A magyar kultúra napja: a Himnusz története

Kép forrása: cultura.hu
Magyarország himnuszának története tekinthető akár a népakarat, a lázadás szimbólumának is. A mű ugyanis gyakran szemben állt a hatalmon lévő politikai rezsimmel, a mindenkori hatalommal. Az Osztrák-Magyar Monarchia uralma alatt a közvélemény visszautasította a politikai állás miatt felvett osztrák himnuszt. Bár a különféle ünnepeken kötelező volt a hallgatása, a későbbiekben gyakori kuruclázadások, vagy akár az 1848-as forradalom alkalmával általánossá vált a Rákóczi indulót és Kölcsey Ferenc Himnusz című szövegét énekelni. 

Horthy Miklós kormánya alatt törvény született a Rákóczi induló (amelyből ez idő alatt majdnem hivatalosan is nemzeti himnusz lett) hallgatása és éneklése közbeni „illendő viselkedésmód” betartásáról. Mivel az akkori ideológiába és történelmi háttérbe sokkal inkább beleillett a katonás, feszes ütem, Kölcsey műve és Erkel zenéje vesztett népszerűségéből, csaknem feledésbe merült. A szocializmus alatt tilos volt énekelni a Himnuszt, hiszen a mű istenhez könyörög. Sokan beszámoltak azonban olyan élményekről, hogy keresztény templomokban, titkos miséken zsoltárok mellett együtt énekelték a művet.

Az alkotás műfaji szempontból sokkal inkább tekinthető versnek és imának, mintsem himnusznak. A lírai én egy közösségért (a magyarokért) imádkozik egy felsőbb hatalomhoz (Istenhez).

Gyakori kritikai észrevétel, hogy a mű más nemzetek himnuszához képest sokkal szomorúbb, szenvedőbb hangvételű. Ez nem véletlen, ugyanis a mű születésekor a költő mély depresszióba esett (ahogyan ő hívja, bús-komor állapotba). Sok éven át csak a legszükségesebb alkalmakkor hagyja el birtokát. Ez idő alatt kezd el ősszövegeket és verseket, imádságokat tanulmányozni. Így talált rá egy Rimay János írására, amit Balassi Bálint versnek hitt: az „Oh szegény megromlott s elfogyott magyar nép” kezdetű versre. Saját szövegén éveken át dolgozott, kortársai nem véletlenül tartották lassú alkotónak. A kész alkotást még élete során kétszer kiadták, de életműve részévé soha nem nyilvánította.

A Himnusz dallamát egy Erkel Ferenc szerezte kanásztánc és verbunk mintára. Ez a 17. században egy vulgáris, populáris műfajként volt számon tartva.

Pontosan 178 éve tisztázta le Kölcsey Ferenc Magyarország Himnuszának kéziratát.

Számomra a mű története a kitartás fontosságát tükrözi. És azt, hogy egy közösség ereje, gyakran erősebb tud lenni bármilyen hatalomnál.

A cikket írta: Lónay-Tóth Bolda 9. F


Források, érdekességek a Himnusz történetéről:


Meghívó az Ostinato együttes magyar kultúra napja alkalmából tartott koncertjére:
https://www.babits.pte.hu/cikkek/a_magyar_kultura_napja_az_ostinato_egyuttessel

Nyáry Krisztián Általad nyert szép hazát című könyvének könyvbemutatója a Magvető Kiadó szervezésében:




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #23 - A Babitsos éveimre (búcsúvers ballagásra)

A ballagási szokásokról

Angyalbatyu 2021