A ballagás a diákok életében egy nagyon fontos esemény, hiszen ahogy a beszédekben is mondani szokták: "Egy ajtó bezárul, de helyette kinyílik egy másik, amely bevezet minket a Nagybetűs Életbe.” A ballagási ünnepséget minden évben április végén vagy május elején tartják. Az ünnepség főszereplői pedig nem mások, mint a végzős diákok, akik az iskolában töltött évek alatt kitartóan tanultak, hogy a későbbiekben megtudják valósítani a céljaikat. Elhagyják a "második otthonukat", ahol rengeteg tudást, barátot, emléket szereztek és lezárják gyermekkoruk egyik legjelentősebb szakaszát. Az 1870-es években alakult ki ez a hagyomány, az akkor még Magyarországhoz tartozó Selmecbányán, ahol a Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói bejárták a városban lévő kedvelt helyeiket és elbúcsúztak az iskolától. Ez a hagyomány később elkezdett terjedni és a XX. századra már megszokott lett ez az esemény. A ballagást megelőző szokások közé tartozik a bolondballagás, amely az iskola hagyomá...
Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju...
Krusovszky Dénes A fiúk országa című novellája az azonos című kötetben jelent meg 2014-ben. A történetben egy fiú narrátor szemszögéből ismerjük meg az első komolyabb kapcsolat és egy nem kívánt terhesség történetét. Az egyes szám első személyű énelbeszélő több év távlatából tekint vissza az eseményekre, a jelen és a múlt idősíkjai váltakoznak, domináns motívum az emlékezés. A novellában sem a fiú (a narrátor), sem pedig a történet többi szereplője (a szülők, barátok) nincs megnevezve, egyedül a lány, Juli kap nevet. Keszthelyi Kata (12.D) retelling verziója Juli szemszögéből meséli el a történetet. Krusovszky Dénes novellája itt olvasható. https://www.jelenkor.net/archivum/cikk/2935/a-fiuk-orszaga * Négy barna papírszatyorral a kezemben álltam az ajtóban. Ez volt az utolsó. A bőröndömet és a dobozokat már felhoztam. A szatyrokban a kacatok, és néhány könyv lapult, és ahogy ránéztem az utolsó csomagokra, furcsa megkönnyebbülés kerített hatalmába. Beköltözöm. Szinte azonnal elke...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése