Érdekességek az 1956-os forradalomról - megemlékezés iskolánkban

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik--nemzetközi visszhangot is keltő--legmeghatározóbb eseménye volt.

Bár a főváros rendszerint központi szerepet tölt be, ha országos megmozdulásokról van szó, az 1956-os események nem Budapesten kezdődtek.
Október 23-án elsőként Debrecenben szerveződött tömeg a diákokból, akik a pártszékházhoz vonultak, és átadták követeléseiket az illetékes vezetőknek. Ezután Görbe János színész elszavalta Petőfi Sándor A nép nevében című versét a tömegnek. Az 1956. október 23-i forradalom az egyetemekről induló békés tün­te­té­ssel kezdődött, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

A harc fizikailag elbukott, de így is jelentős hatással volt Magyarországra. A lakosságot tekintve szomorú következményekkel járt; a forradalom hatására ugyanis körülbelül 200.000 ember menekült el az országból.

A legtöbben az Egyesült Államokban telepedtek le, de sokan kerestek új otthont Nagy-Britanniában, Kanadában, Németországban, Franciaországban és Svájcban. Persze jelentős számban maradtak emigráns magyarok Ausztriában is, hiszen a legtöbb ember először a szomszédos országba ment, majd csak onnan indult tovább nyugatra, ahol pozitív fogadtatás várta őket.

A kivándorló magyarokat két részre oszthatjuk: vannak, akik a jobb élet reményében menekültek külföldre, de akadtak olyanok is, akik a szabadságharc megtorlása elől futottak.

Olyan híres személyek is távoztak 1956-ban, mint Faludy György költő, Puskás Ferenc labdarúgó, valamint Andy Vajna filmproducer.

Néhány érdekesség:
  • A tömeg 23-án este a Kossuth térre ért és a korábbi miniszterelnököt követelte, a reformpárti Nagy Imrét. Ő kiállt az Országház erkélyére, és beszédet intézett a tüntetőkhöz, melyben éltette a korábban foganatosított reformokat, ám a tömeget úgy szólította meg, hogy: "Elvtársak".
  • A Corvin köz és környéke a forradalom egyik legfontosabb harci csomópontja volt, hetekig keményen tartották magukat itt a forradalmárok. Október 26-án pedig egészen zseniális húzásra vetemedtek: levesestányérokat tettek ki az útra, oda, ahonnan a tankok érkeztek. A tankok nem is mentek tovább, mivel azt gondolták, hogy a magyarok aknákat tettek az útjukba, ezzel sikerült megállítani őket. Ezután jöhetett a harcok másik kedvelt forradalmi fegyvere, a Molotov-koktél. A csavaros magyar észjárás tehát nem hagyta cserben a hősöket sem.
  • George W. Bush amerikai elnök az elismerés napjává nyilvánította 2006. október 23-át, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából a 2006 őszén nyilvánosságra hozott 8072-es számú proklamációjában. Proklamációjában ez olvasható: „…a magyar forradalom 50. évfordulóján ünnepeljük azokat a magyarokat, akik kihívást intéztek egy birodalomhoz, hogy kivívják a szabadságukat. Elismerjük a barátságot az Egyesült Államok és Magyarország között és megerősítjük közös óhajunkat a szabadság elterjesztésére szerte a világban…"

Legnépszerűbb jelmondatok:

„Bem apó és Kossuth népe, menjünk együtt, kéz a kézbe!”
„Munkás-paraszt gyerekek, együtt megyünk veletek!”
„Új vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk!”
„Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!”
„Szovjet sereg menjen haza, Sztálin-szobrot vigye haza!”
„Függetlenség, szabadság!”

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.” (Albert Camus, 1956)

A cikkhez felhasznált források:

Írta: Barta Liliána 11.c

***

Az idei megemlékezésen iskolánk osztályai az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó filmeket nézhetnek meg. 
A néma forradalom (Das scweigende Klassenzimmer, 2018) igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett.


Kritkák a filmről:

A szabadság vihara című dokumentumfilm (2006) pedig a melbourne-i olimpia vízilabdatorna-mérkőzés eseményeit dolgozza fel. 



Kritikák a filmről:

***



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Névadónk, Babits Mihály születésnapja 2021

Beszámoló a Baranya Megyei Irodalmi Versenyről (2021)

Rendhagyó irodalomóra: Babits Mihály: Jónás könyve (Tandem Színház)