Beszámoló Karsai György előadásáról (2025.09.18.)

-
2025. szeptember 18-án Dr. Karsai György „A homéroszi eposzok mint a színházi műfajok forrásai” című előadását hallhattuk iskolánk 303-as termében. Az előadás a homéroszi eposzok jelentéséről és értelmezési lehetőségeiről szólt. Akit érdekel az ókori görög irodalom, vagy szeretné feleleveníteni az Íliász és az Odüsszeia történetét, annak ez az alkalom különösen hasznos volt. 

Az előadás során számos érdekes részletet és azok elemzését ismerhettük meg, leginkább az Íliász kapcsán. Megtudhattuk, hogy ez a mű az „érzelmek eposza”, amelynek központi témája a harag. Először Akhilleusz tragédiájáról volt szó. Hallhattunk az anya és fia közötti szoros érzelmi kapcsolatról: Akhilleusz bajban mindig az anyját hívta, de a történet végén őt is elvesztette.
Megtudtuk, hogy egy nagy hősnek nem a fizikai fájdalom miatt kell vagy szabad sírnia, hanem csakis az érzelmei súlya alatt. Az Íliász egyik fő toposza a gyilkolás, amely Akhilleusz haragjából fakadóan pusztított. Ez a motívum későbbi történetekben is visszatér. 

Az előadás második részében Parisz komédiájáról, illetve tragikus iróniájáról hallhattunk. Kiderült, hogy Parisz szépsége ugyanakkora értéknek számított, mint Menelaosz harciassága. Aphrodité segítségével Parisz megnyerte a Helénéért vívott harcot, ami eléggé komikus, hiszen ő csak külsejével törődött, míg Menelaosz kiváló harcos volt. 

Számomra ez az előadás rendkívül hasznos volt, hiszen magyar fakultáción éppen az ókori görög irodalmat tanuljuk, így lehetőségem nyílt újra áttekinteni a homéroszi eposzok történetét. Úgy gondolom, mások számára is élvezetes és tartalmas volt, hiszen számos érdekes információt tudhattunk meg az Íliászról.

Kun Jázmin 11.C

Karsai György (Térey Jánossal közös) legutóbbi könyve az Oidipusz vagy Kreón? a Gondolat Kiadónál jelent meg 2025-ben.


Fotó: Oroszlán Anikó

Franz von Matsch: Akhilleusz megölte a trójai Hektórt, holttestét pedig meggyalázta
(wikipedia)


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #13 - Kosztolányi Dezső Boldogság című novellájának elemzése

-
Kép
Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju...
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg...
Olvasd tovább »

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag...
Olvasd tovább »