Babits Mihály 140: Babits Mihály betegségei

-
Idén ünnepeljük Babits Mihály, iskolánk névadója születésének 140. évfordulóját.
Ebből az alkalomból hagyományosan a napokban kerül sor a Baranya Megyei Irodalmi Verseny döntőjére, az iskolaújság pedig egy három részből álló cikksorozattal készült a jeles alkalomra.
Az második írásban Babits Mihály betegségeinek jártunk utána.

***
"Most beteg a testem. A földi
vágyak messze nagyon...
Mint ropogó csontok a máglyán,
heverek forró ágyamon."
(Babits Mihály: Mint forró csontok a máglyán)


Babits Mihály életét gyermekkorától kezdve súlyos és igen fájdalmas betegségek kísérték végig. Annyira rossz volt az egészségi állapota, hogy sportra sem volt alkalmas. A tanárai az iskolában csak azért nem buktatták meg, mert minden iskolában a legkiválóbb tanulók egyike volt.

Gyermekkorát több kellemetlen mandulagyulladás keserítette meg. Emiatt magányos és zárkózott gyerek volt, nem is igazán voltak barátai. Később ez a helyzet szociális fóbiává súlyosodott.

Költőtársai gyakran „sárgaembernek” vagy „gyomorbajos külleműnek” nevezték.

A költőnek fiatal korától kezdve nemcsak gyomorbántalmai, de idült epehólyag-gyulladása, fájdalmas ízületi gyulladásai, állandó emésztési zavarai és vesekövek okozta heves veserohamai is voltak. Még csak a harmincas éveiben járt, amikor a magas lázakkal járó sokféle nyavalya eredményeképpen szívizom-gyulladása lett.
Később diagnosztizáltak nála asztmát és gyanították, hogy súlyosan depressziós volt.

Babits Mihály és Babits Ildikó
1937-ben jöttek rá, hogy valójában daganatos betegsége van, nem pedig asztmája.
Babits nagyon félt a gégeműtéttől és nagyon sok különféle sebésszel konzultált, hogy megéri-e a kockázat. Egy Korányi Sándor nevű magyar belgyógyász győzte meg, aki akkoriban a korszak legnagyobbja volt, de végül egy német orvos Rudolf Nissen professor műtötte meg.
Hangját a műtét után sajnálatos módon elvesztette, ekkor környezetével írásban kommunikált. (Ez Beszélgetőfüzetek címmel jelent meg később.)

A műtétje után csendben szenvedett, tünetei olykor enyhültek, máskor erősebben térek vissza.
Az utolsó évében már nagyon leromlott az állapota. Gyomorszondák keresztül táplálták, míg végül 1941. augusztus 4-én elhunyt.
Betegségéhez kapcsolódnak a Balázsolás és a Jónás imája című versei is.



Forrás: https://www.gyogyhir.hu/cikk/3557/Babits-Mihaly-----egy-nyalab-testi-fajdalom

Szücs Lili 10.C


Egyéb linkek és olvasnivalók:

Babits Mihály betegségeiről (képes dokumentációval):
https://www.doki.net/tarsasag/mrtos/upload/mrtos/magazine/OK_2015_1_2_07_Babits.pdf

OSTINATO: Forró csontok a máglyán (2020)



Babits Mihály
BETEG-KLAPANCIA 
(1933)

Látom a ködöket,
téli reggeleket,
hétfőket, keddeket,
napokat, heteket...
Nem írok verseket,
beteg vagyok, beteg.

Beteg vagyok, beteg.
Nem írok verseket,
nem zengek éneket...
Csak egypár szót nyögök
vagy inkább köhögök:
beteg vagyok, beteg.

Régi időm elmult,
régi kedvem fordult.
Ki volt hivem, elbujt,
hírem, nevem elhullt,
erőm veszni indult,
pénzem sohasem volt...

Mondd, van-e jussod már
hogy így nyögj és kántálj
mint unott koldusszáj?
Ki hallgat terád már?
Naphosszat motyogd bár
hogy itt fáj, hogy ott fáj...

Künn a fagy közelit.
Öröm, gond közelit.
Karácsony közelit.
A hegyek hátait,
fenyőfák sátrait
ünnepre meszelik.


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg
Olvasd tovább »

A ballagási szokásokról

-
Kép
A ballagás a diákok életében egy nagyon fontos esemény, hiszen ahogy a beszédekben is mondani szokták: "Egy ajtó bezárul, de helyette kinyílik egy másik, amely bevezet minket a Nagybetűs Életbe.” A ballagási ünnepséget minden évben április végén vagy május elején tartják. Az ünnepség főszereplői pedig nem mások, mint a végzős diákok, akik az iskolában töltött évek alatt kitartóan tanultak, hogy a későbbiekben megtudják valósítani a céljaikat. Elhagyják a "második otthonukat", ahol rengeteg tudást, barátot, emléket szereztek és lezárják gyermekkoruk egyik legjelentősebb szakaszát. Az 1870-es években alakult ki ez a hagyomány, az akkor még Magyarországhoz tartozó Selmecbányán, ahol a Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói bejárták a városban lévő kedvelt helyeiket és elbúcsúztak az iskolától. Ez a hagyomány később elkezdett terjedni és a XX. századra már megszokott lett ez az esemény. A ballagást megelőző szokások közé tartozik a bolondballagás, amely az iskola hagyomá
Olvasd tovább »