Beszámoló a PécsLit-ről - Második rész
(Az alábbiakban a beszámolónk második része olvasható. Az első erre a linkre kattintva olvasható.)
A fesztivál utolsó előtti napján Szécsi Noémi tartott rendhagyó irodalomórát a középiskolások számára. A téma Jókai Mór volt, és szó esett az írónő Jókai és a nők című új kötetéről is, bár az óra középpontjában inkább a magyar romantika legismertebb írója pályájával kapcsolatos érdekességek álltak. (Szécsi Noémi író és kultúrtörténész, kultúrtörténeti munkái mellett regényei is megjelentek.)
A beszélgetést az írónő (Milbacher Róbert betegsége miatt) egyedül vállalta. Elmondása szerint ritkán beszél iskolások előtt, ezért az óra elején azt kérte, hogy akinek menet közben kérdése van, mindenképp tegye fel.
Azzal kezdte, hogy már a neve (Noémi) is Jókai által megálmodott női név, ezért nem csoda, hogy különös kíváncsiság furdalta Jókai művei iránt, még ha kezdetben nehézséget is okozott számára a regények olvasása. Az arany emberrel eleinte különösen meggyűlt a baja, viszont ez volt az egyik olyan mű, ami később a Jókai és a nők című könyvét inspirálta.
Szécsi Noémi a hallgatóság számára Jókait nem csak mint a "nemzet nagy regényíróját", hanem mint embert is közelebb hozta. Megtudtuk, hogy fiatalkorában szelíd, visszahúzódó, engedelmes, kék szemű szőke fiú volt, aki igyekezett távol maradni a rendbontástól még a szabadságharc idején is. Egyetlen kivétel az volt, amikor Zsófia császárnéról (aki Sissi anyósa volt) és Jellasicsról pajzán gúnyverset írt, és emiatt komolyan tartott attól, hogy letartóztatják.
Élete egyik legnagyobb botránya a Laborfalvi Rózával kötött házassága volt. A híres színésznővel kötött házasság akkoriban hatalmas társadalmi visszhangot keltett, hiszen az asszony idősebb volt nála, és volt egy házasságon kívüli gyermeke. A könnyűvérű nőnek tartott Rózával való frigyet még Jókai legjobb barátja, Petőfi Sándor sem nézte jó szemmel. Az eljegyzés és a mindenki akarata ellen való házasság végül nem csak családját és a közvéleményt háborította fel, hanem Jókai és Petőfi barátságának a végét jelentette.
Szécsi Noémi véleménye szerint Jókai művei hatalmas univerzumot alkotnak, és alakjai összekapcsolódnak, akár a mai képregény-univerzumok szereplői. A nőalakokban erős kettősség figyelhető meg: a szelíd szőke hősnők, illetve a durva karakán megjelenésű barnák jól elválnak egymástól. Ez a kettősség tökéletesen jellemzi a kor nőideálját.
Bár Jókait sokan konzervatívnak tartják, műveiben meglepően modern gondolatok is felbukkannak, mint a repülés jövője, a tudomány fejlődése vagy akár a klímaváltozás. Mindezt a A jövő század regénye című művében is jól látható. Szécsi Noémi szerint ideje lenne újra felfedezni Jókai modernségét. Talán éppen a mai kor filmes feldolgozásai adhatnának új életet a regényeknek és bizonyíthatnák, hogy a "nagy mesemondó" a jelenünkhöz is sok mindennel hozzá tudna járulni.
Én is úgy gondolom, hogy nagyon fontosak az új (akár a modern vagy a női kutatói) nézőpontok ahhoz, hogy a kötelező olvasmányokat más szemmel is tudjuk nézni.
Halmosi Piri 11.C
 |
| fotók: Oroszlán Anikó |
Szécsi Noémi Jókai és a nők című könyvébe itt lehet beleolvasni: https://litera.hu/irodalom/konyvajanlo/szecsi-noemi-jokai-es-a-nok-reszlet.html
Az írónő nőtörténeti kutatásairól a régebbi blogjában jelentek meg érdekes írások: https://halcsontosfuzo.blog.hu/
A könyvről itt olvasható még több:
A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-kiállítása még december 31-ig látogatható.
A könyvvel kapcsolatban podcast és online könyvbemutató is hozzáférhető:
Könyheti könyvbemutató:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése