A kommunizmus áldozatainak emléknapja - Filmajánló: Die Welle

Február 25-én tartjuk a kommunizmus áldozatainak emléknapját. Ezen a napon emlékezünk meg azokról honfitársainkról és a sok tízmillió áldozatról világszerte, akik a kommunista diktatúrák elnyomása miatt vesztették életüket. A jeles nap emléket állít azon polgárok számára is, akik túlélték ezt az igazságtalan rendszert, és éveken vagy évtizedeken keresztül szenvedtek a kommunista államberendezkedés következményei miatt.

Emlékezet portálunk a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére:

Filmajánló – Die Welle/A hullám (2008)

A Hullám
(Die Welle) című filmet Dennis Gansel rendezésében 2008-ban mutatták be. A német filmdráma egy szocio-politikai thriller, melynek központi témája a diktatúra, azon belül is az autokrácia feldolgozása. A film Todd Strasser azonos című regénye alapján készült.

Rainer Wenger, a történet főszereplője középiskolai tanár, akinek azt a feladatot adják, hogy az iskolai projekthéten dolgozza fel a csoportjával az autokráciát. A diákjai azt állítják, hogy a mai Németországban nem alakulhat ki semmilyen diktatúra. Wenger kutatásba fog, és megmutatja az osztálynak, hogy mennyire könnyű az embereket manipulálni. Először elvárja, hogy Wenger úrnak szólítsák, holott eddig megengedte, hogy a keresztnevén hívják. Előírja, hogy ha valaki beszélni szeretne, álljon fel, és egyszerű mondatokban beszéljen. Megmutatja a csoportnak, hogy milyen euforikus élményt vált ki a közös menetelés üteme. Ezután uniformist javasol nekik, ami kisebb felháborodást vált ki. Az egyik diák, Mona azzal érvel, hogy az egyenruha elveszi az egyéniségüket, Wenger viszont ragaszkodik hozzá, az összetartozás jeleként értékeli. Végül mind beadják a derekukat, és amikor Karo (egy másik diák) egyenruha nélkül jelenik meg, kiközösítik. A csoport felveti, hogy jó lenne nekik egy név és egy logó, majd a ,,Hullám” mellett döntenek. A kezdetben szkeptikus osztálytársak is meggondolják magukat, és kiveszik részüket a feladatból. Egyikük megtervezi a logót, a másik pedig szalutálást vezet be. Timet, aki úgy érzi sehová sem tartozik a világban, teljesen magába szippantja a mozgalom. Mona és Karo viszont egyre jobban kiválik a csoportból, majd mindketten végleg ott is hagyják azt.

A „Hullám” akkor kezd elfajulni, amikor egyik éjjel a fiatalok körbemennek a városban, és mindenhova felgraffitizik a logójukat. Ezen már Wenger is megdöbben. Tim egy nap elmegy tanárához, és közli vele, hogy a testőre szeretne lenni. Ezt Rainer természetesen visszautasítja, de meghívja a fiút vacsorára, aki azután nem megy haza, hanem a tanár ajtaja előtt marad őrködni, majd elalszik. Ez Wenger feleségének, Ankénak nem tetszik, összevesznek, majd a nő elhagyja a férfit.

Karo bomlasztja a csoportot, ezért elbeszélgetnek a barátjával, Marcoval, hogy tegyen valamit. Egy vízilabdameccs következik, amelyre az edző, aki szintén Wenger, meghívja a „Hullám” tagjait, hogy szurkoljanak. Mona és Karo nem mennek el, inkább Hullám-ellenes szórólapokat terjesztenek. Ezt a tagok észreveszik, és leginkább erőszakkal próbálnak tenni ellene. Marco felkeresi a tanár urat, és javasolja, hogy hívjanak össze egy gyűlést a projekthét lezárására. Wenger ezt jó ötletnek tartja, és másnapra meg is szervezi. Bezárja az ajtókat, majd elkezdi ingerelni az osztályt. Marco tiltakozni kezd, Wenger árulónak nevezi, és megkéri a többieket, hogy vonszolják fel a színpadra. Ezt arra használja, hogy megmutassa a diákoknak, hogy mennyire szélsőségessé vált a Hullám. Bejelenti, hogy feloszlatja a mozgalmat, ekkor Tim váratlanul előhúz egy fegyvert, és rászegezi a tanárra. A diákok viccelnek, hogy csak vaktöltény van benne, mire Tim rálő az osztálytársára, aki holtan esik össze. A fiú megkérdezi, hogy ezek után miért ne lőhetne rá a tanárra, aki azzal érvel, hogy akkor nem lesz, ki vezesse a Hullámot, így mindenképp rosszul jönne ki belőle, ha rálőne. Tim ekkor váratlanul öngyilkos lesz. Wengert börtöbe viszik, az egyik sebesültet kórházba szállítják.

Részemről kissé szkeptikus voltam a filmmel kapcsolatban. Nem éreztem azt az elején, hogy nagyon érdekes lehet, vagy hogy fontos témákat dolgozna fel, mégis odafigyeltem rá, mikor elkezdett kibontakozni a történet, és észrevettem, hogy mi van mögötte. A fő probléma, amit taglal, hogy mekkora nyomást képesek gyakorolni egymásra az emberek, és mekkora hatással lehet ránk akár egyetlen ember (egy diktátor) véleménye. Szerintem ez a fiatalokra különösen jellemző mostanában.

A diákok véleményével az elején egyetértettem abban, hogy vannak modernebb témák, amiket fel lehet dolgozni, viszont egy idő után az osztály is megoszlott a kérdésben. Mona és Karo (a két lázadó személyiség) egy darabig nagyon együttműködőek voltak, majd elkezdték érezni az egész projekt negatív hatását. Azt gondolom, jól tették, hogy kiléptek, mert az ellentevékenységeikkel ráébresztették a „Hullám”-ban maradt tagokat arra, hogy ezt ideje abbahagyni, és nem ennyire komolyan venni, mert elfajulhat a dolog.

A vége őszintén meglepett, azt gondoltam, hogy boldogabb lesz a befejezés, hogy egy közösséggé formálódott osztályt látunk, akik már nem csak osztálytársak, hanem barátok is, olyanok, akár egy család. Tim öngyilkossága, és a folyamat, ami odáig vezetett, végig fenntartotta a feszültséget.

Mindenkinek ajánlom a filmet, ami fontos vonatkozásokat tartalmaz a jelenükre nézve is.

Hollóvári Petra, 10. C



A film a Magyar Filmadatbázisban: https://www.mafab.hu/movies/a-hullam-15559.html

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #23 - A Babitsos éveimre (búcsúvers ballagásra)

A ballagási szokásokról

Angyalbatyu 2021