A ballagási szokásokról

A ballagás a diákok életében egy nagyon fontos esemény, hiszen ahogy a beszédekben is mondani szokták: "Egy ajtó bezárul, de helyette kinyílik egy másik, amely bevezet minket a Nagybetűs Életbe.”

A ballagási ünnepséget minden évben április végén vagy május elején tartják. Az ünnepség főszereplői pedig nem mások, mint a végzős diákok, akik az iskolában töltött évek alatt kitartóan tanultak, hogy a későbbiekben megtudják valósítani a céljaikat. Elhagyják a "második otthonukat", ahol rengeteg tudást, barátot, emléket szereztek és lezárják gyermekkoruk egyik legjelentősebb szakaszát. Az 1870-es években alakult ki ez a hagyomány, az akkor még Magyarországhoz tartozó Selmecbányán, ahol a Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói bejárták a városban lévő kedvelt helyeiket és elbúcsúztak az iskolától. Ez a hagyomány később elkezdett terjedni és a XX. századra már megszokott lett ez az esemény.

A ballagást megelőző szokások közé tartozik a bolondballagás, amely az iskola hagyományai szerint zajlik. Általában szórakoztató maskarába bújnak a végzős diákok, akik zöld utat kapnak a bolondozásra.

A szerenád a tanároktól való elköszönést jelképezi, a végzős diákok a pedagógusokkal egyeztetnek időpontot, hogy mikor látogathatnak el hozzájuk, ahol a végzősök egy megbeszélt dalt énekelnek nekik. Ahogy a mondás is tartja: "Ahány ház, annyi szokás.”, így mindig máshogy emlékeznek meg az iskolában töltött időkről, játékot szerveznek, esetleg emlékeket idéznek fel, amely mindig jó hangulatban telik.

Végezetül a végzős diákok az osztálytermüket virágokkal, a táblát pedig megható idézettel díszítik, hogy méltóképpen elbúcsúzhassanak attól a négy faltól, ahol a legtöbb idejüket töltötték az intézményben.

A ballagásra mindig nagy odaadással készülnek a végzős diákok, az osztályfőnökük és az osztályfőnök-helyettesük is. Ballagási dalokat tanulnak, többször elpróbálják a bevonulást és memorizálják a szövegüket, hogy kinek mikor és mit kell mondania. Különlegesre tervezik, és úgy is valósítják meg, hiszen mindenki számára fontos ez a nap. Talán kicsit felfoghatatlan számukra, hogy az utolsó osztályfőnöki órára még az iskola tanulójaként érkeznek, majd lezárják életük egyik legmeghatározóbb korszakát, és a vizsgák után szabad madárként repülhetnek ki a nagyvilágba, hogy felfedezhessék az életnek azt a részét, amit korábban még nem ismertek.

Ahogy az előző évben, az idei ballagás sem a megszokott formában fog zajlani sajnos, hanem digitális formában, ezért a megszokott ballagási hagyományok a körülmények miatt az idén is másképp alakulnak. Viszont talán lesz rá lehetőség, hogy a Babitsos diákok a megfelelő szabályok betartásával évfolyamonként mégis elballaghassanak az iskolából a hagyományos módon is. 

Egyszer mindent elér az ember,
Azt is, mi most még messze cél.
Csak küzdj és áldozz, ne csüggedj el,
S győzelmed lesz a hősi babér.

(Bertolt Brecht)

Kedves végzősök, jó utat kívánunk Nektek!

Írta: Barta Liliána 10.C

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #13 - Kosztolányi Dezső Boldogság című novellájának elemzése

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

József Attila halála - az örök rejtély