A magyar kultúra napja: a Himnusz története

-
Kép forrása: cultura.hu
Magyarország himnuszának története tekinthető akár a népakarat, a lázadás szimbólumának is. A mű ugyanis gyakran szemben állt a hatalmon lévő politikai rezsimmel, a mindenkori hatalommal. Az Osztrák-Magyar Monarchia uralma alatt a közvélemény visszautasította a politikai állás miatt felvett osztrák himnuszt. Bár a különféle ünnepeken kötelező volt a hallgatása, a későbbiekben gyakori kuruclázadások, vagy akár az 1848-as forradalom alkalmával általánossá vált a Rákóczi indulót és Kölcsey Ferenc Himnusz című szövegét énekelni. 

Horthy Miklós kormánya alatt törvény született a Rákóczi induló (amelyből ez idő alatt majdnem hivatalosan is nemzeti himnusz lett) hallgatása és éneklése közbeni „illendő viselkedésmód” betartásáról. Mivel az akkori ideológiába és történelmi háttérbe sokkal inkább beleillett a katonás, feszes ütem, Kölcsey műve és Erkel zenéje vesztett népszerűségéből, csaknem feledésbe merült. A szocializmus alatt tilos volt énekelni a Himnuszt, hiszen a mű istenhez könyörög. Sokan beszámoltak azonban olyan élményekről, hogy keresztény templomokban, titkos miséken zsoltárok mellett együtt énekelték a művet.

Az alkotás műfaji szempontból sokkal inkább tekinthető versnek és imának, mintsem himnusznak. A lírai én egy közösségért (a magyarokért) imádkozik egy felsőbb hatalomhoz (Istenhez).

Gyakori kritikai észrevétel, hogy a mű más nemzetek himnuszához képest sokkal szomorúbb, szenvedőbb hangvételű. Ez nem véletlen, ugyanis a mű születésekor a költő mély depresszióba esett (ahogyan ő hívja, bús-komor állapotba). Sok éven át csak a legszükségesebb alkalmakkor hagyja el birtokát. Ez idő alatt kezd el ősszövegeket és verseket, imádságokat tanulmányozni. Így talált rá egy Rimay János írására, amit Balassi Bálint versnek hitt: az „Oh szegény megromlott s elfogyott magyar nép” kezdetű versre. Saját szövegén éveken át dolgozott, kortársai nem véletlenül tartották lassú alkotónak. A kész alkotást még élete során kétszer kiadták, de életműve részévé soha nem nyilvánította.

A Himnusz dallamát egy Erkel Ferenc szerezte kanásztánc és verbunk mintára. Ez a 17. században egy vulgáris, populáris műfajként volt számon tartva.

Pontosan 178 éve tisztázta le Kölcsey Ferenc Magyarország Himnuszának kéziratát.

Számomra a mű története a kitartás fontosságát tükrözi. És azt, hogy egy közösség ereje, gyakran erősebb tud lenni bármilyen hatalomnál.

A cikket írta: Lónay-Tóth Bolda 9. F


Források, érdekességek a Himnusz történetéről:


Meghívó az Ostinato együttes magyar kultúra napja alkalmából tartott koncertjére:
https://www.babits.pte.hu/cikkek/a_magyar_kultura_napja_az_ostinato_egyuttessel

Nyáry Krisztián Általad nyert szép hazát című könyvének könyvbemutatója a Magvető Kiadó szervezésében:




Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg
Olvasd tovább »

A ballagási szokásokról

-
Kép
A ballagás a diákok életében egy nagyon fontos esemény, hiszen ahogy a beszédekben is mondani szokták: "Egy ajtó bezárul, de helyette kinyílik egy másik, amely bevezet minket a Nagybetűs Életbe.” A ballagási ünnepséget minden évben április végén vagy május elején tartják. Az ünnepség főszereplői pedig nem mások, mint a végzős diákok, akik az iskolában töltött évek alatt kitartóan tanultak, hogy a későbbiekben megtudják valósítani a céljaikat. Elhagyják a "második otthonukat", ahol rengeteg tudást, barátot, emléket szereztek és lezárják gyermekkoruk egyik legjelentősebb szakaszát. Az 1870-es években alakult ki ez a hagyomány, az akkor még Magyarországhoz tartozó Selmecbányán, ahol a Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatói bejárták a városban lévő kedvelt helyeiket és elbúcsúztak az iskolától. Ez a hagyomány később elkezdett terjedni és a XX. századra már megszokott lett ez az esemény. A ballagást megelőző szokások közé tartozik a bolondballagás, amely az iskola hagyomá
Olvasd tovább »