A diktatúra kegyetlenségei - Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján

-
A második világháborút követően szovjet mintára és szovjet támogatással a kommunista párt egypárti diktatúrát épített ki Magyarországon. Az egyenlőséggel és a szocializmus eszméivel próbálták megnyerni a tömegek támogatását. A hatalom megszerzésének és megtartásának egyik fontos eszköze volt az itt állomásozó szovjet Vörös Hadsereg és az ÁVH (Államvédelmi Hatóság). Országunkban a kommunista diktatúra 1940-es évek végétől egészen 1989. október 23-áig, azaz több mint 40 évig tartott. Ezalatt hazánkban százezrek vesztették életüket és milliók mindennapjait keserítette meg a diktatúra mindennapjainak kegyetlen valósága, mind testi, mind lelki értelemben.

A Rákosi-korszak

A Rákosi-korszak Magyarországon tágabb értelemben véve 1947 és 1956 között létezett. Ez a kor nevét a totális diktatúrát kiépítő Rákosi Mátyás után kapta. Ebben az időben volt a legkeményebb diktatúra országunkban. A rendszerre a féktelen terror volt a jellemző. Gyakoriak voltak a koncepciós perek (előre eltervezett koncepció szerint lefolyó perek), bebörtönzések, kivégzések, emberek gulag-szerű táborokba deportálása, kitelepítése. Emellett jellemző volt az általános nyomor Magyarországon. Az emberi jogok súlyos sérelmet szenvedtek. Körülbelül száz, kétszáz főt végeztek ki a koncepciós perekben, 40 ezren voltak rendőri őrizetben, közel 13 ezer főt kitelepítettek és kitiltottak Budapestről. Az ÁVH gyakran az éj leple alatt vitte el az embereket, általában ellenszegülés miatt.

A forradalom

Az 1956-os forradalom után következett a kádári megtorlás, ami az egyik legtöbb áldozatot követelte a magyarországi kommunizmus ideje alatt. Ez alatt a három év alatt a Wikipédia szerint mintegy 400 embert végeztek ki a forradalomban való részvételért, több mint 21 668 személyt börtönöztek be és 16-18 ezer főt internáltak. Volt, akiknek az életét olyan okok miatt vették el, mint például a rendszerellenes újságírás, vagy a forradalomszervezés.

A Kádár-korszak

A forradalom és a rendszerváltás között volt az úgy nevezett Kádár-korszak, ami a nevét a de facto vezetőről Kádár Jánosról kapta. Ezt az időszakot már egy enyhébb önkényuralmi rendszer jellemezte. Ennélfogva ekkor már jóval kevesebb áldozata volt ekkoriban a kommunizmusnak, és a mindennapok is kellemesebbek voltak, mint az ezt megelőző időkben. Ennek ellenére továbbra is tilos volt ellenszegülni a hatalomnak.

A rendszerváltás és a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja

1989. október 23-án Szűrös Mátyás kikiáltotta a harmadik Magyar Köztársaságot és ezzel új korszak kezdődött Magyarország történetében. A dikatúrát demokrácia váltotta fel és megszűnt a szovjet befolyás is. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját.

Mint láthatjuk, a kommunista diktatúra nagyon sok áldozatot követelt, és rengeteg embernek tette rosszabbá az életét. Ezért fontos, hogy megemlékezzünk a történelem ezen keserves időszakáról. Iskolánk honlapján megtalálható egy emlékezet portál, amelyet néhány éve egy megemlékezésünk során hoztunk létre. Ide kattintva érhetitek el.

Írta és szerkesztette: Horváth Milán


Források:

Képek forrásai:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg
Olvasd tovább »

A ballagási szokásokról

-
Kép
A ballagás a diákok életében egy nagyon fontos esemény, hiszen ahogy a beszédekben is mondani szokták: "Egy ajtó bezárul, de helyette kinyílik egy másik, amely bevezet minket a Nagybetűs Életbe.” A ballagási ünnepséget minden évben április végén vagy május elején tartják. Az ünnepség főszereplői pedig nem mások, mint a végzős diákok, akik az iskolában töltött évek alatt kitartóan tanultak, hogy a későbbiekben megtudják valósítani a céljaikat. Elhagyják a "második otthonukat", ahol rengeteg tudást, barátot, emléket szereztek és lezárják gyermekkoruk egyik legjelentősebb szakaszát. Az 1870-es években alakult ki ez a hagyomány, az akkor még Magyarországhoz tartozó Selmecbányán, ahol a Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói bejárták a városban lévő kedvelt helyeiket és elbúcsúztak az iskolától. Ez a hagyomány később elkezdett terjedni és a XX. századra már megszokott lett ez az esemény. A ballagást megelőző szokások közé tartozik a bolondballagás, amely az iskola hagyomá
Olvasd tovább »