A film, amit egyszerre imádunk és utálunk - Magyarázat mindenre (filmajánló)

Nemrég megnéztem Reisz Gábor legújabb filmjét, a Magyarázat mindenre című alkotást.
A film nagyon tetszett, arra viszont egyáltalán nem számítottam, hogy kisebb sokkot követően távozom majd a moziteremből.

Reisz Gábor filmjének főszereplője a végzős gimnazista, Trem Ábel (Adonyi-Walsh Gáspár), aki éppen a szóbeli történelem érettségijére készül, és fülig szerelmes legjobb barátjába Jankába (Kizlinger Lilla). A lány azonban sajnos nem viszonozza érzéseit.
Másnap a vizsga, ahol egyébként Julius Caesart húzta, nagyon rosszul megy neki, és mivel még március 15-ről a zakóján felejtette a kokárdáját, történelemtanára, Jakab (Rusznák András)--talán segítő szándékkal--rá is kérdez erre. Ábel végül még így sem tud egy szót sem kinyögni a tételről, és sajnos megbukik. A kudarcot tragédiaként megélő édesapjának úgy adja elő a történetet, mintha azért mentek volna félre a dolgok, mert rajta maradt a kokárdája, és különben is, Jakab pikkel az egész családra, mert Ábel apja kormánypárti, míg a tanár úr ellenzéki gondolkodású.  

György, Ábel édesapja (Znamenák István) fel sem tudja fogni a történteket, így az esetet minden létező ismerősének elmeséli. A hírgyanús esemény így jut el a kormányközeli újságíró Erika (Hatházi Rebeka) fülébe is, ő pedig nyomban fel is veszi a kapcsolatot a fiúval, aki persze szívesen mesél neki a történtekről.

A cikk érthető okokból botrányt vált ki, és Ábel egész életét felforgatja. Janka számára egyértelmű, hogy Ábel nem a kokárda miatt bukott meg, így a két barát összeveszik. Jakab megpróbál beszélni Ábel szüleivel, ám amikor az édesapa közli, hogy fia megismételheti a vizsgát, az ügy pedig elsimulhat, a tanárnak ez nem tetszik, hiszen ezt kivételezésnek érzi. 

Végül a két férfi hangos, ordibálós vitába kezd a magyar politikáról.  

Véleményem szerint ebben a történetben nincsenek jó vagy rossz szereplők. Mindenki csak a saját igazát fújja, a saját gyerekét, állását, méltóságát védi. Nem tudunk haragudni Ábel családközpontú, szorgalmas, konzervatív gondolkodású apjára, hisz ő csak azt szeretné, hogy fia tovább tudjon tanulni, és többre vigye, mint ő. És semmiképp sem neheztelhetünk Jakabra, a laza, helyes töritanárra, aki pedig a hivatását, a tanári szakma becsületét és családja megélhetését félti. A céljaik érdekében mindketten kétes eszközökhöz folyamodnak és jó szándékuk ellenére rossz döntéseket hoznak.
Ábel pedig csak sodródik az árral, hiszen neki csak Jankán jár az esze, és fogalma sincs, hogy a véletlenül ottfelejtett kokárda micsoda viharokat kavarhat ebben a politikával áthatott közegben. Mivel nagyon fiatal, nem tudhat arról, hogy a kokárda minek a politikai jelképe, az pedig egyáltalán nem érdekli, hogy a felnőttek milyen ürügyek miatt esnek egymásnak, csak érthető módon ki szeretne maradni az egészből.

Filmnézés közben úgy éreztem, mintha egy hatalmas ablakon át szemlélem az országunkat, ahol mindenki ujjal mutogat a másikra, és ahelyett, hogy bevallaná a saját hibáját vagy tévedését, a másikat vádolja. Az jutott eszembe, hogy talán, azért van ennyi keserűség a hétköznapjainkban, mert a politika miatti, az azzal kapcsolatos érzelmeink mindenütt jelen vannak: a vacsoraasztalnál, az autóban, a vendégségben, és sajnos az iskolában is. Ez pedig felemészt bennünket.   
Mivel a film elég nyersen használja a mai politikai közbeszéd szavait, ezért a moziteremből kilépve úgy érezhetjük, hogy mi is Ábelék világába csöppentünk, sőt, mintha mindig is ott éltünk volna.

Mindenkinek ajánlom ezt a filmet: nézzétek meg a szüleitekkel, a barátaitokkal, olyanokkal, akikkel egyetértetek, és olyanokkal is, akikkel nem. 

A történet végén Ábel egyébként elmegy a külön neki megszervezett érettségi vizsgára, ám mivel a sajtósok tucatjai várják, a tételhúzás után végül sarkon fordul, és elhagyja a termet.
Talán kitaláljátok, hogy miért.

Lipi Anna 9.c

A film adatai a Magyar Filmadatbázisban: https://www.mafab.hu/movies/-630040.html 
Reisz Gábor a Magyar Filmintézet oldalán: https://nfi.hu/hu/alkoto/reisz-gabor 



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #13 - Kosztolányi Dezső Boldogság című novellájának elemzése

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

József Attila halála - az örök rejtély