Néhány tudnivaló a Farsangról, ha esetleg meguntad a Valentin-napot

A farsang az óvodás és az alsós gyermekek számára egy nagy móka, ahol beöltözhetnek vicces, nekik kedves maskarákba. Az általános iskolákban már inkább az az élmeny kerül előtérbe, hogy együtt lehetnek. A gimnáziumokban pedig talán érdekes lehet kicsit több ismeretet szerezni az ünnepről, így összegyűjtöttem pár információt a számotokra.

A farsang rengeteg helyen van a világban, és mindenhol máshogy tartják meg azt. Nálunk a legismertebb esemény a Mohácsi busójárás, amelyen sokan közölünk már biztosan voltak, és amely végén a telet búcsúztatva és a tavaszt köszöntve egy koporsót szoktak elégetni.

A tavaszvárás ősi ünnepe a farsang, ami a vízkereszttől a hamvazószerdáig tartó időszak. Az ünnep évenként ismétlődik, de rövidebb és hosszabb ideig is tarthat, mivel ezt befolyásolja a húsvétvasárnap dátuma. Innentől számolunk vissza negyven napot, és ezáltal tudhatjuk meg, hogy mikorra esik a hamvazószerda.
Ahogy minden évben, úgy most is a farsang első napja Vízkereszt, vagyis január 6. 2021-ben a hamvazószerda pedig február 17-re esik, így eddig a napig tart a farsangi időszak, és innentől kezdődik el a nagyböjt.

Az ünnep elnevezése a bajor-osztrák, vaschang szóból ered, de a magyar neve csak a 15. században jelent meg. Régen ez a párválasztás időszaka volt. Az egyház a múltban az ördögök ünnepének gondolta, de gyakran a világi hatóságok se tekintettek jó szemmel a farsangi „kicsapongásokra”.

A magyar farsangi szokások a középkorban jöttek be hazánkba. A királyi udvart olasz és francia hatás érte, míg a polgárságot német. Továbbá a szokásokban megtalálhatunk antik görög, római, szláv, germán pogány befolyásokat is.

A farsang rengeteg vidám pillanattal volt tele. Utolsó három napján például bálokat, táncmulatságokat rendeztek, amelynek általában a kocsma volt a kötelező színhelye. A különféle köszöntők, valamint a vénlány- és vénlegénycsúfolások voltak még rendkívül jellemzőek. Ezeken kívül talán a legnagyobb mulatságot a maszkos alakoskodások, beöltözések adták az emberek számára. A régebbi időkben sok helyen kedvelt volt a betyár, menyasszony, vőlegény, medve, gólya jelmez, valamint a férfi, női ruhacsere. Ezen kívül megannyi helyen megannyi féle öltözékbe bújtak az emberek. Ma már leginkább a kedvenc filmszereplőnk, mesefiguránk bőrébe, mindenféle mítikus alakokba, és sok más modern jelmezbe szeretünk beöltözni, mivel ezek szereznek nekünk örömet, és ez számunkra olyan izgalmas. A középkorban viszont nem egészen a szórakozás miatt, hanem azért húztak fel jelmezeket, égettek el boszorkánybábukat, hogy az ilyenkor életre kelő gonosz szellemeket elűzzék.

A farsangot jellemezte, hogy ilyenkor lakodalmakat ültek, ettek, ittak, mulattak. A legjellegzetesebb étel a fánk volt, amelyhez mágikus erőt tulajdonítottak. Valahol például azért készítették el ezt az édességet, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt, de nagyon sokféle babona tartozott ehhez az ételhez.
A fánknak különféle nevei vannak. Erdélyi elnevezése pánkó, a Felvidéken siskának, palócok pampusnak hívják. Ugyancsak népszerű ételek ilyenkor a levesek és a különböző húsételek. Ettől a nagy mennyiségű étel fogyasztástól jórészt az eljövendő év bőségét remélték.

Ez csak csekély információ a farsangról, de én ezeket tartottam a legfontosabbnak. Ha esetleg kedveteket volna kicsit többet megtudni az ünnepről, akkor nézzetek bele az alább megjelölt forrásokba. Ha pedig más-más ünnepekről, és azok szokásairól bővítenétek a tudásotokat, akkor ajánlom figyelmetekbe Tátrai Zsuzsanna és Karácsony Molnár Erika a Jeles napok, ünnepi szokások című könyvét!

Írta: Hős Patrícia
Szerkesztette: Kovács Adrienn

Források a cikkhez:
Könyv: Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások

Képeket készítette: Kersák Viktória

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Dicshimnuszok a DÖK Elnökséghez

Mars kolónia (tantermi színház, beszámoló)

Itt a suli, visszatértünk!