Érdekességek az 1956-os forradalomról - megemlékezés iskolánkban

-
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik--nemzetközi visszhangot is keltő--legmeghatározóbb eseménye volt.

Bár a főváros rendszerint központi szerepet tölt be, ha országos megmozdulásokról van szó, az 1956-os események nem Budapesten kezdődtek.
Október 23-án elsőként Debrecenben szerveződött tömeg a diákokból, akik a pártszékházhoz vonultak, és átadták követeléseiket az illetékes vezetőknek. Ezután Görbe János színész elszavalta Petőfi Sándor A nép nevében című versét a tömegnek. Az 1956. október 23-i forradalom az egyetemekről induló békés tün­te­té­ssel kezdődött, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

A harc fizikailag elbukott, de így is jelentős hatással volt Magyarországra. A lakosságot tekintve szomorú következményekkel járt; a forradalom hatására ugyanis körülbelül 200.000 ember menekült el az országból.

A legtöbben az Egyesült Államokban telepedtek le, de sokan kerestek új otthont Nagy-Britanniában, Kanadában, Németországban, Franciaországban és Svájcban. Persze jelentős számban maradtak emigráns magyarok Ausztriában is, hiszen a legtöbb ember először a szomszédos országba ment, majd csak onnan indult tovább nyugatra, ahol pozitív fogadtatás várta őket.

A kivándorló magyarokat két részre oszthatjuk: vannak, akik a jobb élet reményében menekültek külföldre, de akadtak olyanok is, akik a szabadságharc megtorlása elől futottak.

Olyan híres személyek is távoztak 1956-ban, mint Faludy György költő, Puskás Ferenc labdarúgó, valamint Andy Vajna filmproducer.

Néhány érdekesség:
  • A tömeg 23-án este a Kossuth térre ért és a korábbi miniszterelnököt követelte, a reformpárti Nagy Imrét. Ő kiállt az Országház erkélyére, és beszédet intézett a tüntetőkhöz, melyben éltette a korábban foganatosított reformokat, ám a tömeget úgy szólította meg, hogy: "Elvtársak".
  • A Corvin köz és környéke a forradalom egyik legfontosabb harci csomópontja volt, hetekig keményen tartották magukat itt a forradalmárok. Október 26-án pedig egészen zseniális húzásra vetemedtek: levesestányérokat tettek ki az útra, oda, ahonnan a tankok érkeztek. A tankok nem is mentek tovább, mivel azt gondolták, hogy a magyarok aknákat tettek az útjukba, ezzel sikerült megállítani őket. Ezután jöhetett a harcok másik kedvelt forradalmi fegyvere, a Molotov-koktél. A csavaros magyar észjárás tehát nem hagyta cserben a hősöket sem.
  • George W. Bush amerikai elnök az elismerés napjává nyilvánította 2006. október 23-át, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából a 2006 őszén nyilvánosságra hozott 8072-es számú proklamációjában. Proklamációjában ez olvasható: „…a magyar forradalom 50. évfordulóján ünnepeljük azokat a magyarokat, akik kihívást intéztek egy birodalomhoz, hogy kivívják a szabadságukat. Elismerjük a barátságot az Egyesült Államok és Magyarország között és megerősítjük közös óhajunkat a szabadság elterjesztésére szerte a világban…"

Legnépszerűbb jelmondatok:

„Bem apó és Kossuth népe, menjünk együtt, kéz a kézbe!”
„Munkás-paraszt gyerekek, együtt megyünk veletek!”
„Új vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk!”
„Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!”
„Szovjet sereg menjen haza, Sztálin-szobrot vigye haza!”
„Függetlenség, szabadság!”

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.” (Albert Camus, 1956)

A cikkhez felhasznált források:

Írta: Barta Liliána 11.c

***

Az idei megemlékezésen iskolánk osztályai az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó filmeket nézhetnek meg. 
A néma forradalom (Das scweigende Klassenzimmer, 2018) igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett.


Kritkák a filmről:

A szabadság vihara című dokumentumfilm (2006) pedig a melbourne-i olimpia vízilabdatorna-mérkőzés eseményeit dolgozza fel. 



Kritikák a filmről:

***



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg
Olvasd tovább »

Az húsvét nagy kérdései, avagy miért pont a tojás és a nyúl kötődik az ünnephez?

-
Kép
Most, hogy közeleg a húsvét az ember elgondolkodik néhány nem teljesen tisztázott dolgon az ünnepről. Például honnan ered az, hogy a nyúl tojja a tojásokat? Vagy a húsvéti tojásnak miért pont a piros a legjellegzetesebb színe? És még sorolhatnám a sok megválaszolatlan kérdést, de inkább járjunk utána pár érdekes elképzelésnek és történetnek ezekkel kapcsolatban. A nyúl szimbólumának több magyarázata is létezik , mint például a termékenység, ami abból ered, hogy a nyulak rengeteg utódot nemzenek és nevelnek fel. A kereszténységet megelőző időkben egyes helyeken a tavaszi nap-éjegyenlőség utáni első holdtöltét követő első vasárnapon, azaz húsvétvasárnapkor a tavasz és a megújulás pogány istennőjét, vagyis Ostarát (Eostre) ünnepelték. Több változat ismert a hozzá fűződő legendából. Az egyik ilyen szerint Ostara tartott magánál egy színes tojásokat tojó madarat, amit nyuszivá változtatott, és ő a mai húsvéti nyusziként ismert állat. Azokat a tojásokat, amiket a nyúl tojt--hiszen megőrizte
Olvasd tovább »