Rabb Jóska - érdekességek a híres pécsi énekesről

-
Rabb József - a mi generációnknak talán már nem mond sokat ez a név, ám közel 70 évvel ezelőtt Pécs egyik legismertebbjeként tartották számon. Rendszeres vendége volt a rádiónak, fellépője számos pécsi vendéglátóhelynek, színésze és kórustagja a Pécsi Nemzeti Színháznak.

Életéről

A XX. század elején, 1915-ben Baranyajenőn látta meg a napvilágot. Huszonéves korában már a pécsváradi bányában dolgozott. Idővel egyre többet énekelt a bányászkórus szólistájaként, ennek emlékét őrzi egy, a munkások között elhíresült szállóige: „Jóska te csak énekelj, majd mi dolgozunk!”. Itt közbeszólt a történelem, 1939-ben kitört a II. világháború, behívót kapott a seregbe. 1947-ben, a háború befejezte után szerelt le. Az ’50-es évek elején Antal Györgynek, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatójának jóvoltából a Pécsi Nemzeti Színházba került. Innen 1957 decemberében távozott, majd meghívásra énekelt megannyi pécsi vendéglátóhelyen, ahogy ő maga is mondta: „Énekeltem meghívásra, felléptem mindenütt, ahova csak hívtak.” 1962-ben Amerikában lemeze jelent meg, addigi leghíresebb nótáival. Egészen nyugdíjas koráig énekelt, 2007. december 9-én hunyt el.

Miért érdekel ez két 15 évest?

Máté: „2020 őszén említette nekem Boldi, hogy dédnagyapja (művésznevén Pécsi Rabb Jóska) régen híres magyarnóta-énekes volt, aztán egyre többször merült fel (először csak amolyan poén szintjén), hogy csinálunk egy Youtube csatornát, vagy legalábbis valamit, ami őrzi emlékét. Decemberben már komolyabb tervekkel álltunk a projekt előtt, és végül az év végén el is startolt az oldal.”

Boldi: „Azt tapasztaltam több helyen, hogy lenne igény egy ilyen oldalra, ahol minden információt és videóanyagot összegyűjtünk róla. Az ötletet egyedül viszont nem tudtam volna megvalósítani, ezért örültem, amikor láttam Máté lelkesedését a projekttel kapcsolatban.”

Az ötlet kivitelezése

Már az elején felismertük, hogy egy platformon nem igazán tudnánk megvalósítani az elképzeléseinket, ezért két részre bontottuk a rendelkezésünkre álló anyagokat. Elkészítettünk egy Wikipédia oldalt, ahol Boldi unokatestvére segített a technikai háttér biztosításával, itt az általános információkat, tudnivalókat, tényszerű adatokat gyűjtöttük össze. A videó és hanganyagokat pedig egy Youtube csatornán tettük / tesszük közzé, ahol pedig Máté segített a videók (és hangjuk) szerkesztésében. Ez a mai napig aktív, hetente érkezik új videó, és folyamatosan keresünk további felvételeket. Ha van kedvetek vessetek rá egy pillantást, esetleg iratkozzatok fel!


Köszönjük a lehetőséget, hogy az iskolaújságnak mesélhettünk Rabb József személyéről, és az emlékének megőrzéséről!

Cikkhez kapcsolódó oldalak:

Írta: Köbli Máté, Rabb Boldizsár (9.F)
Szerkesztette: Schmidt Kata

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg
Olvasd tovább »

Az húsvét nagy kérdései, avagy miért pont a tojás és a nyúl kötődik az ünnephez?

-
Kép
Most, hogy közeleg a húsvét az ember elgondolkodik néhány nem teljesen tisztázott dolgon az ünnepről. Például honnan ered az, hogy a nyúl tojja a tojásokat? Vagy a húsvéti tojásnak miért pont a piros a legjellegzetesebb színe? És még sorolhatnám a sok megválaszolatlan kérdést, de inkább járjunk utána pár érdekes elképzelésnek és történetnek ezekkel kapcsolatban. A nyúl szimbólumának több magyarázata is létezik , mint például a termékenység, ami abból ered, hogy a nyulak rengeteg utódot nemzenek és nevelnek fel. A kereszténységet megelőző időkben egyes helyeken a tavaszi nap-éjegyenlőség utáni első holdtöltét követő első vasárnapon, azaz húsvétvasárnapkor a tavasz és a megújulás pogány istennőjét, vagyis Ostarát (Eostre) ünnepelték. Több változat ismert a hozzá fűződő legendából. Az egyik ilyen szerint Ostara tartott magánál egy színes tojásokat tojó madarat, amit nyuszivá változtatott, és ő a mai húsvéti nyusziként ismert állat. Azokat a tojásokat, amiket a nyúl tojt--hiszen megőrizte
Olvasd tovább »