Ti küldtétek #1 - Vitaindító

- március 09, 2021

A BabitsMa digitális iskolaújságban "Ti küldtétek" címmel új rovat indul. A rovat célja olyan munkák közzététele, amelyek eredetileg tanórára készültek, ám a szélesebb közönség számára is érdekesek lehetnek. Fontos, hogy ezek a munkák eredetileg nem az újságba íródtak, hanem abba kívánnak bepillantást nyújtani, hogy a órákon a diákok milyen típusú feladatokkal, témákkal, problémákkal foglalkoznak, és azokat hogyan tudják kreatívan feldolgozni. Ha Te is készítettél órán/órára valami olyat, ami szerinted másoknak is érdekes lehet, kérd ki a szaktanáraid véleményét, és küldd el a babitsma@gmail.com címre, vagy lépj más módon kapcsolatba velünk!

Vitaindító a vallásokról

Mai világunkban az bizonyos, hogy az évezredek óta létező vallásoknak megvan a maguk helye. A Föld népességének több mint háromnegyed része tartozik valamilyen vallási felekezethez, legyen az az egész világon elterjedt, vagy csak egy adott régióban. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a fiatalabb korosztály egyre kevesebb érdeklődést mutat a hit iránt, még akkor is, ha esetleg környezetükben erre ösztönző hatások érik őket. Mi lehet ennek az oka?

A különféle vallások a legkülönfélébb értékrendekkel és eszmékkel rendelkeznek, melyeket egyértelműen nem lehet minősíteni. Nem létezik rossz vagy jó vallás, csak olyan, amivel egyetértünk, vagy nem. Viszont mindegyik egy közös célt képvisel: hogy egy jobb, szebb élet felé tereljék híveiket. Adnak egy normát, mely utat mutat és az ember alkalmazkodhat hozzá, és talán ez is az összes vallás értelme, létjogosultságának oka.

Ez a norma alapvetően jó, akkor is, ha széles skálájú, hogy egy vallás nevében mi számít elfogadhatónak és mi nem. A probléma és az ateisták egyre gyarapodó számának oka nem is a vallás, hanem inkább azok "megtestesítői", az egyházak, valamint azok az emberek, akik - szándékosan vagy nem - félreértelmezik a vallási tanításokat. Példaként legjobban a középkorban megerősödött katolikus egyház szolgál; az inkvizíciótól elkezdve a legsötétebb politikai és gazdasági ügyletekig rengeteg eseményt találunk, amelyek egyértelműen visszatetszőek sokak szemében. Borzasztó bűnöket követtek el egy olyan vallás nevében, amelynek legfőbb értéke a szeretet, s amelynek képviselője, Jézus még a saját életét is feláldozta az emberekért.

Manapság is történnek ilyen szörnyűségek, elég a muzulmánok "szent háborújára", a dzsihádra gondolni, mely a vallás védelme nevében szül erőszakot.  Vagy a katolikus papok pedofil botrányai is nagyon negatív visszhangot váltanak ki. 

Nagyon fontos, hogy az egyházak az alapvető értékeket megtartsák, de főként a gyorsuló világunkban annak is kiemelt szerepet kellene játszania, hogy megújuljanak és valamennyire alkalmazkodjanak az adott korhoz. Sajnos az egyházakban számtalan olyan korlátozó elv van, amely a mai kor emberének nem fogadható el. Ki akar manapság több hétig böjtölni ebben a fogyasztói társadalomban? Melyik gyermek akarja a vasárnap délelőttjeit a templomban tölteni, ha otthon is lehet számítógépezni? Nőként ki akar csadorban járni és egész nap otthon ülni háztartásbeliként, ha karriert is futhat be? Ki akar pap lenni, ha egész életre cölibátust kell fogadni, miközben a szexualitás és intimitás egyre inkább teret kap? Sajnos sok ember számára nem tudnak az egyházak reális alternatívát kínálni a 21. századi élethez, és talán ennek megváltoztatásával lehetne több embernek kapaszkodót nyújtani.

Ugyanakkor pont a 21. században jelentkező társadalmi problémák miatt, mint a felgyorsult világ, a stressz, az eltávolodás, anyagiasodás, lenne fontos egy olyan lelki segítség, amely irányt, segítséget, kapaszkodót mutat. Természetesen az egyénen múlik, hogy van-e hite. De az egyházak fontos feladata lenne, hogy hívőket szerezzen és tartsa is meg őket. Ez pedig csak a megtisztulással, megújulással lehetséges.