Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő

Hugonnai Vilma
(forrás: wikipédia)
Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága a következőket tette közzé:

"Az UNESCO lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy kétévente javaslatot tegyenek olyan jeles személyiségek születésének/halálának, illetve történelmi események 50., 100. vagy ezek többszörösének évfordulójára, amelyekről a szervezet nemzetközi szinten, az adott tagállammal közösen megemlékezhet.

Az idei esztendőben Hugonnai Vilma (1847-1922) az első magyar orvosnő halálának 100. évfordulójára emlékezünk a szervezettel közösen."

Iskolánk az UNESCO Társult Iskolák Hálózatának tagja.

Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő (akinek születésnapját szeptember 30-án ünnepeljük) 100 éve 1922-ben halt meg, és nemcsak mint orvos ért el szép eredményeket, de kitartása és odaadása a nők helyzetére nézve is nagy hatással volt. A gróf családba született Vilma szembement a partriarchális rendszer és a kor hagyományaival és elvárásaival, és nők ezreinek adott reményt. Úttörő volt hazánkban a női oktatásügyben. Többek között neki is köszönhető, manapság már szép számmal találhatunk sikeres nőket az orvostudományban

Hugonnai Vilma 1847-ben született arisztokrata családba, szülei a kori szokásoknak megfelelően a Prebtsel Mária Leánynevelő Intézetbe küldték, ahol a háztartás vezetésére és a gyermeknevelésre készítették fel. Ez azonban érettségit nem adott. A fiatal lány önerőből autodidakta módon tanulta a természettudományokat. Kiskorától érdekelte a gyógyítás, ugyanis édesanyja tüdőbajban szenvedett. Később, mikor 18 évesen hozzáment Szillasy György földbirtokoshoz, apósát is odaadással ápolta.

A zürichi egyetemen vált először elérhetővé a nők számára is a felsőoktatás. Hugonnai ugyan férje beleegyezéssével, de anyagi támogatása nélkül ment el tanulni az egyetemre. Egyetemi évei alatt főként zöldségeken és gyümölcsökön élt, így 8 hónapra kipróbálta a vegetáriánus életmód előnyeit is. Szegény körülmények között kellett boldogulnia, de munkája meghozta a gyümölcsét, és 1879-ben lediplomázott.

Rövid ideig dolgozott az egyetem sebészeti klinikáján is, de szíve végül hazahúzta. Diplomáját honosítani azonban nem sikerült, ugyanis az akkori közoktatásért felelős miniszter ezt nem engedélyezte arra hivatkozva, hogy a nők felforgatnák az államot, ha tudományos téren egyenjogúsíttatnának a férfiakkal. Helyette azt javasolták, végezze el a bábaképzőt, ám ezt immár diplomás nőként megalázónak érezte.

1880-ban végül letette a diplomája Magyarországon való elismertetéséhez szükséges érettségi vizsgát, és kérte oklevelének hazai elfogadását. Ekkora már többen is felszólaltak és publikáltak a nők oktatása érdekében (György Aladár: Nők mint orvosok, Hercegh Mihály: Magyar nők orvosi gyakorlaton). Végül Wlassics Gyula miniszter engedélyezte a nők egyetemre való jelentkezését. Homonnai Vilmát 1897-ben számos vizsga után itthon is doktorrá avatták. Ezután kezdhetett itthon is praktizálni, elsősorban szegény női betegekkel foglalkozott.

A nő mint háziorvos
(forrás: wikipedia)
Élete során folyamatosan küzdenie kellett munkája elismeréséért. Nő jogi aktivista lett, és szorgalmazta a leánygimnáziumok alapítását, a nők oktatását. Úttörő szerepet vállalt a nők továbbtanulásának ügyében, erről értekezett A nőmozgalom Magyarországon című írásában. 1907-ben kiadta Fischer-Dückelmann A nő mint háziorvos című könyvét magyarul.

Munkája mellett nem hanyagolta el a gyermeknevelést sem, és a nőket is arra buzdította, hogy a karrier és az anyai szerep összeegyeztethető.

Elsősorban hivatástudatból gyógyított, nem pedig a pénz miatt. Gyógyított szegényebbeket munkásokat, napszámosokat is, betegeihez akár házhoz is ment, és kötelességtudóan végezte hivatását egészen haláláig. 1922-ben magányosan halt meg Tisztviselőtelepen. A lapok évekig nem tettek róla említést. Hamvait 1980-ban szállították a Nemzeti Pantheonba.

Öröksége máig fennáll. A Semmelweis Egyetem egy róla elnevezett emlékérmet ítél oda évente a kiemelkedő kutató, orvos, oktatónőknek az egyetemen, illetve a Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbje mellett álló teret is róla nevezték el.

Hugonnai Vilma kitartó küzdelme nemcsak saját életét tette jobbá, de az őt követő generációkban tanulni vágyó nőkét is. Ez hatalmas lépés a nők egyenjogúságáért vívott csatában.

Kovács Adrienn 12.F

Források:


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csongor és Tünde (színházi beszámoló)

Diákpolgár avató a Babitsban

Babits 60 - Ti küldtétek #23: Babits Mihály születésnapjára