Babits 60 - Ti küldtétek #24: Babits Mihály születésnapjára

-
Kersák Viktória (12.C) Babits-portréja (2021)
November 26-án minden évben megünnepeljük Babits Mihály, iskolánk névadója születésnapját.
Ebből az alkalomból érdekes rendezvényekkel, programokkal, kvízekkel, kreatív feladatokkal készülünk. 
Hagyományosan ekkor kerül megrendezésre a Baranya Megyei Irodalmi Verseny, amelyről hamarosan beszámolóval jelentkezünk.

A témához kapcsolódó első bejegyzésben tanulóink munkái olvashatók.

***

A lírikus epilógja (parafrázis)

Csak magamról tudok írni.
Egommal nem lehet bírni.
Másról is írnék én verset,
ha látnék lényemnél szebbet.

Köröttem forog minden,
ezt tán még magam sem hiszem.
Elmémet takarja murva,
s élek a világról mit sem tudva.

A bűvös körből nincs kiút,
de én vágyom rá oly hiún,
mint fagyira a kisfiú.

Saját börtönöm rabja vagyok én.
Ez már nem bohém poén,
maradok én a világ közepén!

(Józsa Anna, 12.E)


Barta Liliána: Erre…arra...
(Messze... messze...)

Magyarország az otthonom,
hegyi levegő orvosom.
Erdők, mezők, folyók várnak,
máshol ilyet sosem láthatsz.

Spanyolország, ó te Drága,
megremeg az ember lába.
Kedves haza, szép terek,
sziesztával az élet kerek.

Olaszország, mily’ dicső,
itt megáll végleg az idő.
Colosseum, történelem,
hol lényeg az önvédelem.

Görögország csodás vidék,
egy finom bort nagyon innék.
Tengerek és csendes partok,
szépen szólnak régi lantok.

Törökország hihetetlen,
nagyon sok a hiedelem.
itt 150 évig volt otthonuk,
vérüket magunkban hordozzuk.

Németország furcsa szlengek,
Wurst mellé kapros szószt tesznek.
Hihetetlen ez az élet,
mit „más” nép szerintük nem érthet.

Franciaország, nagy hatalom,
ezt a pár sort neked szavalom.
Mennyi város, mennyi ember,
hol múzeumból van sok ezer.

Angolhon megannyi pompa,
Big Ben és más látványok sora.
Temze, Stonehegne, Cathedral,
szép ruhákon selyemszál.

(Barta Liliána, 12.C)   

***

Kép: vates.hu
Tanner Ilonáról...

1)
Ahogy egyre több információt tudtam meg Török Sophie életéről, egyre inkább úgy éreztem, hogy Tanner Ilona a saját életének is csak mellékszereplője volt. Mások se fordultak felé figyelő tekintettel, és saját magát is kiszorította a horizontból, hiszen egy beteg férjet kellett ápolnia, és örökbefogadott gyermekét is nevelnie kellett. Mindig más került előtérbe önmaga helyett, így sosem tudott kiteljesedni. Pedig, ha több figyelmet kapott volna, és el tudta volna azt a sikert érni, amit egy férfi tudott akkoriban, rengeteg nő találhatott volna sorstársra Török Sophie személyében. 

Tanner Ilonának már csak az élettörténetét olvasni is izgalmas, és csodálatraméltó, hogy mennyire nagy volt benne az akarat. Nagy szerencse, hogy a mai kor fiataljainak megmaradtak az olyan írásos emlékek a múlt századból, mint Török Sophie naplója. A nők érdekérvényesítése akkoriban sok akadályba ütközött. Becsülendő, hogy Tanner Ilona mennyire próbálkozott saját sikerének kulcsát megszerezni. Elgondolkodtam azon, hogy nem lett volna-e jobb megoldás, ha eleinte névtelenül adja ki verseit, és csak később fedi fel valódi kilétét. Sosem tudhatjuk meg, milyen reakciókat váltott volna ki az emberekből. Így, hogy szerzeményei elején rögtön elárulja, hogy ő Babits Mihály felesége, sokan talán előítéletesen állhattak hozzá a művek olvasásához. 

Általában nem szeretek utána olvasni költőink magánéletének, mert félek, hogy az eddig nagyszerűnek tartott szerzőről megtudok valami olyasmit, ami később negatív hatással lesz rám, amikor egy költeményét olvasom. Tanner Ilona életének megismerése kicsit sem árnyalta a Babitsról való tudásom, viszont örülök, hogy megismerhettem. A korszakhoz, és a nők nehéz helyzetéhez kapcsolódó ismereteim bővültek, és megerősödött bennem az, hogy milyen jó, hogy a 21. században élhetek.

(Fodor Laura, 12.E)


2)
Tanner Ilona, művésznevén Török Sophie maga is költő volt. 17 éves kora óta írt verseket kezdetben német nyelven. Rangos lapokban jelentek meg írásai, de ő a Nyugatban is szeretett volna publikálni, így került közel Babits Mihályhoz.
Ilona eredetileg Szabó Lőrinc menyasszonya volt, s a két férfi alkujaként lett végül Babits felesége. A házasságuk nem volt túl szenvedélyes. Ilona felnézett férjére, tisztelte, becsülte őt, de a házasságot szent misszióként élte meg.
A női lélekről, a női lét örömeiről Török Sophie néven írt szépirodalmi stílusban.
Gyermekük nem született így örökbe fogadták Ildikót, akivel Ilona szélsőséges érzelmeket élt meg. Szeretet és közömbösség váltogatták egymást, mivel el akarta titkolni az örökbefogadás tényét. A gyermek 13 éves korában tudta meg egy folyóiratból, hogy szülei örökbe fogadták. Ezt a tényt a lány sohasem tudta igazán feldolgozni, így a Sophie-val való viszonya egyre rosszabb lett.
Ilona életében meghatározó tény volt, hogy férje árnyékából nem sikerült kilépnie, nem sikerült önmagát megvalósítania. Sorsa legnagyobb tragédiája is ez lett, hogy ugyan Babits társaként élt, szellemi partnerei voltak egymásnak, viszont sosem tudott önálló költővé válni, férje minden igyekezete ellenére sem ismerték el őt, úgy tartották róla, hogy „beházasodott az irodalomba”.
Miután Babits Mihály egészsége megromlott, élete végén Sophie-ra volt utalva, aki két éven át ápolta. Végig odaadó felesége maradt, de szeretőinél keresett vigaszt ebben a nehéz időszakában.
Miután a költő meghalt, özvegye sem kapott komolyabb figyelmet. Magányosan halt meg anélkül, hogy beteljesítette volna költői ambícióit.

Sophie így írt önmagáról:


"voltam védelmet esdő gyenge nő, voltam
botránytígérően szenvedélyes. Vendégek közt
csiszolt háziasszony, művelt csevegő, bókokat
kecsesen visszavágó kés-villa zsonglőr; voltam
zavart szerény és hűvösen okos, kacér, szadista,
Vidám csibész és depressziókkal küzdő beteg
ki boltajtón belépni is csak habozva mer
s ügyesen borravalót adnia még nem sikerült."
(Önarckép - részlet)

Számomra az volt érdekes a cikkek elolvasása után, hogy régebben is ugyanazok a dolgok és problémák foglalkoztatták az embereket, mint manapság, csak nem volt illő beszélni róluk. Megdöbbentett, hogy Sophie céljai elérése érdekében mennyi mindent elviselt és bevállalt, és mégsem sikerült neki igazán.

(Fabi Zsombor, 12.C)

A Tanner Ilonáról szóló cikkek forrásai:



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg
Olvasd tovább »

A ballagási szokásokról

-
Kép
A ballagás a diákok életében egy nagyon fontos esemény, hiszen ahogy a beszédekben is mondani szokták: "Egy ajtó bezárul, de helyette kinyílik egy másik, amely bevezet minket a Nagybetűs Életbe.” A ballagási ünnepséget minden évben április végén vagy május elején tartják. Az ünnepség főszereplői pedig nem mások, mint a végzős diákok, akik az iskolában töltött évek alatt kitartóan tanultak, hogy a későbbiekben megtudják valósítani a céljaikat. Elhagyják a "második otthonukat", ahol rengeteg tudást, barátot, emléket szereztek és lezárják gyermekkoruk egyik legjelentősebb szakaszát. Az 1870-es években alakult ki ez a hagyomány, az akkor még Magyarországhoz tartozó Selmecbányán, ahol a Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói bejárták a városban lévő kedvelt helyeiket és elbúcsúztak az iskolától. Ez a hagyomány később elkezdett terjedni és a XX. századra már megszokott lett ez az esemény. A ballagást megelőző szokások közé tartozik a bolondballagás, amely az iskola hagyomá
Olvasd tovább »