Ti küldtétek #22 - Diákvers: Te és mi

-
Te és mi

Te ott a magasban, szállj le mellém!
Szavaid bár elfelejthetném!
De te is tudod, és én is,
Az enyém vagy, a miénk is.

Harsogsz és kiabálsz,
Imádsz, majd megutálsz,
Éheztetsz, később aztán megetetsz,
Mindent megteszel, mindent megtehetsz.

Tiszta arcod, már mindenki tudja, hamis.
Fekete mögötte szíved, lelked is.
Csak azt a kevés bolondot sajnálom,
Hiszik, birodalmad még most is álom.

Fiatal vagyok és gyenge.
Könnyen leszek elfeledve.
Mit tegyek, hogy jó ember maradhassak?
Ha mindenki azt mondja, rád hallgassak.

Belőled én mégsem kérek,
Inkább reszketek, félek.
Én már nem játszom, hogy vagyok, leszek olyasvalaki,
Aki elhiszi, ha hazug szól, mennyire szereti.


Kép: deviantart.com

Írta: Lónyai-Tóth Bolda (9.F)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

„A koncentrációs táborok boldogsága” – filmkritika a Sorstalanság című filmről

-
Kép
2001 óta április 16-án tartjuk a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapját. Az elmúlt évtizedek során számos mű született, mely a koncentrációs táborokat tematizálta ― egyik kiemelkedő ezek közül Kertész Imre Sorstalanság című regénye . Hogy iskolaújságunk is megfelelően megemlékezzen erről a napról, most ezen kötet filmadaptációjáról készültünk egy cikkel. A regénnyel azonos című Sorstalanság 2005-ben került legelőször bemutatásra. A magyar viszonylatban igen nagy költségvetéssel elkészült film színészgárdájában szerepel Nagy Marcell, Dimény Áron, Harkányi Endre illetve Schell Judit is, a filmzenét pedig a nemzetközileg is elismert Ennio Morricone szerezte. Rendezője Koltai Lajos ― tagja az Amerikai Filmakadémiának és az Amerikai Operatőrök Országos Egyesületének is ―, aki legfőképp operatőrként vált ismertté. Ez azonban felvethet kérdéseket azt illetően, hogy vajon korábbi munkája mennyiben befolyásolta a film készítését és megítélését. Szerintem a rendezői és operatőri mun
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg
Olvasd tovább »

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »