Színházi ajánló - Móricz Zsigmond: Rokonok (Pécsi Nemzeti Színház)
A Rokonok című darab, a Pécsi Nemzeti Színház előadása Móricz Zsigmond Rokonok című regényére épül. A darabot először 2025 tavaszán mutatták be, és a 2025/2026-os évadban is vissza fog térni a színpadra. A tragikus történet két felvonásban játszódik és Vidákovics Szláven rendezése. A regény a 1920-as, 30-as években íródott a nagy gazdasági válság idején, többször is látjuk, hogy a műben megjelenik a válság hatása Magyarországra. A történet a 20. század első felének magyar valóságát, a korrupciót és a gazdasági visszásságokat ábrázolja.
Történetünk főhőse Kopjáss István (Katona Levente), akit hirtelen megválasztanak Zsarátnok főügyészének. A tisztességes, derék hivatalnok azonban nem korrupt és nem is zsarnok. Az új pozíció betöltésével járó mámort viszont megkeserítik az egymás után felbukkanó álszent rokonok, akik felhasználják összeköttetésüket Kopjással, hogy hasznot csikarjanak ki belőle. A főszereplő erre nem jön rá, hanem csak sok idő elteltével, aggódó és érzékeny felesége, Lina (Lipics Franciska), intelmére ébred rá a valóságra.
A színházi előadás egy nyugodt, átlagos, de ugyanakkor problémákkal küszködő családot mutat be, ahogyan a férj előléptetése által megváltozik az életük. Ám a rokonok felbukkanásával egyre több baj és káosz éri őket, és egyre tragikusabbá válik sorsuk a külvilág miatt. A dráma szereplői először kedvesnek mutatkozva, majd szelíd fenyegetéssel próbálnak Kopjáss fölé hatalmasodni. A mellékszereplők alakítása nagymértékben növeli az előadás színvonalát, mindegyik karakter egyedien van megalkotva és ábrázolva, ráadásul kitűnő színészekkel.
Az egyik fontos női szereplő a vonzó és sznob Szentkálnay Magdaléna, akit Stubandek Katalin játszik, a nagyvárosi és gazdag életet jelképezi. Ezzel szemben Lina az átlagos és nyugodt családélet megtestesítője, a darab így bemutatja az ellentétet, amik közül választania kell főhősünknek. Kopjáss rokonai biztatják is őt, hogy az előkelő és színpadias életet válassza, miközben úgy manipulálják döntéseit, hogy ebből előnyt kovácsoljanak. A manipulatív polgármester szerepét kiemelkedően jól játssza Lipics Zsolt, Götz Attila pedig meggyőzően alakítja a kicsinyes bankigazgatót. Mindketten ironikus humort is alkalmaznak, ami kitűnően illik a karakterükhöz. A többi szereplő is színesíti a társaságot, összességében a közönség el volt ragadtatva tőlük, és óriási tapssal jutalmazták az előadást.
A darab egyszerre érzékenyen és nyersen is feltárja a hatalom és az erkölcsi dilemmák kérdéseit. Az ehhez hozzájáruló díszletek a hangulatteremtés mellett korszerű színhelyeket alkotnak Bátonyi György díszlettervezőnek köszönhetően. Fekete Katalin jelmezei pedig szintén ezt a hatást érik el, emellett a szereplők karaktereinek kibontakozását is elősegítik. Mindez vizuálisan emlékezetessé alakítja a darabot, ami sokat hozzátesz a színházi előadás sikeréhez. Ehhez élő zenét társítanak finom aláfestést teremtve és fokozva a drámai feszültséget.
A színházi előadás Móricz Zsigmond klasszikusát felhasználva egy mindig aktuális történetet mutatott be. A gyönyörű díszletek és jelmezek, a zene és hangulat mellett kitűnő szereplőket láthattunk új, fiatal színészekkel együtt. A kiváló színészi alakítások, az erőteljes színpadi megvalósítással együtt, egy felejthetetlen színházi élménnyé varázsolták az előadást.
Herger Adél 9.B
Az előadás képgalériája itt tekinthető meg.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése