Babits Mihály születésnapja – A Babitsnak Babitsról

Iskolánk névadója, Babits Mihály november 26-án ünnepelné 141. születésnapját. Unalmasnak vélt személyével sok diáktársam már nyolcadikban találkozhatott, ő lenne a poeta doctus, aki (Karinthy szavaival élve) "Szekszárdon születtett, színésznőt szeretett”.

Szentistváni Babits Mihály László Ákos (igen, tényleg így hívják) 1883. november 26-án született Szekszárdon. A közhiedelemmel ellentétben nem a róla elnevezett gimnáziumunkban érettségizett, hanem a ciszterci (mai nevén Nagy Lajos Gimnáziumban), később pedig magyar-latin szakon szerzett diplomát. A Pázmány Péter Tudományegyetem falai között ismerte meg a bánat költőjét, Juhász Gyulát és (ha már a fura, hosszú nevek úgyis előkerültek) Kosztolányi Dezső István Izabellát. 1900 után kezdett verseket írni, melyek közül az Ádáz kutyám című alkotás személyes kedvencem. Ez volt az első találkozásom Babitscsal és a Nyugat folyóirattal, ami Babits halálával szűnt meg. 

forrás: OSZK.hu

Szülővárosában sétálva mindenhol a költő nézett rám vissza, ekkor figyeltem fel munkásságára először. Majd az ezt követő magyarórákon sorra ismertem alkotásait és életét. "Spanyolhon. Tarka hímű rét" - ezt meghallva tudtam, hogy nem egy átlagos és unalmas költőről van szó. 

Babits változatos témákról írt: volt, hogy az élet történéseire reflektált, élményeiről és érzéseiről számolt be, szóval jogosan megállapítható, hogy a munkája az élete volt, tulajdonképpen ez adott értelmet lényének. De az intelligencia mögött ő továbbra is ember maradt, 1919 és 1920 között Ady özvegyével, Boncza Bertával, vagyis Csinszkával volt viszonya. 

Miután "Bimbi" minden újságnak elmondta, hogy a költő házasodni készül vele, Babits ezt oktondiságnak nevezte. Ezután mentoráltja, Szabó Lőrinc kedvese keltette fel érdeklődését. Miután felnőttes módon leültek és mindezt megbeszélték, telefonhívásban tudatták Tanner Ilonával, hogy Babitscsal folytathatja életét. 

Tanner Ilona, írói nevén Török Sophie sem volt szent, házasságuk előtt rendszeresen küldték el munkahelyekről, mivel az ott dolgozó férfiak szándékait visszautasította. Később azonban, amikor a Külügyminisztériumban egy kollégájától várandós lett, az abortusz mellett 

Babits, Tanner Ilona és Ildikó (forrás: index.hu)

döntött, melynek következtében nem tudott gyermeket vállalni. Így történt, hogy később testvérének házasságon kívül született gyermekét, Ildikót nevelték közösen a költővel. 

Babits feleségével 1924-ben vásárolta meg az Esztergomban található Babits-villát, ahonnan tökéletesen rá lehet látni a Dunára. A ház önmagában nem volna érdekes, de ehhez az épülethez sokat ad hozzá az ún. autogramfal, a ház irodalmi és művészeti életének központi szerepét betöltő hely. Babits és felesége sok vendéget fogadott itt, köztük írókat, költőket, művészeket és közéleti szereplőket. Az itt megforduló vendégek közül sokan az egyik falra írták fel a nevüket emléket hagyva jelenlétükről. A falon olyan nevek szerepelnek, mint Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond és sok más híres író, költő, művész és értelmiségi, akik a korszak magyar kultúráját meghatározták.

forrás: wordpress.com

Az autogramok nemcsak irodalmi, hanem történelmi értéket is képviselnek, mivel bepillantást engednek abba a szellemi körbe, amely Babitsot körülvette. A hely meglátogatása mindenki számára érdekes program lehet, akár irodalomkedvelő, akár nem.

Babits 1933-ban írta meg az Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényét, mely az utolsó is volt egyben. 1938-ban rákbetegségnek köszönhetően gégeműtéten esett át, ezzel elvesztette beszédképességét. Ezt kiküszöbölve beszélgetőfüzeteken keresztül folytatott eszmecseréket; továbbra is a kommunikáció és a nyelv életének egy fontos része maradt. Irodalomtörténeti és emberi szempontból is fontos dokumentumnak tartják ezeket a füzeteket, ugyanis általuk Babits gondolataiba nyerhetünk betekintést, és megtudhatjuk, hogy a legnehezebb időszakban is fontos volt számára a szenvedélye, az alkotás. 

Babits haláláig az I. kerületi Attila úton élt. 1941. augusztus 4-én a hegyvidéki (BP. XII. ker.) szanatóriumban hunyt el. A Nyugat első nemzedékének tagja, a költő, irodalomtörténész, író és eszperantista, műfordító, tudós költő 57 évet élt. 

Források/cikkek: 

https://felvidek.ma/2023/11/26/140-eve-szuletett-babits-mihaly-a-poetadoctus/ https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/8-a-magyar-irodalom-a-xx-szazad-elso-harmadaban-2885/babits-mihaly-2D1D/babits-mihaly-elete-2D1E/

Pálfi Bence 9.F

További cikkeink Babits Mihályról:

Babits Mihály és Tanner Ilona kapcsolatáról: https://www.babitsma.hu/2023/11/tanner-ilona-es-babits-mihaly.html 

Babits Mihály betegségei: https://www.babitsma.hu/2023/11/babits-mihaly-140-babits-mihaly.html 
Babits Mihály születésnapjára: https://www.babitsma.hu/2022/11/babits-60-ti-kuldtetek-23-babits-mihaly.html 

Néhány gondolat Babits verseiről: https://www.babitsma.hu/2023/11/babits-140-nehany-gondolat-babits.html