekekre. A férjét semmibe veszi, nem törődik senki érzéseivel, de azzal igen, hogy róla mások mit gondolnak.
Anna és Nusi nagyi kapcsolata felettébb bonyolult, a lány kiskorában felnézett a nagymamájára, de később felnőtt korában nem is említi. Nusi nagyi az én olvasatomban nem szerette sem Kisannát, sem pedig a húgát, csak azt élvezte, hogy parancsolhat nekik.

A szirén motívum, ahogy már említettem egyaránt vonatkozhat Annára vagy akár az alkoholra is. Anna egy énekesnő, így, akárcsak egy sziréneknek, neki is gyönyörű hangja van, és vonzódnak hozzá a férfiak (sok fejezetben más-más férfi társaságában látjuk). Az alkohol hatása is vonzó, mámoros érzés, amit nagyon sokan azért akarnak megkapni, hogy csökkentsék a bánatukat vagy a haragjukat. Ahogy a szirén, úgy az alkohol is képes megölni fogyasztóját, bár a folyamat lassabb.

A könyv nagyon nyers és egyszerű nyelvezetet használ, ami ebben a kontextusban szerintem hozzáad az jelentéshez, még megrázóbbá teszi. Fontos, hogy minél több szó legyen erről a témáról, hogy hozzásegítsük az ilyen helyzetben lévő gyerekeket ahhoz, hogy segítséget kapjanak, mielőtt még nem késő. Nem bánom, hogy elolvastam a könyvet, mivel nagyon érdekes témát feszeget, de a közeljövőben biztos nem fogom újraolvasni, talán mert nem vagyok hozzá elég érett, vagy mert számomra megterhelő az a sok trauma, amiből ez a történet táplálkozott. 

Papp Szonja, 12. B




Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg
Olvasd tovább »

A ballagási szokásokról

-
Kép
A ballagás a diákok életében egy nagyon fontos esemény, hiszen ahogy a beszédekben is mondani szokták: "Egy ajtó bezárul, de helyette kinyílik egy másik, amely bevezet minket a Nagybetűs Életbe.” A ballagási ünnepséget minden évben április végén vagy május elején tartják. Az ünnepség főszereplői pedig nem mások, mint a végzős diákok, akik az iskolában töltött évek alatt kitartóan tanultak, hogy a későbbiekben megtudják valósítani a céljaikat. Elhagyják a "második otthonukat", ahol rengeteg tudást, barátot, emléket szereztek és lezárják gyermekkoruk egyik legjelentősebb szakaszát. Az 1870-es években alakult ki ez a hagyomány, az akkor még Magyarországhoz tartozó Selmecbányán, ahol a Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói bejárták a városban lévő kedvelt helyeiket és elbúcsúztak az iskolától. Ez a hagyomány később elkezdett terjedni és a XX. századra már megszokott lett ez az esemény. A ballagást megelőző szokások közé tartozik a bolondballagás, amely az iskola hagyomá
Olvasd tovább »