Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja
 |
| forrás: MTA |
... feltétlenül olvass tovább.
KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ A BABITSBAN (2003)
A Svéd Akadémia 2025-ben Krasznahorkai László magyar írónak ítélte az irodalmi Nobel-díjat - az indoklás szerint „lenyűgöző és látnoki műveiért, amelyek az apokaliptikus terror közepette mutatják meg a művészet erejét”.
Mindez azért nagy dolog nekünk, magyaroknak, mert Kertész Imre 2002-es irodalmi Nobel-díja mellett ez a második alkalom, hogy ezzel a rangos kitüntetéssel a magyar irodalmat ismerik el.
(A korábbi évek díjazottainak listája itt található.)
Krasznahorkai László 2003 áprilisában volt a Babits Gimnázium vendége, ahol a magyar fakultációs diákokkal beszélgetett, valamint felolvasást is tartott. A beszélgetés Thomka Beáta irodalomtörténész, a PTE-BTK Modern Irodalomtörténeti Tanszékének professzora ajánlására valósulhatott meg, aki elkötelezettje volt a máig évente megrendezett Baranya Megyei Irodalmi Versenynek is.
A szerző--aki az emlékek szerint a Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003) című könyvéből olvasott fel--írt pár sort az iskola emlékkönyvébe is.
BÜSZKÉK VAGYUNK RÁ, hogy Krasznahorkai László az iskola kollektív emlékezetének is része, a díjhoz pedig szívből gratulálunk!
[A visszaemlékezésért és a képekért köszönet Pethőné Nagy Csilla és Maul Borbála tanárnőknek.]
***
Krasznahorkai László a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb és nemzetközileg is elismert írója. Írásai a modern ember lelki válságát mutatják meg, miközben nyelvileg is rendkívül különlegesek. Művei gyakran ábrázolják a világ végközeliségét, hanyatlását, a társadalmi és személyes kríziseket – olyan helyzeteket, amelyekben az ember elveszettnek, kilátástalannak érezheti magát. Ez az "apokaliptikus látásmód" azonban nemcsak a sötétségről szól, hanem arról is, hogy még a kilátástalanságban is fennmarad valamiféle remény vagy emberi méltóság, és hogy az írói nyelv képes ezzel szembenézni.
Rövid életrajzi kivonat (a teljes életrajz ITT olvasható):
- 1954-ben született Gyulán.
- 1976-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem jogi karán.
- 1985-ben jelenik meg első regénye, a Sátántangó, ami később kultikus művé válik.
- 1989-ben megjelenik Az ellenállás melankóliája című regénye.
- 1994-ben bemutatják a Sátántangó c. filmet Tarr Béla rendezésében (a rendező Krasznahorkai filmes alkotótársa a 80-as évek vége óta).
- 2016-ban megjelenik a Báró Wenckheim hazatér című regény.
- 2021-ben megjelenik a Herscht 07769 című regény.
- 2024-ben megjelenik a Zsömle odavan című regény.
Íme néhány ajánlás, ha belekezdenél az olvasásba:
Sátántangó (1985)
Krasznahorkai László első regénye. Valamikor a nyolcvanas évek elején játszódik Délkelet-Magyarországon, egy egykor volt mezőgazdasági telep eleven romjain. Örök érvényű példázat az ember törékeny mivoltáról, a menekülésről és a maradásról, a kegyelemről és a könyörületről. Tarr Béla kultikus filmet forgatott belőle.
Az ellenállás melankóliája (1989)
Egy furcsa atmoszférájú kisvárosban baljós események követik egymást, egy vándorcirkusz, egy hatalmas, kitömött bálna és egy különleges, gnóm férfi is az események részeseivé válnak. Az erőszakba torkolló pusztulástörténetet két szereplő szemszögéből látjuk.
Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003)
A világ legegyszerűbb és legtökéletesebb kertjét keresi már több száz éve Genji herceg unokája, de nem találja. Így érkezik meg Kiotó mellé egy kolostorba A regény az út közben szerzett fizikai és lelki-szellemi tapasztalatairól számol be.
A világ legegyszerűbb és legtökéletesebb kertjét keresi már több száz éve Genji herceg unokája, de nem találja. Így érkezik meg Kiotó mellé egy kolostorba A regény az út közben szerzett fizikai és lelki-szellemi tapasztalatairól számol be.
Seiobo járt odalent (2008)
Krasznahorkai elbeszéléseinek nem csak eleven, emberi hősei vannak: kitüntetett hőssé válnak a világ más elemei is, ezeket leginkább műalkotásoknak mondhatnánk, de csakis a szó legszélesebb értelmében – a természet, a teremtés, a világban föltételezett transzcendens lényeg önmagukban tökéletes, céltalanul és végső soron értelmetlenül szép alkotásainak, amelyek tökélye, ereje, vonzása azonban ellenállhatatlan és kikerülhetetlen. Egy hatalmas fehér madár, egy épület, egy rom, egy ikon. Akár hétköznapi emberek, akár művészek kerülnek kapcsolatba velük – mintha Seiobo istennő kertjébe lépnének be, ahol a barackfák csak minden ezredik évben teremnek gyümölcsöt, de aki eszik abból a gyümölcsből, az örök életet nyeri el.
Herscht 07769 (2016)
Herscht 07769 – mindössze ennyit ír a borítékra feladóként az Angela Merkelnek küldött levelekre a türingiai kisvárosban élő falmosó, mondván, az ügy bizalmas, válasz esetén pedig a postás úgyis megtalálja a név és az irányítószám alapján. Krasznahorkai László új nagyszabású műve, melyet a szerző elbeszélésnek nevez, napjaink Németországában játszódik, annak is a mélabús keleti felében, amely egyszerre Johann Sebastian Bach műveinek forrásvidéke és a neonáci mozgalmak egyre kevésbé titkos bázisa. Mind több és több megmagyarázatlan és ijesztő esemény történik a szürke mindennapokban: előbb bizarr graffitik a Bach-kultusz kegyhelyein, eltűnő lakosok, később egy majdnem végzetes piknik és végül egy robbanás után a további katasztrófák már elkerülhetetlenek, elindul a vadászat Türingiában.
Báró Wenckheim hazatér (2016)
Báró Wenckheim, a messziről jött ember, egyenesen Buenos Airesből tér haza. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei vidékére, a Viharsarokba. Azt mond, amit akar vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő, ügyeskedő kópé vagy zseniális ötletember, aki új távlatokat nyit? A kisvárost egyszer csak ellepik az olajszállító kamionok. Közel vagyunk a tűzhöz.
Krasznahorkai László új regénye egyszerre apokalipszis és karnevál a peremvidékek epicentrumáról. Realista utópia. Érzékeny szatíra, vérbő iróniával. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is szerepel: szolnoki lakos, aki hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé.
Zsömle odavan (2024)
Megannyi menekülő Krasznahorkai-hős után a szerző új regényének főszereplőjét, a 91 éves Kada Józsi bácsit, aki hiába tett meg sok mindent azért, hogy eltűnjön a világ szeme elől, egy meg nem nevezett magyarországi faluban mégis megtalálják követői. Kadának vérében van az inkognitó, családja már több évszázada tartja titokban eredetét, és egyelőre ő se szeretné nagydobra verni, hogy a nyugdíjas villanyszerelő IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjaként Árpád-házi I. József néven tarthatna igényt a magyar trónra. De nem akar belekeveredni a politikába, úgy döntött, saját szavajárásával, hogy nem tesz többé a tűzre, ellenben tiszta vizet önt a pohárba. De mit szólnak ehhez lelkes tanítványai, akik között akad délibábos monarchista és paramilitáris terrorakciókra készülő alak is? Egyáltalán: elejét lehet-e venni a szükségszerű következményeknek?
Krasznahorkai elbeszéléseinek nem csak eleven, emberi hősei vannak: kitüntetett hőssé válnak a világ más elemei is, ezeket leginkább műalkotásoknak mondhatnánk, de csakis a szó legszélesebb értelmében – a természet, a teremtés, a világban föltételezett transzcendens lényeg önmagukban tökéletes, céltalanul és végső soron értelmetlenül szép alkotásainak, amelyek tökélye, ereje, vonzása azonban ellenállhatatlan és kikerülhetetlen. Egy hatalmas fehér madár, egy épület, egy rom, egy ikon. Akár hétköznapi emberek, akár művészek kerülnek kapcsolatba velük – mintha Seiobo istennő kertjébe lépnének be, ahol a barackfák csak minden ezredik évben teremnek gyümölcsöt, de aki eszik abból a gyümölcsből, az örök életet nyeri el.
Herscht 07769 (2016)
Herscht 07769 – mindössze ennyit ír a borítékra feladóként az Angela Merkelnek küldött levelekre a türingiai kisvárosban élő falmosó, mondván, az ügy bizalmas, válasz esetén pedig a postás úgyis megtalálja a név és az irányítószám alapján. Krasznahorkai László új nagyszabású műve, melyet a szerző elbeszélésnek nevez, napjaink Németországában játszódik, annak is a mélabús keleti felében, amely egyszerre Johann Sebastian Bach műveinek forrásvidéke és a neonáci mozgalmak egyre kevésbé titkos bázisa. Mind több és több megmagyarázatlan és ijesztő esemény történik a szürke mindennapokban: előbb bizarr graffitik a Bach-kultusz kegyhelyein, eltűnő lakosok, később egy majdnem végzetes piknik és végül egy robbanás után a további katasztrófák már elkerülhetetlenek, elindul a vadászat Türingiában.
Báró Wenckheim hazatér (2016)
Báró Wenckheim, a messziről jött ember, egyenesen Buenos Airesből tér haza. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei vidékére, a Viharsarokba. Azt mond, amit akar vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő, ügyeskedő kópé vagy zseniális ötletember, aki új távlatokat nyit? A kisvárost egyszer csak ellepik az olajszállító kamionok. Közel vagyunk a tűzhöz.
Krasznahorkai László új regénye egyszerre apokalipszis és karnevál a peremvidékek epicentrumáról. Realista utópia. Érzékeny szatíra, vérbő iróniával. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is szerepel: szolnoki lakos, aki hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé.
Zsömle odavan (2024)
Megannyi menekülő Krasznahorkai-hős után a szerző új regényének főszereplőjét, a 91 éves Kada Józsi bácsit, aki hiába tett meg sok mindent azért, hogy eltűnjön a világ szeme elől, egy meg nem nevezett magyarországi faluban mégis megtalálják követői. Kadának vérében van az inkognitó, családja már több évszázada tartja titokban eredetét, és egyelőre ő se szeretné nagydobra verni, hogy a nyugdíjas villanyszerelő IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjaként Árpád-házi I. József néven tarthatna igényt a magyar trónra. De nem akar belekeveredni a politikába, úgy döntött, saját szavajárásával, hogy nem tesz többé a tűzre, ellenben tiszta vizet önt a pohárba. De mit szólnak ehhez lelkes tanítványai, akik között akad délibábos monarchista és paramilitáris terrorakciókra készülő alak is? Egyáltalán: elejét lehet-e venni a szükségszerű következményeknek?
Ajánlók forrásai:
Annak, "aki menekül, éppen abban a világban kell léteznie, amelyik elől és amelyik miatt menekül" – olvassuk Krasznahorkai László új könyvében, amely az Odüsszeia s ezen belül a Kalüpszó-mítosz alaptörténetét megidézve áttételesen magának a menekülésnek, az üldöztetésnek, a készenlétnek és a résen-létnek mint univerzális sorsállapotnak a megjelenítése.
A Mindig Homérosznak különleges, többdimenziójú vállalkozás: a szöveghez Max Neumann festett képeket, és Miklós Szilveszter szerzett zenét. Ez utóbbit az olvasók a fejezetek élén elhelyezett QR-kódok vagy a megadott weboldal megnyitásával olvasás közben is elérhetik. A szerzők ajánlata így egy olyan alkotás tehát, ahol az olvasó képnek, zenei hangnak és irodalmi szövegnek az együttállásából visszakövetkeztethet arra a csillagos égre, mely Homérosz idején borult az ember fölé, s érzékelheti, miféle csillagos ég az, amely pedig a miénk. (moly.hu)
1. Sebesség
 |
| Forrás: DIA |
Beszélgetés a Nobel-díjról:
Beszélgetés a Sátántangó c. filmről (ami teljes terjedelmében ITT nézhető):
Krasznahorkai László és Kollár Árpád levelezése a Trianon-élmény kapcsán.
https://hvg.hu/kultura/20250210_krasznahorkai-laszlo-kollar-arpad-trianon
https://konyvesmagazin.hu/friss/krasznahorkai_laszlo_kollar_arpad_trianon.html
Krasznahorkainak Patti Smith költő, énekes, a punkzene legendás alakja is gratulált.
 |
| Forrás: Patti Smith Instagram |
Krasznahorkai László köszönő sorai a Facebookon:
(BabitsMa szerk.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése