Az húsvét nagy kérdései, avagy miért pont a tojás és a nyúl kötődik az ünnephez?

Most, hogy közeleg a húsvét az ember elgondolkodik néhány nem teljesen tisztázott dolgon az ünnepről. Például honnan ered az, hogy a nyúl tojja a tojásokat? Vagy a húsvéti tojásnak miért pont a piros a legjellegzetesebb színe? És még sorolhatnám a sok megválaszolatlan kérdést, de inkább járjunk utána pár érdekes elképzelésnek és történetnek ezekkel kapcsolatban.

A nyúl szimbólumának több magyarázata is létezik, mint például a termékenység, ami abból ered, hogy a nyulak rengeteg utódot nemzenek és nevelnek fel.

A kereszténységet megelőző időkben egyes helyeken a tavaszi nap-éjegyenlőség utáni első holdtöltét követő első vasárnapon, azaz húsvétvasárnapkor a tavasz és a megújulás pogány istennőjét, vagyis Ostarát (Eostre) ünnepelték. Több változat ismert a hozzá fűződő legendából. Az egyik ilyen szerint Ostara tartott magánál egy színes tojásokat tojó madarat, amit nyuszivá változtatott, és ő a mai húsvéti nyusziként ismert állat. Azokat a tojásokat, amiket a nyúl tojt--hiszen megőrizte ezt a képességét--, az istennő a gyerekeknek ajándékozta. Az istennő nevéből fakadhat a húsvét angol (Easter) és német (Ostern) elnevezése.

Azonban az is valószínűnek tartható, hogy ez az egész hagyomány egy német nyelvbotlás következménye. Több német területen az emberek húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak. Ennek az állatnak a német elnevezése Haselhuhn volt, rövidítve pedig Hasel, míg a nyúl német neve Hase, így lehetséges, hogy ez a szokás csak egy félreértésből születhetett meg.

A húsvéti nyúl eredetére sok-sok feltevés, legenda és történet létezik, amelyek közül nem tudhatjuk, hogy melyik az igaz, de talán az utóbbi tűnhet a leginkább reálisnak. És ezek persze mind kedvesek és jók a számunkra. Ahogy viszont Frauhammer Krisztina, néprajzkutató is említette az Újkor.hu egyik cikkében, hogy ma már csaknem lehetetlen lenne annak feltárása, hogy honnan is ered a húsvéti nyúl.

A tojás már az előbbiekben elhangzott teóriákban is szerepelt, és a nyúl mellett a tojás is sok mindent jelképez. Többek között ez is a termékenységet szimbolizálja.

A nagyböjt során a hús és a zsírral készült ételek mellett tejet, sajtot és tojást sem szabadott fogyasztani. Mivel a tojás viszont tartós, és a negyvennapos böjt alatt a különböző családoknál elég sok felhalmozódott belőle, így azt meg kellett enni, mielőtt megromlott volna, ezáltal tökéletes ajándékként szolgált. Tehát a tojás valószínűleg ekként kötődik a húsvéthoz.

És ha tojás, akkor egyértelműen csokoládé tojás az, amelyet szintén nagy örömmel majszolunk a húsvéti ünnepek alatt. Az első csokoládé tojást 1873-ban készítették el Angliában. Azonban ez még nem a mai megszokott forma volt, azaz üreges és könnyed, hanem vastag és keserű csokiból készült.

A piros a leginkább elterjedtebb színe a tojásnak, de hogy miért pont az? Úgy tartják, hogy Jézus kiömlött vére színezte pirosra a tojásokat. Ehhez is több elbeszélés fűződik, mint például, hogy Jézus Krisztus keresztre feszítése során, ráesett egy csepp vér egy imádkozó asszony kosarában található tojásra, és ebből a történetből eredhet a tojások piros színre festése.





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Október 23-a a Babitsban (Halmos Ádám-Horváth Réka: Nemzeti Trip)

József Attila halála - az örök rejtély

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek