A diktatúra kegyetlenségei - Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján

A második világháborút követően szovjet mintára és szovjet támogatással a kommunista párt egypárti diktatúrát épített ki Magyarországon. Az egyenlőséggel és a szocializmus eszméivel próbálták megnyerni a tömegek támogatását. A hatalom megszerzésének és megtartásának egyik fontos eszköze volt az itt állomásozó szovjet Vörös Hadsereg és az ÁVH (Államvédelmi Hatóság). Országunkban a kommunista diktatúra 1940-es évek végétől egészen 1989. október 23-áig, azaz több mint 40 évig tartott. Ezalatt hazánkban százezrek vesztették életüket és milliók mindennapjait keserítette meg a diktatúra mindennapjainak kegyetlen valósága, mind testi, mind lelki értelemben.

A Rákosi-korszak

A Rákosi-korszak Magyarországon tágabb értelemben véve 1947 és 1956 között létezett. Ez a kor nevét a totális diktatúrát kiépítő Rákosi Mátyás után kapta. Ebben az időben volt a legkeményebb diktatúra országunkban. A rendszerre a féktelen terror volt a jellemző. Gyakoriak voltak a koncepciós perek (előre eltervezett koncepció szerint lefolyó perek), bebörtönzések, kivégzések, emberek gulag-szerű táborokba deportálása, kitelepítése. Emellett jellemző volt az általános nyomor Magyarországon. Az emberi jogok súlyos sérelmet szenvedtek. Körülbelül száz, kétszáz főt végeztek ki a koncepciós perekben, 40 ezren voltak rendőri őrizetben, közel 13 ezer főt kitelepítettek és kitiltottak Budapestről. Az ÁVH gyakran az éj leple alatt vitte el az embereket, általában ellenszegülés miatt.

A forradalom

Az 1956-os forradalom után következett a kádári megtorlás, ami az egyik legtöbb áldozatot követelte a magyarországi kommunizmus ideje alatt. Ez alatt a három év alatt a Wikipédia szerint mintegy 400 embert végeztek ki a forradalomban való részvételért, több mint 21 668 személyt börtönöztek be és 16-18 ezer főt internáltak. Volt, akiknek az életét olyan okok miatt vették el, mint például a rendszerellenes újságírás, vagy a forradalomszervezés.

A Kádár-korszak

A forradalom és a rendszerváltás között volt az úgy nevezett Kádár-korszak, ami a nevét a de facto vezetőről Kádár Jánosról kapta. Ezt az időszakot már egy enyhébb önkényuralmi rendszer jellemezte. Ennélfogva ekkor már jóval kevesebb áldozata volt ekkoriban a kommunizmusnak, és a mindennapok is kellemesebbek voltak, mint az ezt megelőző időkben. Ennek ellenére továbbra is tilos volt ellenszegülni a hatalomnak.

A rendszerváltás és a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja

1989. október 23-án Szűrös Mátyás kikiáltotta a harmadik Magyar Köztársaságot és ezzel új korszak kezdődött Magyarország történetében. A dikatúrát demokrácia váltotta fel és megszűnt a szovjet befolyás is. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját.

Mint láthatjuk, a kommunista diktatúra nagyon sok áldozatot követelt, és rengeteg embernek tette rosszabbá az életét. Ezért fontos, hogy megemlékezzünk a történelem ezen keserves időszakáról. Iskolánk honlapján megtalálható egy emlékezet portál, amelyet néhány éve egy megemlékezésünk során hoztunk létre. Ide kattintva érhetitek el.

Írta és szerkesztette: Horváth Milán


Források:

Képek forrásai:

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

József Attila halála - az örök rejtély

A ballagási szokásokról