Zakariás Máté: Az idegen (színházi ajánló)

Szeptember egyik délutánján rendhagyó irodalomóra keretein belül alkalmunk nyílt megtekinteni Zakariás Máté Az idegen című monodrámáját. Ez az egyszemélyes színdarab Albert Camus Közöny című művének újabb fordítása alapján készült. Az eredeti mű egy abszurd regény, aminek főhőse egy 20. századi, saját társadalmi közegétől elidegenedett ember (irodalmi kifejezéssel élve abszurd hős), akinek a bűntudat és érzelmek nélküli jelleme áll a történet középpontjában. 
A minden ingerre immunis főszereplő egy gyilkosságot hajt végre, a néző pedig ennek következményeit és a bírósági eljárást követheti nyomon. Betekintést nyerhetünk Mersault gondolataiba, és tanúi lehetünk annak is, hogy voltaképp nem is a tettei, hanem az édesanyja temetésén tanúsított érzéketlensége és érzelemmentessége miatt ítélik el. 
(Ha kíváncsivá tettünk benneteket a történet iránt, jó szívvel ajánljuk a regény olvasását.)

Az előadás során lenyűgöző volt, ahogy Zakariás Máté megmutatta ezt a társadalmi hatások által meg nem érintett karaktert. Mersault-ra a különböző élethelyzeteiben annyi inger hathatott, hogy valószínűleg ezért érte el azt az állapotot, amikor már teljesen közönyössé vált, tükröt tartva ezzel saját környezetének is. 
Az előadás nagyon elgondolkodtató volt, és felveti azt a kérdést, hogy mikor és mennyi impulzus hatására éri el az ember azt az állapotot, hogy már se nem boldog, se nem szomorú, hanem csak ürességet és kiábrándultságot érez. 
A mű színpadi változatában folyton váltakoztak az idősíkok, az egyes szereplőket pedig Mersault által, az ő szűrőjén keresztül ismerhettük meg. Zakariás Máté a színész játékkal nagyon jól érzékeltette, hogy ez a közönyös állapot a lehető legrosszabb, amit egy ember elérhet, rosszabb, mint a fájdalom vagy a düh. A főhős végtelen nemtörődömsége miatt kíméletlen őszinteséggel beszél mások számára tabu témákról is, mint a testi kapcsolatok, az emberölés, az öregség vagy a halál. 
A darab több filozófiai kérdést is feszeget, például hogy miként befolyásol minket a környezetünk vagy hogy mennyire/hogyan hat ránk a felgyorsult világ és mások közönye, kiégése. 
Bár a mű elgondolkodtató és tanulságos volt, legtöbbünk nem tudott azonosulni ezzel a karakterrel. 
A rendhagyó irodalomóra és az utána következő rövid beszélgetés maradandó élmény volt, köszönjük a lehetőséget Zakariás Máténak.

Írták: Kovács Adrienn, Ughy Dorina 12.F

Az előadás adatlapja ITT található.
Az elteonline.hu kritikáját ITT olvashatjátok.
A potszekfoglalo.hu kritikáját ITT olvashatjátok.
Az előadás szerepelt a 2022. májusában megrendezett I. (pécsi) Konnektor Fesztiválon.
A BabitsMa Zakariás Mátéval készített interjúját itt olvashatjátok.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Diákpolgár avató a Babitsban

Csongor és Tünde (színházi beszámoló)

Babits 60 - Ti küldtétek #23: Babits Mihály születésnapjára