A magyar dráma napja (2023) - Madách-emlékhelyek (ajánló)

A Magyar Írók Szövetsége kezdeményezésére 1984 óra szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. 1883. szeptember 21-én volt ugyanis Madách Imre: Az ember tragédiája című művének ősbemutatója a Nemzeti Színházban. Az előadást Paulay Ede rendezte, Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert Gyenes László alakította. A bemutató nagy előkészületeket igényelt, és páratlanul nagy sikert aratott; a rendező életében még kilencvenhétszer tűzték műsorra. (A témáról szóló tavalyi cikkünk itt olvasható. Az ősbemutatóról Imre Zoltán színháztörténész írt bővebben.)

Ebben az ünnepi cikkben két Madách-emlékhelyről esik szó. Az egyik a Nógrád megyében, a Balassagyarmathoz közeli Csesztvén, a másik az innen kb. 40 kilométernyi távolságra lévő szlovákiai Alsósztregován található; az írás végén pedig egy színházi podcastot ajánlunk hallgatásra. 

A csesztvei Madách Kúria korhű dokumentumokkal idézi meg Madách Imre munkásságát. A szerző 1844-től 1853-ig élt itt, ekkor tevékeny részese volt Nógrád politikai életének. Csesztvei háza az 1840-es években ellenzéki találkozók színhelye volt. Amikor feleségül vette a bihari alispán lányát, Fráter Erzsébetet, itt kezdték meg közös életüket, három gyermeket neveltek. 
Madáchot Kossuth titkárának bújtatása miatt 1852-ben letartóztatták és bebörtönözték, a raboskodás évei után ide tért vissza. 

A kúriában lévő kiállítás nyolc szobából áll, és főként a Madách-család történetét dolgozza fel. Magyarországon ez az egyetlen Madách-emlékhely. Legfőbb érdekességei közé tartozik az író néhány rajza és festménye (köztük Szent Imre, amelyet a szabadságharcban elhunyt öccse, Pál ihlethetett), illetve az ötödik teremben található, Az ember tragédiája színpadi produkcióinak szentelt kiállítás, ahol makettek és illusztrációk formájában tárul a látogató elé, hogy a következő nemzedékek milyen látványképekben gondolkodtak az egyes színekről. Az utolsó színházteremben a látogató is színházi jelmezt ölthet, hogy kipróbálhassa magát a színpadon a Tragédia valamelyik főbb szerepében.
A folyosót Zichy Mihály és Kass János eredeti munkái díszítik, valamint a magyar irodalom nagy alakjainak véleményét is elolvashatjuk a műről. Pici, de bensőséges és hangulatos emlékhely, a kúria parkja is nagyon szép.


A csesztvei park képei

Madách rajza





Részletek a kiállítás tájékoztatójából (kattintással nagyobb méret látható)

Madách festménye Szent Imréről


Költők a kiállítás folyosóján

Madách 1853-ban a ma Szlovákia területén fekvő Alsósztregovára költözött, 1854-ben pedig elvált feleségétől, Fráter Erzsébettől. (A csesztvei birtokot anyjuktól testvére, Károly örökölte.) A sztregovai Madách-kastély a csesztveinél jóval nagyobb kiállítást kínál. 1859 és 1860 között ezen a helyen született Az ember tragédiája is.

A kiállítás első felében Madách íróasztala, könyvtára és a család nappalija látható. A berendezési tárgyak nagy része másolat, de így is érezhető a 19. század hangulata. A további helyiségek Az ember tragédiája színein vezetnek végig interaktív módon úgy, hogy közben részleteket hallgathatunk vagy nézhetünk meg különféle előadásokból, illetve különböző értelmezései lehetőségekről is olvashatunk a falon. A kivezető folyosón érintőképernyős adatbázisban nézhetünk utána a mű különböző adaptációinak és olvashatunk bele a számos idegen nyelvű fordításba. 
A kiállítás után bejárhatjuk a parkot, ahol a Madách-család síremléke is megtekinthető.
Bár Alsósztregova (szlovákul Dolná Strehová) az évek során érezhetően inkább szlovák községgé vált, a kastély idegenvezetői készséggel állnak rendelkezésre magyar nyelven is.
  
Reméljük, ez a rövid ismertető kedvet csinált egy későbbi látogatáshoz mindkét emlékhelyre!

Könyvtár

Dolgozószoba

Könyvtár

Könyvtár

Korabeli Shakespeare-összes (német nyelven)

A Tragédia eredeti kéziratlapja

Színek bemutatása: London

Színek bemutatása: Párizs

Színek bemutatása: London, a "haláltánc jelenet" gödre

Színek bemutatása: A falanszter

Színek bemutatása: Az űr

Színek bemutatása: Eszkimó szín


"Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál" (kijárat)

A Tragédia török fordítása

Oroszlán Anikó

(A képek saját készítésűek, kattintásra nagyobb méretben is megtekinthetők.)

***

Madách születésének 200. jubileuma, és a mű bemutatásának 140. évfordulója alkalmából Sirató Ildikó színháztörténész beszélt a mű utóéletéről a Magyar Kultúra Podcastok sorozatban. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

A ballagási szokásokról

A Csikágó - Karvaly Sára könyvajánlója