Online bábszínház a monoton hétköznapokra: Moll tündér álma

Elképesztően régen voltam bábszínházban. Egyrészt a koronavírus miatt sajnos nem jutottam el, másrészt pedig a mindenki életét felbolygató járványhelyzet miatt nem is gondoltam ilyesmire. Emlékszem, amikor még alsó osztályos voltam, rengeteg bábelőadásra jártunk az iskolával és a családdal. Egy gyermek számára ez nagy élmény volt akkoriban, és én személy szerint úgy gondolom, hogy ahogy a mese nincs korhoz kötve, úgy a bábszínház sincs. Egy idősebb ember is megnézhet egy Hamupipőke filmet, ha esetleg úgy tartja kedve.

A Moll tündér álma című bábelőadást 2020 októberében mutatták be először, de a koronavírus-helyzet miatt csak kevés előadásra kerülhetett sor, ezért az egri Harlekin Bábszínház 2021 február 5. és 7. között online közvetítette az érdeklődőknek. Rendkívül aranyos, kedves bábelőadás vidám bábokkal, amit Szűcs Réka írt és rendezett, valamint ő volt a főszereplő, a kis Moll tündér is. A másik főszerepet, Durrt, a kis kukacot és Tát, a madarat Zádori Szilárd alakította. Ő a darab zeneszerzője is. Ezen kívül közreműködött Ádám Flóra, aki a darab asszisztensi, valamint Csonka Erzsébet, aki a báb- és díszlettervezői feladatot töltötte be. Az előadás a Harlekin Bábszínház weboldalán volt megtekinthető.

Kép forrása: Harlekin Bábszínház
    A cselekmény azzal kezdődik, hogy egy padlásszobát látunk. Itt élt a főszereplő, Moll, aki első látásra egy kis szakadt szárnyú molylepkére emlékeztet, de ő valójában egy tündér. A tépett szárnya miatt nem képes repülni. A kis tündér nagyon leleményes és könnyedén megszerel bármit, viszont ezt az állapotot nem tudja megoldani. Egyszer csak megtalál egy törött repülőt a földön. Elkezdi megjavítani, és ekkor fogalmazódik meg benne egy ötlet: ha kész lesz, és betudja üzemelni a repülőt, azzal újra képes lesz az egekben repdesni. Ennek megvalósításában Durr, a hernyó lesz segítségére. Innentől kezdve kettejük kalandjait, és sok azzal járó csodát követhetünk nyomon. 

Az előadásban a bábok mögül néha-néha belátszódó kezek az elején még fel-feltűntek számomra, míg a darab további részében már nem figyeltem ilyen apróságokra, hiszen lekötött a cselekmény. A díszlet is nagyon megragadott. Amikor megláttam a darab környezetét, azonnal egy csodavilág, álomvilág jutott az eszembe. Tetszett, hogy egyáltalán nem volt zsúfolt a színpad, és csak a „legszükségesebb” kellékek voltak odarakva, amelyek közül majdnem mindegyiknek megvolt a funkciója. Moll kinézete hangsúlyozta a másságát, különlegességét. Hegyes füle, élénk piros haja, sápatag arcszíne utalt arra, hogy ő nem egy hétköznapi tündér, aki, bár repülni nem képes, szeret megszerelni dolgokat, mert nagyokat álmodik, és a vágyaiért mindent meg is tesz.

A darabban nem volt valódi beszéd, a szereplők a saját nevüket ismételgettték. Ettől függetlenül látszott, hogy szavak nélkül is megértik egymást. A zene pedig nem hagyta, hogy teljes csend telepedjék az előadásra, a darab történéseit kísérve rendkívül jó hangulatot keltett. Lendületesé, vidámmá tette a nem mindig vidám eseményeket, és fokozta az izgalmas jeleneteket.

Számomra a leginkább abban rejlett a darab mondanivalója, hogy ha bármilyen nehézséggel is küszködünk az életben, akkor sem szabad feladni. Moll tündér szárnya akár egy olyan dolog jelképe is lehet, amit nem vagyunk képesek megoldani, de ahogy Moll tündér sem, úgy mi sem hagyhatjuk annyiban a helyzetünket. Nem veszítünk azzal, ha belekezdünk, megkíséreljük megoldani a szituációt. Küzdenünk kell érte, mert ha meg sem próbáljuk, akkor egyáltalán nem történik semmi. És ne féljünk segítséget kérni, ahogy azt az előadásban láthattuk, hiszen lehet, hogy a kis tündér álma Durr nélkül sehogy sem valósulhatott volna meg. Azt is megmutatja nekünk Moll, hogy a terveinket se felejthetjük el csak azért, mert valamilyen probléma, bökkenő állt az utunkba. Ha hibázunk, az sem gond, hiszen azokból tanulhatunk a leginkább. Tovább kell tennünk, dolgoznunk a cél érdekében.

A streaming helyzetben van egy kétségtelenül pozitív hozadék. Az előadást bármikor leállíthatom, többször újra nézhetem. Nem kötött, nem kell várnom a következő szünetig, hogy kimenjek esetleg valamiért. Felvehetem a sürgős telefont úgy, hogy mást ezzel nem zavarok meg. Az ismétlés lehetősége miatt jobban meg tudok figyelni adott részleteket, kedvenc jeleneteket, ami jól jön akkor, ha az előadás ilyen sok apró momentumból áll össze, mint a Moll tündér álma. Ettől az picike jó dologtól eltekintve persze még mindig nagyobb élménynek tartom, ha elmegyek az adott helyre, és csendesen, emberekkel körülvéve tekintek meg valamit. Úgy gondolom, hogy ez nem csak nekünk, a nézőknek is sokkal jobb, hanem a színházban dolgozóknak is, akik most nem kapják meg azt a visszajelzést, amelyet élő keretek között teljesen természetesnek vehetnek.







Youtube videó forrása: Harlekin Bábszínház Youtobe-csatornája

Harlekin Bábszínház:
honlap
facebook

Írta: Hős Patrícia
Átnézte, szerkesztette: Oroszlán Anikó


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Dicshimnuszok a DÖK Elnökséghez

Mars kolónia (tantermi színház, beszámoló)

Itt a suli, visszatértünk!