A kelta halloween

-
Kép forrása itt.
A halloweeni partik, jelmezek és édesség osztogatás nem is olyan régen jelentek meg életünkben. Valójában, a halloweeni hagyományok már több mint ezer éve alakultak ki a kelták világában.

Miről is szól a Halloween?

A halloween eredetileg az őszi Samhain ünnepből származik, ami a kelták "Szilvesztere", vagyis az újév előtti utolsó napi ünnep volt. Ezen a napon állat és terményáldozatokat mutattak be a napistennek, hogy megköszönjék a gazdag termést és a termékeny földet. Ez a nap ugyanakkor az utolsó napja volt az év "világos" oldalának, úgyhogy a keltáknak még egyszer jól kellett érezniük magukat a "sötét" idők előtt. Írországi iskolákban ma is úgy tanítják, hogy a november, a december és a január felelnek meg a téli hónapoknak.

Szokások, hagyományok
Szellemek

Úgy tartották, hogy ezen a napon a legvékonyabb a holtak és az élők közti határ, így a gonosz lelkek könnyedén átvándorolhatnak az élők földjére. Amikor Samhain összehívja a holtakat, azok gonosz természetfeletti figurák külsejét veszik magukra. Innen származik a beöltözés, halloweeni jelmezek.

Töklámpás

A töklámpásokat mindenki ismeri, mégis csak Amerika felfedezése után jelentek meg. Mivel a tök Amerikából származik, felfedezése előtt fehérrépából készítettek lámpásokat.

Almahalászat

Magyarországon nem annyira elterjedt halloweeni szokás az almahalászat. Az almahalászat úgy néz ki, hogy egy tál vízbe almát teszünk és úgy kell abba beleharapnunk, hogy nem használjuk a kezeinket. Az alma fontos szerepet játszott a keltáknál, a termékenységet szimbolizálta.

Babonák

A kelták szerint a narancs és a fekete a halál színei, melyek ma a halloweent jelképezik. Legendák szólnak arról, hogy vörös hajú nővel találkozni balszerencse, főleg ha az halloween éjszakáján történik. A fekete macska náluk is babonás jelkép volt, a boszorkányokat képviselte. Úgy tartották, hogy aki halloweenkor kifordított ruhában hátrafelé sétál, boszorkányt láthat, illetve, aki halloween éjszakáján született, beszélgetni tud a holtakkal.

Mindent összevetve, a halloween rémtörténetekről, ijesztgetésről és a szórakozásról is szól. Izgalmas halloweent mindenkinekt!

Források:

 

 Kun Jázmin Bíborka, 9. c

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg
Olvasd tovább »

A ballagási szokásokról

-
Kép
A ballagás a diákok életében egy nagyon fontos esemény, hiszen ahogy a beszédekben is mondani szokták: "Egy ajtó bezárul, de helyette kinyílik egy másik, amely bevezet minket a Nagybetűs Életbe.” A ballagási ünnepséget minden évben április végén vagy május elején tartják. Az ünnepség főszereplői pedig nem mások, mint a végzős diákok, akik az iskolában töltött évek alatt kitartóan tanultak, hogy a későbbiekben megtudják valósítani a céljaikat. Elhagyják a "második otthonukat", ahol rengeteg tudást, barátot, emléket szereztek és lezárják gyermekkoruk egyik legjelentősebb szakaszát. Az 1870-es években alakult ki ez a hagyomány, az akkor még Magyarországhoz tartozó Selmecbányán, ahol a Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói bejárták a városban lévő kedvelt helyeiket és elbúcsúztak az iskolától. Ez a hagyomány később elkezdett terjedni és a XX. századra már megszokott lett ez az esemény. A ballagást megelőző szokások közé tartozik a bolondballagás, amely az iskola hagyomá
Olvasd tovább »