Ti küldtétek #57 - Soma versei

Végh Soma versei

*

Kép: Kevin Richards The In Crowd (artpal.com)

Mind

Értelmesek ők,
Kiket arra hivatott az ég,
Hogy ők legyenek a nép.
De akik mélyebbre látnak,
Azok csak dédelgetik a vágyat,
Kívánják, hogy tudják,
Mi a mindenség.

Annak tudója nincs,
A töredék is kincs.
De védeni azt nem lehet,
Hisz aki gondolatot lop,
Nem a világra való.
Tán, ha mandulafám,
Gyümölcsét eszem,
Én is túlléphetek ezen.

*

Véglet

Kép: Daniel Heller
Knowledge Proliferation (artgreet.com)

Mostoha a világ.
Két vége van,
Mégis kerek.
Jó és rossz lett a bűneset.
Hol a pusztában nincs,
Csak szárazság,
Másutt romba dönt egy vízfolyás.
Tán így van jól,
És nincs igazság.
Pusztuljon a valóság.

*

Üresség

Kép: Le Hai Linh Lonely White (artsper.com)

Fehér: vászon            

            fal
Látod, ami ott van?
Hisz olyan sokan vannak.
Gondolod, majd a folt betemet?
De nem nagyobb egy apró kőnél.

Ülök a világ előtt, ami az enyém is lehetne,
Nézem a vizet, ami engem is vihetne,
Hallom a szelet, velem is repülhetne,
Látom a vidéket, bár értem is lüktetne.
Ám én csak ülök.
Nézek ugyan, de nem látok.

Bádogdoboz a testem.
A szemek résén át
A fényt be nem eresztem.
Sötét van bent, de kényelem.
Bádogember, higgy nekem!
Nem így néz ki az életem.

*