Március 15. alkalmából: Petőfi kultusza és Szendrey Júlia újrafelfedezése

A Moobius Könyvklub 2022. február 9-én online beszélgetést szervezett két, az Alexandra Kiadó által 2021-ben megjelentetett kötet alkalmából. Harsányi Zsolt: Petőfi és A nemzet özvegye: Szendrey Júlia titkai című könyvek 2021-ben kerültek kiadásra. Az előbbi életrajzi regény új formában olvasható, míg az utóbbi könyv a költő feleséségnek életrajzát és naplórészleteit tartalmazza.
A beszélgetés vendégei Kucserka Zsófia irodalomtörténész, a PTE BTK Klasszikus Irodalomtörténeti Tanszékének oktatója, valamint Milbacher Róbert író, irodalomtörténész, a PTE BTK tanára voltak.


Petőfi Sándor nem egyszerűen népköltő vagy forradalmár a magyar kultúrában, hanem maga a remény megtestesítője. Legendája a mai napig nem vesztett erejéből. [...] Szendrey Júlia egyszerre volt a „feleségek felesége”, valamint saját és a nemzet gyászát eláruló bukott és megvetett nő. Egyszerre volt a költő fiát elhanyagoló rossz anya, és második férjétől született három gyermekét példásan nevelő, gondos asszony. Egyszerre volt ünnepelt írónő, és egy, a szerelmére érdemtelen, kéjhajhász férfi meggyötört, testileg-lelkileg kizsákmányolt felesége. Szendrey Júlia csak egyvalami nem lehetett gyötrelmes és keserves kínok közt lelt haláláig soha: önmaga. [...] Hogy lehetséges, hogy Petőfit évszázadokkal halála után is hősként és ünnepelt költőként emlegetjük, míg Szendrey rendkívüli tehetségről és érzékenységről árulkodó irodalmi munkásságáról hajlamosak vagyunk elfeledkezni? (Részlet a Moobius Könyvklub Facebook-eseményének ismertetőjéből)


Az alábbiakban a beszélgetésről készült rövid reflexiók olvashatók.

Fodor Laura (11.E):

Mindig is nagyon szerettem a podcastszerű, beszélgetős adásokat, videókat, ezért is kaptam kedvet meghallgatni ezt a Petőfi témájú előadást. Úgy gondolom, az ilyen jellegű műsorok sokkal közelebb hoznak a fiatalokhoz olyan témákat is, amelyekről nehezebben olvasnak vagy néznek meg hosszú játékfilmeket.
Örömmel konstatáltam, hogy egy érdekes, számomra újdonságokkal teli előadást hallgattam végig. Több apró kis részletet is megtudtam a költő Petőfi Sándor életéről, munkásságáról, műveiről. Ilyen például, a Petőfi Sándor: János vitéz és Vörösmarty Mihály: Zalán futásának kapcsolata, Szendrey Júlia naplója és története.
Érdekesnek találtam, hogy említésre került Petőfi „titka”, hogy mitől is ismeri szinte minden magyar őt, mitől vált ennyire népszerűvé. Ez nem más, mint az egység, amit ő képvisel; a tehetség, az élettörténete és az ebből nyert ihlet, a romantikában meghatározó szerepe, és legutolsó sorban a halála. Ez a gondolat nagyon megmaradt bennem az előadásból.
Egy másik fontos kérdés is felmerült a téma kapcsán, aminek nagyon örültem, mivel ezen én is sokat gondolkoztam. Hogy miért is hallottam eddig nagyon kevés női költőről. Hiszen alapvetően az író által képviselt érték, gondolatok és tehetség a fontos, amelyeket műveikkel adnak át az olvasónak, nem pedig a neme. Mai laikus szemmel nézve a szakma, mint az irodalom „elnőiesedett”. Sokkal több nőről/ lányról hallottam, aki érdeklődik ezen témák iránt, mint olvasás, vers/könyv írás, stb. Érdekes, hogy ez mennyire megváltozott az előző századokhoz képest. De az is lehet, hogy régebben szimplán több tehetségesebb férfi író/költő volt mint nő, és nem az érdeklődés hiánya miatt tanulunk sokkal kevesebb női szerzőről.

Kedves Martin Dániel (11.E):

Érdekesnek találtam, hogy Milbacher Róbert szerint manapság már "túlságosan ismerjük" Petőfit ahhoz, hogy hitelesen közel kerülhessünk hozzá. A költő népszerűségének egyik oka, hogy az egész országot bejárta, ami kicsit olyan, mint egy "honfoglalás", valamint ő vitte be a nemzettudatot, a hazafiasságot is a közgondolkodásba. Petőfi egyébként emberileg elviselhetetlen személyiség volt, önfejű, és baráti körében domináns; erre építette az egész imázsát. Tehetsége vitathatatlan, a költői hangja viszont radikális. A saját korában sok írása nem is jelenhetett meg.
Ami a költő mai tananyagban elfoglalt helyét illeti, Az apostol annak idején politikai okokból került be, a János vitéz viszont nem igazán az a gyerekmese, aminek sokan tartják, hiszen tele van alapos ismereteket igénylő mitológiai utalásokkal.
Ami Szendrey Júliát illeti, a korban az "özvegy" megítélése meglehetősen igazságtalan volt, hiszen sokáig kerestette Petőfit. Egyébként egész életében publikált, későbbi férje mellett is. Ami a naplóját illeti, majd öt évtizedig nem került a nyilvánosság elé, mert a halálos ágyánál megfogadták, hogy eltitkolják a létezését. A beszélgetésben bemutatott kötetben azonban erről is többet megtudhatunk.
A beszélgetésben részt vevők Harsányi Zsolt Petőfi-regényét is könnyed, de igényes, kutatásokon alapuló regénynek tartják.

***
Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és haláloságyán tett vallomása
Petőfi Sándor összes költeményei

A Moobius Könyvklub beszélgetése itt meghallgatható:



 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babits 60 - Interjú Zakariás Mátéval

Spanyolországban Mr. Erasmusszal

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek