Könyvajánló: Guruljunk együtt! Ragadozó városok

Philip Reeve brit író 2001-ben megjelent Ragadozó városok című könyve (egy négy részes sorozat első kötete, azóta 2018-ban egy film is készült belőle) hihetetlen érdekes utazás egy kitalált jövőbe. Ez a sci-fi és ifjúsági regény teljesen megigézi az embert egy olyan világgal, ami akár talán a későbbi századokban az emberiség számára is létrejöhet, ha tényleg eljutunk egy olyan fejlett szintre. Persze én személy szerint remélem, hogy inkább nem, mert bármennyire jó és csodás, hogy van egy ilyen fiktív történet, maradjon is ott benne ez a gondolat.

Miről szól? A városokat átalakították guruló szerkezetekké, amik mindenfelé mozoghatnak a világban. Ezeknek a hangzásra kocsira emlékeztető masináknak van egy törvényük, miszerint a nagyobb városok megeszik a kisebbeket. Igen, szó szerint bedarálják egymást. Hogy ez mire jó? Leginkább a túlélés miatt szükséges ezt tenniük, de talán ezt máshogy is meglehetne oldani.

Történetünk London városából indul, ahol egy fiatal fiú, Tom is él. Londonban az emberek különböző kasztokra vannak osztva. Mint például történészek, mérnökök és így tovább. Ez a fiú a történészek csoportjához tartozik, de azon belül nem éppen a legkecsegtetőbb helyen. Egyik társa -aki nem igazán kedveli őt- gúnyolódni kezd vele. Amikor már a fiú elhunyt szüleit is becsméreli, Tom elvesztve a fejét megüti a másik fiút. Kisebb verekedés alakul ki, és Tomot emiatt megbüntetik. A fiúnak a rettegett alsó szintre kell mennie az előző „elfogyasztott” város értékes, másnak szemétnek tűnő dolgainak felkutatására. Nagy szerencséjére a felügyelő, aki éppen aznap ott volt, nem más, mint a történészek vezetője, a nagy és híres Valentine, akiért a fiú maga is csillogó szemekkel néz fel. A fiú legnagyobb meglepetésére a férfi a lányával együtt maga is lement vele arra a helyre, ahol a tárgyakat kellett átnézniük.

Miután áttekintették a holmikat, a túlélők kerültek eléjük, amely sornak végén pár hajléktalan csavargó ácsorgott. Ebből a kis csoportból egy kendős lány lépett előre ezt mondva: „Nálam van valami, ami érdekelheti magát, Valentine!” És egy hosszú tört előrántva a férfi felé bökött. Ekkor Tom kihasználva az ekkor kialakult kis ijedtséget, kivette a lány kezéből a fegyvert. A lány elfutott, de Tom követte őt. A fiú addig futott, amíg el nem érte a szemétledobó felé futó lányt. A lányról addigra leesett a szája elé kötött sál, így Tom elé tárult az ijesztő ábrázata. A lány arcát egy nagy heg „díszítette”.

A lány végül leugrott, de előtte elárulta a fiúnak a nevét. Ezt abból a célból tette, hogy Tom megkérdezhesse Valentine-tól, mit tett Hester Shaw-val. Amikor a férfi odaért, Tom elmondta neki, hogy mit hallott. Ekkor a férfi így szólt: „Igazán sajnálom.”, és lelökte a fiút.

Ezeket az izgalmakat követően két fő szálon fut az elbeszélés. Az egyik vonalon végig követhetjük, hogy mi történik Hesterrel és Tommal az érdekfeszítő bevezetés után, a másikon pedig ott lehetünk Londonban, ahol Valentine lánya egyre inkább elbizonytalanodik az apjával kapcsolatban. Ezeket olvasva jogosan tehetünk fel rengeteg kérdést. Mint például: Ki az a Hester Shaw? Valentine mit tett vele? És ki valójában ez a Valentine?

Ez a már az elején számomra bravúrosan kezdődő regény véleményem szerint a továbbiakban sem veszti el varázsát. Kicsit talán arra is megtaníthat minket, embereket, hogy nem biztos, hogy kell nekünk az a nagyon modern és fejlett élet, amit annyira elakarunk érni.

Én mindenkinek ajánlom ezt, aki egy kicsit is szereti a jövőben játszódó történeteket, vagy a leginkább nekünk, fiataloknak (de persze felnőtteknek is) íródott könyveket.

A könyv moly.hu oldala, ahol véleményeket is olvashatsz, ITT található.
ITT olvashatsz kritikát a filmről.

A könyv megtalálható az iskola könyvtárában!

Írta: Hős Patrícia

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az élet egy csoda, egy csoda! - Interjú Németh Daniella "Danóval"

DÖK-nap a Babitsban

A tudás évszázadokon átívelő érték - Pedagógusnap 2021